A sportsérülések kialakulásának mechanizmusa: a tenziós, az overload és a sérülés zóna

Feövenyessy Krisztina
Szerző: WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Az emberi test nem felejt. Sem a jót, sem a rosszat. Őrzi az egyes traumák emlékeit, s e nyomok mindegyike gyengébbé, sebezhetőbbé teszi. Az élet során bekövetkező számtalan kisebb-nagyobb sérülés bizony a test idő előtti kifáradásához, öregedéséhez vezet, pedig jellemzően oly könnyen elkerülhető lenne.

Vessünk csak egy pillantást a sportsérülésekre! Bármilyen furcsán is hangzik, a különféle „sportbalesetek” általában egyazon séma mentén alakulnak ki. A sportoló egy háromfokú lépcsőt mászik meg nagy serényen, amelynek tetején az Achilles-ín, a boka- vagy a térdszalag szakadása, a teniszkönyök, a befagyott váll szindróma vagy épp a porckorongsérv várja.

A sportsérülések kialakulásának 3 lépcsőfoka:

  • 1. szint – a tenziós zóna: a sportoló tartós feszülést érez az adott terület/végtag használata során
  • 2. szint – az overload (túlterhelési) zóna: ha már elérte a tenziós zónát, mégis tovább adagolja ugyanazt a terhelést, a sportoló átcsúszik a túlterhelt zónába
  • 3. szint - a sérülés zóna: a tartós túlterhelés hatására egyszer csak megtörténik a véletlen balesetnek vélt sérülés

Sajnos általános gyakorlat, hogy csak a trauma bekövetkeztekor keresünk fel szakembert, holott ha már az első jeleknél „beavatkoznánk”, jó eséllyel kerülhetnénk el a későbbi komolyabb károsodásokat.

Vizsgáljuk meg a folyamatot egy konkrét példán (futás) keresztül!

A futás igen komoly terhelést jelent a vádli izomzata számára. Az izmok munkavégzés során rövidülnek és feszessé válnak, ez az oka annak, hogy az edzést követően minden esetben különös gondot kell fordítanunk az izomzat (és a kötőszövet) lazítására és nyújtására. Amennyiben az edzés utáni „rehabilitáció” elmarad, vagy nem áll arányban az erősítéssel (sajnos igen jellemző, hogy a 60 perces futást mindössze 1-2 percnyi – vagy még kevesebb - lazítás/nyújtás követi), az izom bizony feszes marad. Ha rendszeresen elblicceljük a regenerációs fázist, az izomzat krónikusan megrövidül. Az Achilles-ín a vádli izomzatának „folytatása”, azaz nem választható el az izmoktól. Ha a vádli krónikusan feszessé válik, az ín is hasonlóképp viselkedik. A feszes izom-ín struktúra a feszes gumihoz hasonlóan elveszíti rugalmasságát, és ha tovább terheljük, egy adott pillanatban megadja magát és elszakad.

sportsérülés

Hogyan is néz ki tehát a példánkbeli sportember „sérülés-lépcsője”?

  • Tenziós zóna: A sportoló vádlija időnként „jelez”, gyakran érzi feszesnek, merevnek. Látható/tapintható tünet: a vádli izomzata kezd egyre keményebbé válni.
  • Overload zóna: Egyre gyakoribb és erősebb a merevség érzet, időnként izomláz-szerű, vagy görcsös fájdalom jelentkezik. Látható/tapintható tünet: a vádli igen kemény, az Achilles-ínra mintegy ráfeszül a bőr, és nem, vagy csak alig-alig elmozdítható az ín fölött.
  • Sérülés-zóna: Egy adott pillanatban – akár futás, akár csak egy egyszerű kutya sétáltatás közben - egy rossz mozdulatnál egyszer csak reccs…

Mi vezethet sportsérülésekhez?

Leggyakrabban a rendszeres, megfelelő minőségű és mennyiségű lazítás és nyújtás hiánya, illetve a hibás (sport)mozgásminták. Az előbbi káros következményeit a futós példán keresztül már bemutattam. Utóbbi azonban némi magyarázatot igényel. Sajnos igen kevesek vannak tisztában a ténnyel, hogy a sportmozgások (futás, guggolás, kitörés, fekvőtámasz stb.) kivitelezésének megfelelő technikáját éppúgy el kell sajátítani, mint az írást-olvasást. Ha ugyanis helytelenül végezzük az adott gyakorlatot (a mozgások végrehajtása során nem a megfelelő izmokat használjuk vagy az egyes izmok rossz sorrendben kapcsolódnak be, esetleg elmarad a törzs és az ízületek stabilizálása), szinte biztos, hogy előbb-utóbb komoly sérülések várnak ránk.

Mozgásterapeutaként szívem szerint senkit sem engednék az edzőtermek, futóversenyek és a különféle csoportos órák közelébe mindaddig, amíg az adott sportmozgás alapjait nem sajátította el. A testépítést kóstolgatók számára elengedhetetlen (lenne) a megfelelően képzett személyi edző segítsége, a kocogóknak/futóknak célszerű lenne részt venniük egy műszeres járás- és futáselemzésen, hogy az eredmények fényében, szakember segítségével korrigálhassák futótechnikájukat, a különféle csoportos órákon való részvételt pedig mini-tanfolyamok elvégzéséhez kötném. Ez utóbbi egyébként semmiképp nem nevezhető utópiának, a kezdő jógik számára például több stúdió hirdet mini-jógatanfolyamokat, amelyeken elsajátítható az egyes ászanák helyes kivitelezése. Kár, hogy zaklatott világunkban oly kevesen érzik szükségét annak, hogy stabil alapokra építkezzenek!

Mit tehetsz, ha mégis kialakult a probléma?

Minél hamarabb észleled a jeleket és kezeled a problémát, annál gyorsabban, és ami még fontosabb, kevesebb maradványtünettel gyógyul a sérült végtag/terület. Rendkívül fontos, hogy már az első figyelmeztetésnél - 1-2 napnál tovább tartó, vagy gyakran jelentkező merevségérzet, enyhe vagy erősebb fájdalom, amely jellemzően ugyanazon a területen (legyen az a talp, a vádli, a térd, csípő, gerinc, váll, könyök vagy csukló) jelentkezik - fordulj szakemberhez, gyógytornászhoz, mozgásterapeutához vagy rehabilitációs edzőhöz! Ha idejekorán észbe kapsz, néhány egyszerű reform – például a rendszeres lazítás (SMR henger és labda használata), a hatékony, sportág specifikus nyújtó gyakorlatok elsajátítása és az egyes hibás mozgásminták korrekciója – segítségével megúszhatod komolyabb sérülések nélkül, és megőrizheted tested erejét, fiatalosságát és rugalmasságát. Ne feledd, a sérülés már a tenziós-zónában jelen van!

Feövényessy Krisztina Forrás: WEBBeteg
Szerző: Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

Fogínygyulladás Fogínygyulladás

Nem szabad elbagatellizálni, mert kezeletlenül súlyos panaszokat is okozhat.

Influenza Influenza

Erősebb lehet az idei szezon. Érkeznek a térítésmentes vakcinák.

Bizonyított: sporttal megőrizhető a...

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet kutatói a koronavírus 3. hullámának végén egy országos, online felmérést végeztek. Arra keresték...

Sportsérülések a vívásban

A vívás a látszat ellenére elviekben nem veszélyes sport. Természetesen előfordulhatnak kisebb-nagyobb sérülések, de a komolyabb sérülések esélye...

A leggyakoribb sportsérülések: Mit...

Izomhúzódás, csonttörés, egyéb sérülések: a sport egészségtelen is lehet, az örömöt gyorsan felválthatja a fájdalom. A sérülésveszély nem...

Öttusa: Tipikus sportsérülések

Az öttusa öt sportágból tevődik össze. A lovaglás, vívás, lövészet, úszás és terepfutás nagyon nagy követelmények elé állítja a sportoló...

Sportsérülések a kézilabdában

A kézilabda egy intenzív sport, melyben nem ritka a játékosok egymással való ütközése sem. Melyek a sportágban a leggyakoribb sérülések, ezek...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.