Hogyan reagálunk a visszautasításra? - Genetikai magyarázat
Amerikai kutatók tanulmánya alátámasztja azt a közkeletű megfigyelést, hogy a visszautasítás "fáj": az emberi szervezet egyik leghatásosabb saját fájdalomcsillapítója a keserű társadalmi tapasztalatok során is szerepet kap - olvasható az EurekAlert című amerikai tudományos portálon.
A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói a fizikai fájdalommal összefüggésbe hozható ópioid receptor gén (jele: OPRM1) változatainak előfordulását és szerepét vizsgálták.
Szorongás teszt |
Sokunkkal előfordul, hogy félünk, szorongunk valami miatt. Ha Önnel is így van, töltse ki tesztünket, amely az elmúlt két hétben tapasztalt érzései alapján próbál képet alkotni arról, hogy az Ön szorongásai normálisnak, vagy túlfeszítettek, esetleg orvosi véleményt igényelnek. Töltse ki Szorongás tesztünket! >> |
Megállapították, hogy a ritkább génváltozatot hordozó emberek, akik érzékenyebben reagálnak a fizikai fájdalomra, egyúttal érzékenyebben válaszolnak a szociális jellegű elutasításokra is, agyuk több stresszre utaló jelet mutat, mint azoké, akik a gén gyakoribb változatával élnek.
A tanulmányhoz 122 embertől vettek nyálmintát, amelyből megállapították, hogy az OPRM1 jelű gén melyik változatát hordozzák.
Máshogy reagálunk a visszautasításra?
Ezután kérdőívvel kérdezték ki őket arról, miként reagálnak a visszautasításra, például olyan jellegű hatásokra, hogy valaki nem kíván szólni hozzájuk.
Kapcsolatfüggőség |
A kapcsolatfüggőség divatos kifejezés, manapság gyakran használatos. Amikor valaki minden cselekedetét a másik véleményétől és beleegyezésétől teszi függővé, miközben ez nem kölcsönös, és ebben a szituációban nem boldog egyik fél sem, erős a gyanú a kapcsolatfüggőségre. A kapcsolatfüggőségről>> |
A következő vizsgálati szakaszban orvosi képalkotó berendezéssel, funkcionális mágneses rezonanciás készülékkel jelenítették meg agyi aktivitásukat, miközben virtuális labdajátékot játszott az önkéntes.
A résztvevők úgy tudták, hogy két másik játékossal labdáznak interneten keresztül, ám valójában a számítógép volt a partnerük.
A játék egy meghatározott pontján a "partner" nem dobott több labdát a vizsgált személynek.
A vizsgálatot lefolytató pszichológusok megfigyelték, hogy a visszautasítás után azok agyában jelentkeztek inkább a stressz jelei, akik az OPRM1 gén ritkább változatát hordozták, és akik érzékenyebbek voltak a fizikai fájdalomra is.
A kutatók szerint a megállapítás alátámasztja a szociális elfogadottság érzetének fontosságát, amely a korai társadalmakban életmentő lehetett.
(MTI)