• Mi az arachnofóbia?

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Muszil Dóra, pszichiáter

        Ma a világ egyik leggyakrabban előforduló szorongásos megbetegedése az arachnofóbia, melyet magyarul pókiszonynak nevezünk. A betegek általában tisztában vannak azzal, hogy félelmük túlzott, irracionális, de nem tudnak tenni ellene.

        A betegség elnevezése a görög arachne-pók és a phobos-félelem szavak összetételéből származik és arra utal, hogy a betegek indokolatlanul nagy félelmet éreznek a pókokkal, tágabb értelemben a pókfélékkel, így például a skorpiókkal szemben.

        Hirdetés

        A pókiszony világszerte igen elterjedt, és nem csak azokon a területeken jelentkezik, ahol a halálos pókmarás valós veszélyt jelent. Olyan országokban is gyakori, ahol ilyen sérülésektől nem kell tartani. Az arachnofóbia mindkét nem képviselőinek körében előfordul, de ötször gyakoribb nők esetében.

        A pókiszony a speciális fóbiák közé tartozik, ami azt jelenti, hogy a félelem összefüggésbe hozható konkrét élőlényekkel, tárgyakkal, eseményekkel, jelen esetben a pókok jelenlétével. A félelem tüneteit legtöbbször a pókok látványa vagy fizikai közelsége váltja ki, de sok esetben már az is elegendő, ha a beteg csak képen vagy sematikus ábrán látja a pókot. A testi tünetek jelentkezhetnek akkor is, ha a pókok jelenlétére csak indirekt jelek utalnak, így például pókháló van a sarokban.

        Tünetek

        Az arachnofóbiás betegek szorongásos tüneteket élnek át vagy pánikrohammal reagálnak a pókok jelenlétére. A leggyakoribb tünetek a kifejezett félelemérzettel kísért heves szívdobogás, szapora pulzus, nehézlégzés, szédülés, verejtékezés. A tünetek olyan kellemetlenek, hogy a betegek elmenekülnek a pók, vagy annak lelőhelyének még a közeléből is, illetve a későbbiek folyamán kerülnek minden olyan helyzetet, amikor pókokkal kell találkozniuk. Szélsőséges esetben akár az is előfordulhat, hogy nem mennek ki a természetbe vagy nem mennek be idegen épületekbe, nehogy akaratlanul is kapcsolatba kerüljenek pókokkal.

        A pókiszony kialakulásának oka

        A pókiszony oka ismeretlen, noha léteznek olyan pszichológiai elméletek, melyek megpróbálják magyarázni a kialakulását. Az egyik szerint a pókok jelenlétében érzett félelemnek evolúciós oka van, mert a pókmarás halálos veszélyt jelentett őseinkre, és ilyen körülmények között a félelem segítette a túlélést. Egy másik elmélet a kultúránkban látja a magyarázatot, míg egy harmadik szerint a pókiszony csak egy egyszerű megjelenési formája a szorongásnak, a hátterében valójában egy másik elfojtott érzelem, félelem, szorongás húzódik meg.

        Kezelése

        A betegség kezelésére választandó elsődleges megoldás a pszichoterápia. A kezelés során a beteget megtanítják ellazulni, majd olyan helyzetbe hozzák, amikor szembesülnie kell a félelem tárgyával. Eleinte csak képzeletben kell felidézni egy pókot, majd rajzon mutatnak neki ilyen állatokat, ezt követően pedig a valóságban egyre közelebb kell menni hozzájuk. A félelem tüneteinek jelentkezése esetén a beteg használja a megtanult relaxációs technikát, és ezzel győzi le a félelmet. Amennyiben pszichoterápiás módszerekkel nem kezelhető a probléma, lehetőség van gyógyszeres kezelésre is. Ilyen esetekben szorongásoldók, hangulatjavítók, béta-blokkolók alkalmazására lehet szükség.

        Dr. Muszil Dóra, pszichiáterForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Muszil Dóra, pszichiáter

        Módosítva: 2017.10.02 02:51, Megjelenés: 2017.10.02 02:51
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Meseolvasás

        Meseolvasás

        Szponzorált tartalom

        Számos jótékony hatása van, ha rendszeresen olvasunk gyermekünknek! (x)

        Migrén

        Migrén

        Szponzorált tartalom

        A migrén megközelítőleg 1,2-1,4 millió magyart érint. A migrén nem csak neked fáj! (x)

        Az iskolai bántalmazás örök nyomot hagy a lélekben

        Az iskolai bántalmazás (bullying) egyre gyakrabban van napirenden hazánkban, s fordul elő az általános és középiskolákban, ezért is fontos, hogy beszéljünk róla. Amellett, hogy az áldozatok felnőtt korukig cipelhetik látens vagy felszínre került testi-lelki terheiket, megrázó emlékeiket, az egész közösségre hatással van az agresszivitás, a félelem érzete.

        A nárcisztikusok az önbecsülésükkel állnak harcban

        Mindannyian találkozunk a környezetünkben olyan emberekkel, akik vagy nem tudják magukról, vagy nem hirdetik, hogy nárcisztikus személyiségzavarban szenvednek. Nem is gondolnánk, hogy az ilyen típusú emberek mennyire változó képet mutatnak magukról.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.