Hisztis a gyerekem - A pszichológus válaszol
frissítve:
Egyedülálló anyuka vagyok, a szüleimnél lakunk. Van egy nagyon értelmes 2 éves kisfiam. Mintha nem lenne vele minden rendben... - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovat kérdéseiből.
Hisztis a kisfiam - Mit tegyek? |
| Egyedülálló anyuka vagyok, a szüleimnél lakunk. Van egy nagyon értelmes 2 éves kisfiam. Még mindig szopizik, éjjel-nappal, ha megüti magát, ha fáradt, ha aludni szertne, ha szomjas. Senki nem lehet ott, ha altatom, és ha netán kimozdulnék vacsorára, csak a papa altathatja vissza sok sírással. Az alvással is nagyon küzdünk, előfordul, hogy csak háromszor kel fel szopizni, van, hogy 15 percenként. Ami még aggaszt, hogy néha borzalmasan harapdálja a családot ahol éri, csíp, rúg és üt is. Fegyelmezésként párszor kapott a kezére vagy a szájára - ha véresre harapott, majd azt hátrahagyva új büntetésként 3 percre a szobájába tettem, elmagyarázva, miért, mikor kijött, belémrúgott. Hisztiket csap, ha nem kap kalapácsot meg csavarkulcsot, odaveri magát a padlóhoz. Fél a férfiaktól, az orvosoktól különösen. Mit tehetnék? |
Kedves Levélíró!
Mindabból, amit leírt, egyértelmű, hogy a kisfia nagyon erősen kötődik Önhöz, és ezt a köteléket bizonyítja az is, hogyha bármi baj éri, akkor neki a mama jelenti a biztonságot, azt pedig a szopás jeleníti meg.
Érdemes volna a szoptatás mellett másfajta étkezést is bevezetni, akár cumis üvegből igya az anyatejet. Ez az erős kötődés problémákat fog okozni a bölcsibe való beszoktatáskor is. Az anyamellről történő szoptatás ritkítása segítheti az anyukától való optimális távolság kialakításában.
A túl nagy közelség, túl erős függés kelthet belső feszültséget a kicsiben, amit harapdálással, verekedéssel próbál csökkenteni. A hiszti is a mamának szól, nagy szerepe van ebben, hogy Ön hogyan reagál.
Tényleg hisztiről van szó?
Fontos eldönteni, hogy tényleg hisztizik-e, vagy éppen valóban fáj az, ami történik vele. Próbáljon megtanítani neki másfajta módokat, hogyan jelezze, ha valamit szeretne. Azaz a hisztire nem reagálok, de ha normálisan, a közösen megállapodottak szerint kéri, akkor beszélhetünk róla.
Segíteni kell neki megtanulni, hogyan működik a világ, azaz például a kalapács a papáé, amivel szerelni kell, neki meg lehet műanyag kalapácsa, amíg kicsi. A másik embert nem harapdáljuk, mert az fáj, és ezért büntetés jár. Ha ezt nem próbálja megtanulni, akkor sokkal nagyobb „büntetésekre” számíthat majd a társaitól a bölcsödében és az óvodában, hiszen a kisgyermekek már kevésbé elnézőek egymással.
Ha az Ön által leírtak sokáig fennmaradnak, akkor érdemes felkeresnie egy gyermekpszichológust, hiszen a kisfiú agresszív megnyilvánulásai sok nehézséget okozhatnak neki a későbbiekben, a gyerekcsoporttól való elszigetelődéséhez vezethetnek.
Tovább Gyermekkori agresszió
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Ujpál Zsófia, pszichológus
