Hogyan pótolható a D-vitamin?

A D-vitamin (D-hormon) zsírban oldódó vitamin, melynek legfőbb előnye, hogy lassan ürül ki a szervezetből, vagyis a pótlásáról nem szükséges napi rendszerességgel gondoskodni, így akár a heti vagy havi bevitel is elegendő lehet.

Elsődleges a szervezetbe jutó D-vitamin-mennyiség szempontjából a napfényen töltött idő a kora tavasztól késő őszig tartó időszakban, azonban az UV-sugárzás káros hatásai (többek között a leégés, melanoma veszélye) miatt kerülendő a direkt napozás, a déli órákban pedig egyáltalán nem szabad a napon tartózkodni.

A D-vitamin-pótlásra a kezelőorvos által rendelt, megfelelő adagban szedett gyógyszerkészítmények alkalmasak. A D-vitamin-kezelés során a kezelőorvos által szükséges mennyiségűnek ítélt gyógyszeres kalciumpótlás is szükséges.

Mi a megfelelő D-vitamin-mennyiség?

A magyarországi jelenleg érvényben lévő konszenzusajánlás szerint megelőzési célból egészséges felnőtt emberek számára napi 2000 NE D₃-vitamin bevitele javasolt októbertől márciusig. Abban az esetben, ha felmerül a D-vitamin-hiány lehetősége, vagy valamilyen fertőző betegséggel küzdünk épp, az ajánlott adag a duplájára, napi 4000 NE D-vitaminra módosul.

Táplálékkal felvéve vagy napfény útján a D-vitamin nem adagolható túl, viszont ha valaki hosszabb időn keresztül napi 4000 NE-nél nagyobb mennyiséget szed belőle, felléphet túladagolás.

Ajánlott D-vitamin-bevitel életkoronként

• Csecsemők számára: 400-1000 NE
• Gyermekek számára: 1000 NE
• Serdülők számára: 2000 NE
• Felnőttek és várandósok számára: 2000 NE
• Szoptatás időszaka alatt a kismamáknak: 4000 NE

(NE = Nemzetközi Egység, 1 NE = 0.025 μg D3-vitamin)

A magyar orvosok hivatalos állásfoglalása alapján 3 éves korig kötelezően ajánlott a D-vitamin pótlása.

Az adagolási lehetőségekről

Az, hogy az adagolás milyen ütemben és milyen mértékű vitaminbevitel mellett zajlik, orvosi kivizsgálást követően, az egyéni szükségleteknek megfelelően állapítható meg. A különféle adagolási eljárások (napi 2000 NE, heti 14000 NE vagy havi 60 000 NE) hatékonysága és biztonságossága a kutatások szerint nem tér el egymástól, ami azt jelenti, hogy a D-vitamin hasznosulása mindhárom eljárással egyformán biztosítható.

A nagy dózisú vitaminpótlás mellett szólnak egyrészt a kényelmi szempontok, hiszen ha nem napi, hanem havi rendszerességgel kell bevenni egy pirulát, akkor nő a betegek együttműködési hajlandósága. Szintén mellette szól még, hogy a kóros D-vitamin-hiány leghatékonyabban a nagyobb mennyiségű vitaminbevitel segítségével kezelhető, hiszen gyors javulást eredményez.

A D-vitamin pótlása nem csupán egészséges embereknél, a civilizációs betegségek megelőzése miatt fontos. Bizonyított tény, hogy krónikus betegek esetén a D-vitamin szintjének normalizálása drasztikusan csökkenti a halálozás kockázatát: a szív- és érrendszeri halálozás esetén 60, a tumoros halálozások körében 59, minden egyéb eredetű halálozást tekintve pedig 49%-os kockázatcsökkenés érhető el.

Kiknek és mikor ajánlott a pótlás?

A téli és a tavaszi hónapokban egészséges felnőtt emberek számára javasolt a D-vitamin-kiegészítés a hiányállapotok megelőzése érdekében. Több D-vitaminra van szükségük a nagyvárosokban élő embereknek (a magasabb légszennyezés jobban elnyeli az ultraibolya-sugarakat), és azoknak, akik kevés időt tartózkodnak a napfényen, mint például az éjszakai műszakban dolgozók. Emellett a várandós és szoptatós kismamák, illetve a fogamzásgátló tablettát szedő nők igényelnek pótlást ebből a zsírban oldódó vitaminból.

A gyermekorvos minden esetben elrendeli csecsemők számára a D-vitamin adását a megfelelő csontozat fejlődése érdekében. Idősek számára is fontos a pótlás, ugyanis a kor előrehaladtával csökken a szervezet D-vitamin-szintetizáló képessége. Egyes gyógyszerek szedése esetén a kezelőorvossal egyeztetve történjen a D-vitamin pótlása.

Ez a cikk is érdekelheti A D-vitamin pótlásának jelentősége krónikus betegségekben

Forrás: WEBBeteg összeállítás
Szakértők: Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember, Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus