A D-vitamin hiány a sclerosis multiplex kockázati tényezője

Az eddigi kutatások alapján a D-vitamin megfelelő vérben mért szintje összefügg a sclerosis multiplex, illetve az SM miatt bekövetkező rokkantság alacsonyabb kockázatával.

A témában született klinikai vizsgálatok eredményeit összegző, a Froniers in Immunology c. szaklap 2026-os számában megjelenő metaanalízis egyértelmű összefüggést talált a vér 25(OH)D-szintje (a D-vitamin emberi szervezetben keringő formája) és a sclerosis multiplex előfordulása között. Eszerint az SM-betegek vérében a vitaminszint szignifikánsan alacsonyabb, míg a magasabb 25(OH)D-szint a betegség ritkább előfordulásával van összefüggésben.

Mit tudunk a D-vitamin és az SM kapcsolatáról a kutatások alapján?

A D-vitamin-hiány a sclerosis multiplex gyakoribb előfordulásával társul, ugyanakkor a szükségesnél magasabb D-vitamin-ellátottság már nem rizikócsökkentő tényező.

A vitaminszint összefügg a betegség lefolyásával, a panaszok súlyosságával is, vitaminhiány esetén súlyosabb neurológiai tünetek jelentkeznek és nagyobb a rokkantság kialakulásának kockázata. Relapszáló-remittáló formában a remisszió időszakában általában kedvezőbb értékek mérhetőek az érintettek többségénél, mint relapszus, a panaszok rosszabbodása idején.

Nem csupán a beteg D-vitamin-szintje rizikótényező, hanem az anya első trimeszterben mérhető alacsony 25(OH)D-szintje is összefügg gyermeke későbbi SM-kockázatával. Erre vonatkozóan kevesebb vizsgálat látott napvilágot, de az eredmények ebben az esetben is szignifikánsak. Az anyai 25(OH)D 30 nmol/L alatti értéke esetén a gyermek SM-kockázata közel kétszeres a normál D-vitamin-ellátottságú várandósságokhoz képest.

Mi nem következik az eredményekből?

Az összefüggés mechanizmusa nem ismert, sőt a kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy a statisztikai összefüggés nem jelent ok-okozati kapcsolatot, azaz nem állítható, hogy a D-vitamin hiány oka lenne a sclerosis multiplexnek. Nem kizárt a fordított kapcsolat (az SM vezet alacsony D-vitamin szinthez valamilyen módon), vagy egy közös harmadik ok áll mindkét tényező hátterében (pl. napfény, genetika stb.).

Tudni kell azt is, hogy a statisztikai összefüggés nem jelenti azt, hogy a D-vitamin-hiányban szenvedők lesznek SM-betegek, és a magas vitaminszinttel élők védettek lennének. Mind a páciens, mint az anya elegendő D-vitamin-szintje mellett kialakulhat a sclerosis multiplex, csupán a kockázat mértéke eltérő.

A kutatások vizsgálták a D-vitamin pótlásának hatását is, és az eredmények itt már ellentmondásosak voltak. D-vitamin-készítmények szedésével nem előzhető meg az SM kialakulása, és nem is tekinthető a betegség kezelési módszerének. A D3-pótlás a vizsgálatokban nem javította szignifikánsan a relapszusok gyakoriságát vagy súlyosságát.

A D-vitamin-hiányt mindenképp érdemes elkerülni, nem csak a sclerosis multiplex, hanem számos más betegség szempontjából. Tavasztól őszig erre a legtöbb embernél a szabadban tartózkodás is elegendő, ősztől tavaszig, a napfényhiányos időszakban pedig vitaminpótlás is javasolt. A nagy dózisú vitaminbeviteltől és a szükségesnél lényegesen magasabb vitaminszintektől azonban nem várható az SM panaszainak javulása, szélsőséges esetben túladagolás is előfordulhat, ezért betegeknek ajánlott orvosukkal konzultálniuk, mielőtt önkezelésbe kezdenének.

WEBBeteg összeállítás

Szakirodalom:

• The association between vitamin D deficiency and multiple sclerosis (PubMed, 2024)
• Vitamin D status, supplementation, and multiple sclerosis (PubMed, 2026)
• Gestational vitamin D and offspring risk of multiple sclerosis (ScienceDirect, 2020)