Radiológiai vizsgálatok a szoptatás időszaka alatt

A szoptatás időszaka alatt is előfordulhat, hogy az édesanyának radiológiai vizsgálatra van szüksége. A szoptatás különleges időszak, ezért érdemes áttekinteni, hogy az egyes képalkotó vizsgálatok közül melyik és miként végezhető el eközben.

Ultrahangvizsgálat

Az ultrahangvizsgálatok esetén nincs semmilyen korlátozás, káros hatásai nincsenek, akár az emlő, akár más szervek vizsgálatára kerül sor.

Röntgen- és CT-vizsgálatok, mammográfia

Röntgenvizsgálatok, natív (intravénás kontrasztanyag adása nélküli) CT-vizsgálatok

Egyes hiedelmekkel ellentétben a röntgensugárnak nincs semmilyen hatása a szoptatásra, a sugárzás nem marad benn az emberi testben, nem befolyásolja a tejelválasztást.

A szájon át adott kontrasztanyagok közül a báriumtartalmúak nem, és a jódos kontrasztanyagok is csak minimális mértékben szívódnak fel a bélrendszerből, utóbbiakból az anyatejbe még jelentéktelenebb mennyiség juthat csak át, aminek nincs kimutatható káros hatása a szoptatott csecsemőre.

Mammográfia

Ugyanez érvényes a mammográfiára (az emlők röntgenvizsgálata) is. Szoptatás időszakában a mammográfia elvégezhető. Figyelembe kell venni azonban, hogy az emlő a nyomásra érzékenyebb lehet, valamint a szövet fokozott sűrűsége (sugárelnyelése) miatt a képe megváltozik, ami a diagnosztikát nehezítheti. Javasolt a mammográfia előtt szoptatás vagy a tej lefejése, hogy egyrészt az érzékenység, másrészt a sűrűség is mérséklődjön.

Jódtartalmú intravénás kontrasztanyagokkal készülő vizsgálatok, érfestések és kontrasztanyag adásával járó radiológiai beavatkozások

A jódtartalmú intravénás kontrasztanyagokkal készülő CT és más vizsgálatok már egy kicsit árnyaltabb megítélés alá esnek. Szoptatás mellett az intravénás kontrasztanyag korlátozás nélkül adható. A ma érvényes állásfoglalások, alkalmazási előiratok szerint az intravénás kontrasztanyagokból olyan kis mennyiség (1%) juthat át az anyatejbe, ami a csecsemő számára nem ártalmas, és annak is csak kb. 1%-a szívódik fel a baba bélrendszeréből.

Ennek ellenére, a hagyományos óvatos hozzáállás szerint a vizsgálatot végző személyzet adhat olyan tanácsot, hogy a vizsgálat után 24 óráig az édesanya ne szoptasson, hanem előre lefejt tejjel etesse a gyermekét, amennyiben erre módja van.

MR-vizsgálatok

A kontrasztanyag nélküli MR-vizsgálatok nincsenek hatással a szoptatásra.

A gadolíniumtartalmú intravénás kontrasztanyagok indokolt esetben beadhatóak az anyának. Ezeknél hasonló a helyzet a CT-nél leírtakkal. Az anyatejbe minimális mennyiség juthat át, amely nem jelent káros hatást a kisgyermekre, így nem szükséges abbahagyni a szoptatást, de óvatosságból adható olyan tanács az édesanyának, hogy a kontrasztanyag után egy napig ne szoptassa a csecsemőt.

Izotópos vizsgálatok

Szoptatás alatt a radioaktív izotópos vizsgálatok általánosságban kerülendők, mert a radioaktív izotópok az anyatejbe is kiválasztódnak, továbbá az anya testéből a vizsgálat után még egy ideig radioaktív sugárzás lép ki. Ennek mértéke és időtartama az alkalmazott izotóptól függ. Amennyiben a szoptató anya állapota, betegsége miatt a kezelőorvos szerint a vizsgálat elvégzése feltétlenül szükséges, a csecsemő egészsége érdekében szigorú szabályok tartandók be, melyek tartalmazzák a meghatározott ideig a szoptatás felfüggesztését, az anyatej lefejésének módját és azt az időtartamot, ami alatt a vizsgálatot követően a csecsemővel (illetve más kisgyermekekkel, továbbá terhes nőkkel) való szoros fizikai közelség kerülendő. Ennek részleteit a vizsgálatot végző szakszemélyzet ismerteti a pácienssel.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Laki András, radiológus