Fóbiák - A félelem börtönébe zárva
frissítve:
A fóbiás beteg rendszerint tisztában van a szorongás túlzott mértékével, de az adott tárgyat, személyt, jelenséget a valósnál mégis félelemkeltőbb tulajdonságokkal ruházza fel, majd igyekszik elkerülni a vele való találkozást.
| A téma cikkei |
| 2/1 Fóbiák - A félelem börtönébe zárva 2/2 Fóbiák - A félelem kezelhető |
A fóbiák valamely tárgyhoz, személyhez, állathoz társuló szorongás, mely sokak életét keseríti meg tartósan. Olyan mértékű irracionális félelmekkel járhatnak, hogy a beteg akár képes a leghétköznapibb szituációkat is elkerülni, csakhogy biztonságban érezze magát. A szorongásos kórképek közé tartozó fóbia a legrégebbi pszichiátriai betegségek közé tartozik, nőket háromszor-négyszer gyakrabban érint, mint férfiakat. Sokan közülük szégyellik magukat ezért, pedig a fóbia betegség, amely kezelhető.
A fóbiák hátterének megértése
A kórkép gyökere a szorongás, mely kialakulása során "tárgyat" keres magának. A parttalan szorongás helyébe valamitől való félelem lép, ami könnyebben kezelhető az adott személy számára. Kialakulásában szerepet játszik a hibás tanulási folyamat, amikor egy szorongással és feldolgozatlan stresszel járó időszak, illetve az ekkor jelentkező rossz élmény összekapcsolódik valamilyen helyzettel. Ha ez megerősítést nyer, téves beidegződés alakulhat ki.
A félelem akkor tekinthető betegségnek, ha generalizálttá válik és elkerülő magatartással társul, az egyén annak rendeli alá életvitelét, hogy el tudja kerülni a szorongás tárgyával való találkozást. Egyszerűbb esetben a félelemkeltő tárgy, állat, helyzet könnyen elkerülhető (ilyen például kígyótól való félelem), máskor azonban jelentősen beszűkíti az egyén életterét (például emberektől, terektől való félelem).
Fontos megjegyezni, hogy nem mindenki fóbiás, aki fél állatoktól, a magasságtól, vagy a zsúfolt liftben utazástól. Normál félelem esetén a válaszreakció arányos a félelmet keltő helyzettel, racionálisan kontrollálható, hétköznapi helyzetekben pedig nincsenek fizikai tünetei. Nem fóbiás például az, aki fél egy ugató kutyával való találkozástól, de egy kerítés mögött meglátott állat már csak óvatosságot vált ki belőle és adott helyzetben le tudja győzni félelmét. A fóbiás beteg ezzel szemben közvetlen veszély nélkül is elkerüli a találkozást, ellenkező esetben pánikreakciót vált ki belőle már a látvány vagy a gondolat is.
| Irracionális félelem |
| A fóbiás betegek egészen mást élnek át, mint a legtöbben, mikor aggódnak vagy félnek. Ha megpróbáljuk megnyugtatni őket, hogy nincs mitől tartani, azzal csak azt érjük el, hogy sokkal magányosabbnak fogják magukat érezni, távolságtartóbbak lesznek. Ők ugyanis már amiatt is aggódnak, hogy a félelmeiket mások nem értik meg. Azt ugyanis tudják, hogy válaszreakciójuk eltúlzott, nem érdemes erről győzködni őket. Ennek ellenére nem tudják megállni, hogy ne rosszullétig fokozódó félelemmel reagáljanak az adott szituációra. |
A fóbiák jellemzői
A fóbiákhoz gyakran társulnak pánikrohamok. Ez azt jelenti, hogy a félelmet keltő tárgy, személy, szituáció közelében, vagy annak csak lehetősége, gondolata esetén is a beteg súlyos szorongásos rosszullétet él át halálfélelemmel, szívdobogásérzéssel, fulladással, remegéssel, verejtékezéssel, hasi diszkomfort érzéssel, szédüléssel. Ez a beteget megijeszti, menekülésre készteti. Ezt követően a hasonló helyzeteket is elkerüli, illetve biztonsági intézkedéseket tesz, hogy mindig kéznél legyen a gyors segítség, ha erre nincs mód, inkább elkerüli az adott szituációt.
Sajnos a fóbia hajlamos "terjedni", azaz míg kezdetben mondjuk a beteg "csak" a buszoktól félt, később már a vonatok, villamosok, sőt maga az utca is félelmetessé válhat, így a beteg saját lakásának foglyává válik.
Gyakori, hogy ezek az emberek szorongásukat alkohollal, gyógyszerekkel, drogokkal próbálják oldani, ami kezdetben sikeres is lehet, de egyenes út vezet a függőségek kialakulásához, ezért a szakszerű terápia nagyon fontos.
Gyakori fóbiák
A fóbiák igen változatos formákban fordulhatnak elő, több mint 60 változatukat különböztetjük meg, melyek három nagy csoportba sorolhatóak: agorafóbiák, szociális fóbiák és egyéb, speciális fóbiák.
Agorafóbiák - A lakás foglyai
Az agorafóbiák neve a görög agora (központi tér) nevéből éred, nem meglepő tehát, hogy az egyénnek a térben elfoglalt helyzetével kapcsolatos félelmek tartoznak ide. Legismertebb a csoport névadója, a szűkebb értelemben vett tériszony (agorafóbia). Ezek a betegek kerülik a nagy nyílt tereket, az utcán a falak mellett közlekednek, gyakran nem mernek az úttesten átmenni.
Az agorafóbiák mindegyike jelentősen beszűkíti az egyén életterét, súlyos esetben a beteg csak kísérővel tud kimozdulni, vagy teljesen lakása foglya marad, mindenben családtagjai támogatására szorulva. Ez a támogatás gyakran a túlóvással tovább súlyosbítja a helyzetet, teljesen függő állapotot kialakítva, az életminőséget nagymértékben lerontva. Itt már komoly gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésre van szükség, mely jelentős javulást, akár gyógyulást is hozhat a beteg számára.
Ebbe a csoportba tartozik a közlekedési fóbia, mikor a beteg nem mer tömegközlekedési eszközöket használni, inkább minden pénzét taxira költi, de nem száll buszra, villamosra, vonatra, metróra. Kezdetben gyakran csak egyik járműféle vált ki félelmet és elkerülő magatartást, de kezeletlen esetekben szinte biztos, hogy a későbbiekben a többi közlekedési eszközre is kiterjed a szorongás.
Szintén széles körökben ismert a klausztrofóbia, a bezártságtól való félelem. Ezek a betegek nem szállnak liftbe, kerülik a bezárt ajtójú, szűk helyiségeket.
Ide sorolható az akrofóbia (magasságtól való félelem), repülési fóbia, gefirofóbia (hidakon való átkelési képtelenség), vagy a bevizelési, beszékelési fóbia (a beteg kerül minden olyan helyzetet, ahol nem tud gyorsan elérni a mosdóba) is.
Szociális fóbiák - Több mint lámpaláz
A szociális fóbiák a szociális térrel kapcsolatos félelmeket foglalják magukba. Normális esetben is érez az ember némi lámpalázat, ha emberek előtt kell szerepelnie, de itt a szorongás sokkal kifejezettebb, jellemző az elkerülő magatartás, esetenként akár pánikrohamok is megjelenhetnek. A szociális fóbiák legtöbbször kapcsolatban állnak az önértékelési problémákkal.
A lényege, hogy az adott egyén retteg azoktól a helyzetektől, ahol mások figyelmének van kitéve, ahol megítélhetik, zavaró, megalázó helyzetbe kerülhet. A társas helyzetek - nem csak szereplés, de például már a közös étkezések is - erős szorongást provokálnak, melynek túlzott mértékével a személy is tisztában van, de ez nem segíti. A szituációt, ha teheti, elkerüli, vagy csak óriási kínnal képes elviselni.
Ide tartozik a logofóbia, mikor az egyén kórosan fél a nyilvános szereplésektől, az eritrofóbia, a serdülőkorban gyakori elpirulástól való félelem. Az antropofóbia a nagyobb embercsoportok, társaságok elviselésére való képtelenség. Modern jelenség a telefonhívásoktól (akár azok fogadása, akár kezdeményezése) való félelem. Idetartozik a párkapcsolat teremtéssel társult kóros félelmek egy része is. Ismert a szexuális kapcsolatoktól való félelem okozta frigiditás vagy impotencia is.
Speciális fóbiák
Ebbe a csoportba izolált, tárgyaktól, állatoktól, természeti jelenségektől, életeseményektől való félelmek tartoznak. A vizsgálatok szerint talán nincs is olyan ember, aki a félelem valamelyik formájával kisebb-nagyobb mértékben ne küzdene élete során. A specifikus fóbiák jelentős része azonban a mindennapi élet során nem vagy alig jelent problémát, kezelésre akkor van szükség, ha az egyén életvitelében gondot okoz az adott fóbia.
A leggyakoribb formák |
|
A speciális fóbiák többnyire gyermekkorban indulnak, sokszor az okok is a feledés homályába tűntek, nem kideríthetőek. A fóbiák többsége krónikusan, évtizedeken át elhúzódik, hullámzó intenzitással van jelen az egyén életében. Kontrollálásukra gyakran a pszichoterápia önmagában is elegendő, nagyon hatékony módszer, nincs szükség gyógyszeres kezelésre.
Folytatás Fóbiák - A félelem kezelhető
Forrás: WEBBeteg
Szerzőnk: Dr. Dinya Zoltán, pszichiáter főorvos
