• A sportsérülések kialakulásának mechanizmusa: a tenziós, az overload és a sérülés zóna

        Feövenyessy Krisztina
        Szerző: WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina, a Balance Gerincközpont vezetője, a Balance Medical Fitness Akadémia vezető oktatója

        Az emberi test nem felejt. Sem a jót, sem a rosszat. Őrzi az egyes traumák emlékeit, s e nyomok mindegyike gyengébbé, sebezhetőbbé teszi. Az élet során bekövetkező számtalan kisebb-nagyobb sérülés bizony a test idő előtti kifáradásához, öregedéséhez vezet, pedig jellemzően oly könnyen elkerülhető lenne.

        Vessünk csak egy pillantást a sportsérülésekre! Bármilyen furcsán is hangzik, a különféle „sportbalesetek” általában egyazon séma mentén alakulnak ki. A sportoló egy háromfokú lépcsőt mászik meg nagy serényen, amelynek tetején az Achilles-ín, a boka- vagy a térdszalag szakadása, a teniszkönyök, a befagyott váll szindróma vagy épp a porckorongsérv várja.

        A sportsérülések kialakulásának 3 lépcsőfoka:

        • 1. szint – a tenziós zóna: a sportoló tartós feszülést érez az adott terület/végtag használata során
        • 2. szint – az overload (túlterhelési) zóna: ha már elérte a tenziós zónát, mégis tovább adagolja ugyanazt a terhelést, a sportoló átcsúszik a túlterhelt zónába
        • 3. szint - a sérülés zóna: a tartós túlterhelés hatására egyszer csak megtörténik a véletlen balesetnek vélt sérülés

        Sajnos általános gyakorlat, hogy csak a trauma bekövetkeztekor keresünk fel szakembert, holott ha már az első jeleknél „beavatkoznánk”, jó eséllyel kerülhetnénk el a későbbi komolyabb károsodásokat.

        Hirdetés

        Vizsgáljuk meg a folyamatot egy konkrét példán (futás) keresztül!

        A futás igen komoly terhelést jelent a vádli izomzata számára. Az izmok munkavégzés során rövidülnek és feszessé válnak, ez az oka annak, hogy az edzést követően minden esetben különös gondot kell fordítanunk az izomzat (és a kötőszövet) lazítására és nyújtására. Amennyiben az edzés utáni „rehabilitáció” elmarad, vagy nem áll arányban az erősítéssel (sajnos igen jellemző, hogy a 60 perces futást mindössze 1-2 percnyi – vagy még kevesebb - lazítás/nyújtás követi), az izom bizony feszes marad. Ha rendszeresen elblicceljük a regenerációs fázist, az izomzat krónikusan megrövidül. Az Achilles-ín a vádli izomzatának „folytatása”, azaz nem választható el az izmoktól. Ha a vádli krónikusan feszessé válik, az ín is hasonlóképp viselkedik. A feszes izom-ín struktúra a feszes gumihoz hasonlóan elveszíti rugalmasságát, és ha tovább terheljük, egy adott pillanatban megadja magát és elszakad.

        sportsérülés

        Hogyan is néz ki tehát a példánkbeli sportember „sérülés-lépcsője”?

        • Tenziós zóna: A sportoló vádlija időnként „jelez”, gyakran érzi feszesnek, merevnek. Látható/tapintható tünet: a vádli izomzata kezd egyre keményebbé válni.
        • Overload zóna: Egyre gyakoribb és erősebb a merevség érzet, időnként izomláz-szerű, vagy görcsös fájdalom jelentkezik. Látható/tapintható tünet: a vádli igen kemény, az Achilles-ínra mintegy ráfeszül a bőr, és nem, vagy csak alig-alig elmozdítható az ín fölött.
        • Sérülés-zóna: Egy adott pillanatban – akár futás, akár csak egy egyszerű kutya sétáltatás közben - egy rossz mozdulatnál egyszer csak  reccs…

        Mi vezethet sportsérülésekhez?

        Leggyakrabban a rendszeres, megfelelő minőségű és mennyiségű lazítás és nyújtás hiánya, illetve a hibás (sport)mozgásminták. Az előbbi káros következményeit a futós példán keresztül már bemutattam. Utóbbi azonban némi magyarázatot igényel. Sajnos igen kevesek vannak tisztában a ténnyel, hogy a sportmozgások (futás, guggolás, kitörés, fekvőtámasz stb.) kivitelezésének megfelelő technikáját éppúgy el kell sajátítani, mint az írást-olvasást. Ha ugyanis helytelenül végezzük az adott gyakorlatot (a mozgások végrehajtása során nem a megfelelő izmokat használjuk vagy az egyes izmok rossz sorrendben kapcsolódnak be, esetleg elmarad a törzs és az ízületek stabilizálása), szinte biztos, hogy előbb-utóbb komoly sérülések várnak ránk.

        Mozgásterapeutaként szívem szerint senkit sem engednék az edzőtermek, futóversenyek és a különféle csoportos órák közelébe mindaddig, amíg az adott sportmozgás alapjait nem sajátította el. A testépítést kóstolgatók számára elengedhetetlen (lenne) a megfelelően képzett személyi edző segítsége, a kocogóknak/futóknak célszerű lenne részt venniük egy műszeres járás- és futáselemzésen, hogy az eredmények fényében, szakember segítségével korrigálhassák futótechnikájukat, a különféle csoportos órákon való részvételt pedig mini-tanfolyamok elvégzéséhez kötném. Ez utóbbi egyébként semmiképp nem nevezhető utópiának, a kezdő jógik számára például több stúdió hirdet mini-jógatanfolyamokat, amelyeken elsajátítható az egyes ászanák helyes kivitelezése. Kár, hogy zaklatott világunkban oly kevesen érzik szükségét annak, hogy stabil alapokra építkezzenek!

        Mit tehetsz, ha mégis kialakult a probléma?

        Minél hamarabb észleled a jeleket és kezeled a problémát, annál gyorsabban, és ami még fontosabb, kevesebb maradványtünettel gyógyul a sérült végtag/terület. Rendkívül fontos, hogy már az első figyelmeztetésnél - 1-2 napnál tovább tartó, vagy gyakran jelentkező merevségérzet, enyhe vagy erősebb fájdalom, amely jellemzően ugyanazon a területen (legyen az a talp, a vádli, a térd, csípő, gerinc, váll, könyök vagy csukló) jelentkezik - fordulj szakemberhez, gyógytornászhoz, mozgásterapeutához vagy rehabilitációs edzőhöz! Ha idejekorán észbe kapsz, néhány egyszerű reform – például a rendszeres lazítás (SMR henger és labda használata), a hatékony, sportág specifikus nyújtó gyakorlatok elsajátítása és az egyes hibás mozgásminták korrekciója – segítségével megúszhatod komolyabb sérülések nélkül, és megőrizheted tested erejét, fiatalosságát és rugalmasságát.  Ne feledd, a sérülés már a tenziós-zónában jelen van!

        Feövényessy Krisztina Forrás: WEBBeteg
        Szerző: Feövenyessy Krisztina, a Balance Gerincközpont vezetője, a Balance Medical Fitness Akadémia vezető oktatója

         

        Módosítva: 2018.06.30 14:21, Megjelenés: 2018.06.15 15:26
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Meseolvasás

        Meseolvasás

        Szponzorált tartalom

        Számos jótékony hatása van, ha rendszeresen olvasunk gyermekünknek! (x)

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        A migrén megközelítőleg 1,2-1,4 millió magyart érint. A migrén nem csak neked fáj! (x)

        Sokszor túlfeszítik a húrt az amatőr futók

        Nem biztos, hogy a futás a legjobb mozgásforma mindenkinek, ennek ellenére az amatőr futók túlnyomó többsége még soha nem kérte ki szakember tanácsát edzés előtt.

        Izomdiszbalansz - Mozgás, de hogyan?

        A helyes testtartás fontosságáról rengeteget hallhatunk, mégis egyre több embernél figyelhetőek meg azok a tartáshibák, amelyek célzott mozgásterápiával elkerülhetőek lennének. Melyek ezek? Hogyan ismerjük fel és milyen mozgásformát válasszunk, ha keresztezett szindrómával van dolgunk?

        Sportsérülések a vívásban

        A vívás a látszat ellenére elviekben nem veszélyes sport. Természetesen előfordulhatnak kisebb-nagyobb sérülések, de a komolyabb sérülések esélye kicsi. Problémák a bemelegítés hiányából, felkészületlenségből vagy túlerőltetésből adódhatnak.

        A leggyakoribb sportsérülések: Mit kell tudni róluk?

        Izomhúzódás, csonttörés, egyéb sérülések: a sport egészségtelen is lehet, az örömöt gyorsan felválthatja a fájdalom. A sérülésveszély nem egyforma mértékben áll fenn a különböző sportágaknál, ilyen szempontból a csapatsportok a legkockázatosabbak a gyakori testi kontaktus miatt.

        Öttusa: Tipikus sportsérülések

        Az öttusa öt sportágból tevődik össze. A lovaglás, vívás, lövészet, úszás és terepfutás nagyon nagy követelmények elé állítja a sportoló szervezetét. A versenyzőtől erőt, kitartás, gyorsaságot és kiváló koordinációs képességeket követel meg. Az öttusa napjainkban nem kap kellő figyelmet és érdeklődést, pedig Pierre de Couberten báró, az újkori olimpiai játékok megálmodója, az öttusázókat tartotta ideális atlétáknak.

        Sportsérülések és megelőzésük a kosárlabdában

        A kosárlabda játékszabályai megengednek bizonyos fokú testi kontaktust a mérkőzés során, aminek sokszor sérülések lehetnek a következményei. A sérülésveszélyt a játék közbeni ugró mozdulatok, forgások is növelik. A leggyakrabban érintett testrész a boka, a térd és a hüvelykujj.

        Sportsérülések a kézilabdában

        A kézilabda egy intenzív sport, melyben nem ritka a játékosok egymással való ütközése sem. Melyek a sportágban a leggyakoribb sérülések, ezek hogyan előzhetők meg, és hogy kezelhetők? Milyen szerepet játszik a kitartás és az erőnlét a sérülések megelőzésében?

        Joó Abigél megsérült, ötödik lett

        Joó Abigél éremesélyesként kezdte meg a 78 kilós dzsúdótornát, de a második mérkőzésen megsérült, levált a térdporca, végül az ötödik helyen zárt.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA