A hasi műtétek utáni rehabilitáció fontossága

szerző: Dr. Bajzik Éva mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, manuálterapeuta - Fontanus Egészségközpont
megjelent:

A hasi műtétek után a megfelelő rehabilitáció kulcsfontosságú a gyógyulás és az állapotjavulás érdekében, valamint a komplikációk elkerüléséért. Az alábbiakban részletezzük, milyen lépéseket érdemes követni a műtét utáni felépülés során, és miért van kiemelt jelentősége a szakember által vezetett rehabilitációnak.

Milyen probléma vezet hasi műtét elvégzéséhez?

Hasi műtétre általában olyan esetekben kerül sor, amikor valamilyen súlyos vagy elháríthatatlan probléma alakul ki a hasüregben. Ezek lehetnek például:

  • Vakbélgyulladás vagy annak perforációja.
  • Epekő okozta komplikációk, mint az epehólyag-gyulladás.
  • Bélelzáródás.
  • Súlyos hasi sérülések, balesetek.
  • Daganatos megbetegedések, amelyek sebészeti eltávolítást igényelnek.
  • Nőgyógyászati problémák, mint a ciszták vagy a méhmegnagyobbodás.

Mi történik a hasi műtét során?

A hasi műtétek lehetnek nyílt (laparotómia) vagy minimálinvazív (laparoszkópos) eljárások. Laparoszkópos módszer esetén a gyógyulás és a rehabilitáció általában gyorsabb. Az, hogy melyik módszert alkalmazzák, többek közt függ az adott problémától és a beteg állapotától.

A sebész a hasfalon ejtett metszésből vagy a kisebb lyukakon bevezetett laparoszkópos eszközökkel végez beavatkozást. Az operáció során eltávolítják vagy helyreállítják a nem egészséges szöveteket, majd amennyiben a panasz engedi, teljesen zárják a hasfalat. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor egy drént helyeznek be, amin keresztül az esetlegesen termelődő folyadék távozni tud átmenetileg, később ezt megszüntetik.

Korai mozgás: a gyógyulás megalapozása

A hasi műtétet követő első hetek során a megfelelő időben megkezdett, fokozatos mozgás elengedhetetlen. Az elsődleges cél a vérkeringés javítása, a tüdő funkcióinak fenntartása és a műtéti terület letapadásának csökkentése.

Az orvossal egyeztetve, már a műtét utáni napokban érdemes óvatosan megkezdeni az ágyban történő légzőgyakorlatokat és az ágy szélére való kilülést. Ahogy az általános állapot engedi, rövid, de rendszeres sétákat kell beiktatni. Ezek a teendők nemcsak a fizikai gyógyulást segítik, hanem lelkileg is pozitív hatással vannak a betegekre.

Hat hét után: gyógytorna és testmasszázs

A műtét utáni hatodik héttől, amennyiben az orvos ezt engedélyezi, érdemes elkezdeni a gyógytornát. A szakember által vezetett gyakorlatok célja a test általános állapotának javítása, az izomzat és az ízületek működésének helyreállítása.

Fokozottan fontos a hasfal regenerációja, hiszen a műtét során ez a terület szükségszerűen sérül, utána pedig a páciens önkéntelenül is kíméli, igyekszik a hasizmok mozgatása nélkül folytatni a napi tevékenységeit.

Az erős hasfal nemcsak esztétikai tényező:

  • stabil hasűri nyomást tart fenn és ezáltal a stabil vérnyomáshoz is hozzájárul
  • az alsó végtagi vénás és nyirokkeringés fenntartásában is szerepe van
  • segíti a megfelelő emésztést
  • támasztja az ágyéki gerincszakaszt.

Ezen időszakban már lehetőség nyílik a finom, lazító testmasszázs alkalmazására is, amely csökkentheti a feszültséget és elősegítheti a szövetek regenerációját.

A gyógytorna során kiemelt figyelmet kell fordítani a helyes testtartás kialakítására és a stabilitás növelésére. Ezen gyakorlatok segítenek a műtét során megváltozott mozgásminták helyreállításában, továbbá hozzájárulnak az önbizalom növeléséhez is.

Tizenkét hét után: hegek kezelése és intenzívebb mozgás

Amennyiben a műtét utáni tizenkét hét alatt a gyógyulás szövődménymentes volt, és az orvos is engedélyezi, el lehet kezdeni a hasi hegek lazítását. A szövetek sérülésekor (vágás, gyulladás, stb.) hegszövet alakul ki, ami kevésbé rugalmas, mint az eredeti szövet. A hegszövet speciális manuális technikákkal és eszközökkel végzett lazítása javítja a merevebb hegszövet rugalmasságát, csökkenti a feszültséget és támogatja az optimális mozgást.

Ezzel párhuzamosan fokozatosan bevezethető a kicsit intenzívebb testmozgás is, mint például az ízületek óvatos átmozgatása, a gerinc óvatos mobilizációja, izomerősítés és óvatos nyújtás. Ezek a tevékenységek hozzájárulnak a test állóképességének és rugalmasságának visszaállításához.

Viscerális terápia

Mind maga az eredeti betegség vagy kórállapot, mind maga a műtéti beavatkozás lehet olyan hatással a hasüregi vagy kismedencei szervekre, hogy a szervek egymáshoz vagy a hasfalhoz rögzülnek.

A belső szervek működése akkor optimális, ha a törzs mozgásával illetve a légzés során a rekeszizom mozgásával együtt, szabadon tudnak mozogni. Amennyiben bármilyen oknál fogva, a letapadások miatt a belső szervek mozgása korlátozottá válik, az egyrészt fájdalmakat okozhat, másrészt a szerv funkciójára is hatással lehet, harmadrészt pedig mozgásszervi panaszokkal is járhat.

A hasi és kismedencei műtétek után a rehabilitáció részeként felmerülhet a viscerális terápia lehetősége, amely zsigerek manuális terápiáját jelenti és a zsigerek közötti kötőszövetes lemezek mozgatásával éri el az eredményt.

A viscerális terápia alkalmazását és annak lehetőségét a kezelőorvossal szükséges megbeszélni, a terápia az ő tudtával végezhető.

A helyes étrend és folyadékbevitel szerepe

A rehabilitáció során nemcsak a mozgásnak, hanem az étrendnek és a folyadékbevitelnek is fontos szerepe van. Az optimális folyadékbevitel segíti a szövetek regenerációját és támogatja a szervezet megfelelő működését. Dietetikussal történő konzultáció során olyan étrendet érdemes kialakítani, amely biztosítja a megfelelő mennyiségű fehérjét, vitaminokat és ásványi anyagokat a regeneráció elősegítéséhez, valamint segít elkerülni a székrekedést.

Összefoglalás

A hasi műtétek után is szükséges a rehabilitáció. Ez nemcsak a fizikai gyógyulást szolgálja, hanem javítja a beteg életminõségét is.

Daganatos betegségek kapcsán történő műtét után rendkívül fontos mind a sebésszel, mind az onkológussal együttműködve dönteni a rehabilitáció lépéseiről, különösen a manuális kezelésekről, hogy az esetleges tumorszóródás kialakulását megakadályozzuk.

Fontos, hogy a felépülés minden szakaszában szoros együttműködés legyen az orvossal, gyógytornásszal és dietetikussal, hogy a rehabilitáció biztonságos és hatékony legyen. A mozgás, a helyes étrend és a pihenés megfelelő egyensúlyának megtalálása vezethet a sikeres gyógyuláshoz.

Dr Bajzik ÉvaSzerző: Dr. Bajzik Éva mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, manuálterapeuta - Fontanus Egészségközpont
Bemutatkozás, rendeléssel kapcsolatos információk

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Dr. Pászthory Erzsébet

Dr. Pászthory Erzsébet

Gasztroenterológus, háziorvos, belgyógyász szakorvos

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Dr. Csoszánszki Nóra

Dr. Csoszánszki Nóra

Bőrgyógyász, Sebész

Budapest

Cikkajánló