• Tériszony - Természetes félelem vagy kóros állapot?

        Szerző: WEBBeteg - B. M., szakfordító, Lektorálta: Dr. Vajda Orsolya, háziorvos

        A tériszonytól szenvedő emberek természetellenesen erős félelmet éreznek a magasságtól, illetve a magasból a mélységbe való letekintéstől. Miközben mások élvezik a magaslati kilátást, a tériszonyosok szédülnek, verejtékeznek és a szívük kalapál. Néhányuknál már akkor jelentkeznek a tünetek, ha felmásznak pár fokot egy létrán. Azonban megfelelő kezeléssel a fóbia általában kordában tartható. De hogyan is alakul ki a tériszony, és mit lehet ellene tenni?

        Mi is az a tériszony?

        Tériszonynak vagy akrofóbiának nevezzük a talajtól való bizonyos mértékű eltávolodáskor jelentkező félelmet. Egyénenként változó, hogy a tünetek mennyire kifejezettek és mekkora magasságtól kezdenek jelentkezni. A tériszony a specifikus fóbiák közé tartozik. A fóbiák olyan félelmi zavarok, amelyek bizonyos helyzetekhez vagy tárgyakhoz kötődnek.

        A tériszony nem ritka jelenség. Sok ember érzi úgy, hogy kimegy a lábaiból az erő, ha nagy magasságból a mélybe pillant. Egy bizonyos mértékben tartani a magasságtól az ember veleszületett tulajdonsága, ami védelmét hivatott szolgálni. Bizonyos életkortól már a kisbabákban is kialakul a szakadékoktól való természetes félelem. Ezt olyan kísérletekben vizsgálták, ahol szakadék fölé olyan üveglapot helyeztek, amelyen veszélytelenül átkelhettek volna, ám a kisgyerekek vonakodtak átmenni a szakadék fölött.

        A magasságtól való normális mértékű félelem tehát a túlélésünket szolgálja. Néhány embernél azonban a félelem olyan méreteket ölt, hogy képtelenek például átmenni egy hídon, akár gyalogosan, akár járművel. Ha a félelem irracionálisan erős, és az életminőséget is rontja, akkor már kórosnak tekintendő, ilyenkor már tériszonyról, fóbiáról beszélünk.

        Hirdetés

        Természetes félelem vagy kóros állapot? Hol kezdődik a tériszony?

        Nagy magasságban szédülni természetes jelenség. Ha bizonyos mértékben eltávolodunk a talajtól, a szemünknek nehéz a távolban fix pontot találnia. Szemeink folyamatosan mozognak a fix pont után kutatva, picit a fejünk is meging. Mindezzel egy időben az agyunk arról kap jelzést, hogy a lábunk alatt szilárd talaj van. A szemeink és lábaink tehát mást érzékelnek. Az agyunkba érkező ellentmondásos jelek szédülést idéznek elő. A szédülés tehát a potenciális veszélyt jelzi, amely a szakadékhoz közeledve fenyeget.

        Azoknál, akiknek tériszonyuk van, a szédülés mellett olyan erős fizikai tünetek is jelentkeznek, mint a verejtékezés, a heves szívdobogás, és a félelmük elviselhetetlenné fokozódik.

        Milyen tünetekről ismerhető fel a tériszony?

        A tériszonyra jellemző az irracionális mértékű félelem a magasságtól, illetve a mélységtől. A tériszonyosok számára a talajtól való eltávolodás annyira elviselhetetlen, hogy kerülik az ilyen szituációkat.

        A félelmetes helyzetekben fizikai és pszichés tünetek jelentkeznek náluk. A specifikus fóbiák tipikus fizikai jelei közé tartozik többek között a légszomj, az izzadás, a remegés, a heves szívdobogás, mellkasi diszkomfortérzés, és szájszárazság. A pszichés jelek közé tartoznak a félelmetes gondolatok, amelyek akár halálfélelemig is fajulhatnak. A tériszonytól szenvedők rettegnek attól, hogy elveszítik egyensúlyukat és félnek attól, hogy lezuhanhatnak. Sokan számolnak be olyan érzésről, mintha a mélység lefelé húzná őket.

        A tériszony kezelése

        A specifikus fóbiák pszichoterápiával kezelhetők. A szakértők elsősorban a kognitív viselkedésterápia keretében végzett expozíciós terápiát ajánlják. Aki a tériszonyt le akarja győzni, annak le kell küzdenie félelmeit, ehhez pedig szaksegítséget kell kérnie.

        A pszichoterapeuta támogatása mellett a pácienst a számára félelmetes szituációnak teszik ki – tériszony esetében ezt virtuálisan szimulálhatják is. A páciens megéli, hogy félelmei nem válnak valóra és így félelme fokozatosan csökken. A szervezet ugyanis a félelmi reakciókat nem képes tartósan fenntartani. A félelmetes szituációval való ismételt találkozások révén a páciens megtanulja legyőzni a félelmét.

        A terapeuta megtanítja a páciensnek, hogy hogyan viselkedjen a rettegést keltő szituációban, mit tehet a pánikroham ellen, például hogy hogyan tud megnyugodni légzőgyakorlatok segítségével.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Mit tehet Ön a pánikrohamok ellen?

        Kérjen segítséget!

        A viselkedésterápiás kezeléssel nagyon jó eredményeket lehet elérni. Sokan azonban nagyon sokáig várnak a segítségkéréssel, és inkább kerülik a magasságot. Az elkerülés által azonban a félelem egyre erősebb lesz. Nem egy, nagyon súlyos tériszonyban szenvedő ember képtelen a létra második fokára is felmászni, hogy például kicseréljen egy villanykörtét.

        Ha a félelem eluralkodik az életük felett, néhányan alkohollal, drogokkal vagy gyógyszerekkel próbálják megnyugtatni magukat. A pszichoterapeuta segítségével ki lehet lépni ebből az örvényből. Minél korábban kezdik meg a tériszony kezelését, annál nagyobb az esélye annak, hogy a páciens félelmek nélkül élhesse az életét.

        Olvasson tovább! A félelem kezelhető!

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító;
         NetDoktor.de
        Lektorálta: Dr. Vajda Orsolya, háziorvos

        Módosítva: 2019.05.10 14:35, Megjelenés: 2018.05.09 11:02
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Depresszió

        Depresszió

        Dr. Zsuga Judit

        A genetikai hajlam és a környezeti hatások együtt vezetnek kialakulásához.

        A zaj hatása

        A zaj hatása

        B. V., újságíró

        Mekkora zaj ártalmas? Hogyan védekezhetünk a zajártalmak ellen?

        A nárcisztikus személyiségzavar világát éljük?

        A nárcisztikus személyiségzavarról írt riportunk első részében a szakemberek kifejtették, hogy annak hátterében korai, még a gyermekkorból fakadó szeretethiány, különféle frusztrációk, megbántottságok, rossz életkörülmények állhatnak.

        Nem vagy egyedül - A teljes élet lehetősége szkizofréniában

        Európában 3,5 millióra becsülik a szkizofréniával élők számát, hazánkban 85 ezerre. Ezt a hatalmas humán veszteséget okozó, s az egyénnek, társadalomnak egyaránt súlyos anyagi terhet jelentő betegséget a világstatisztikákban azon 15 kór közé sorolják, amelyek legnagyobb számban felelnek a munkából való kiesésért, a leszázalékolttá (rokkanttá) válásért. Az érintettek élettartama 15-20 évvel rövidebb, mint az átlagnépességé.

        Fóbiák - Amikor támad a pánik

        A fóbiás beteg rendszerint tisztában van a szorongás túlzott mértékével, de az adott tárgyat, személyt, jelenséget a valósnál mégis félelemkeltőbb tulajdonságokkal ruházza fel. Egyes fóbiák teljesen irracionálisak, ennek ellenére komoly orvosi problémát jelentenek és kezelhetőek.

        Fóbiák: A félelem börtönébe zárva

        A fóbiás beteg rendszerint tisztában van a szorongás túlzott mértékével, de az adott tárgyat, személyt, jelenséget a valósnál mégis félelemkeltőbb tulajdonságokkal ruházza fel, majd igyekszik elkerülni a vele való találkozást.

        Amikor valaki a hányástól retteg: az emetofóbia

        A fóbiák igen elterjedt szorongásos betegségek. Ezen belül a speciális fóbiáknak vannak jól ismert és elterjedt formái. A kutyától, a póktól, a magasságtól, a bezártságtól való félelem közismert.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.