• Sikeres génterápiás klinikai próbák a Parkinson-kór kezelésére

        Szerző: MTI

        Egy kísérleti kezelés javította a Parkinson-kór tüneteit abban a klinikai tesztsorozatban, amelynek első sikeres eredményeiről csütörtökön adtak hírt amerikai kutatók.

        A The Lancet Neurology című szakfolyóiratban ismertetett kisméretű tanulmányba eredetileg 66 Parkinson-kóros embert vontak be, ám a beavatkozásokat végül 37 embernél végezték el. A páciensek közül tizenhatan valódi génterápiás kezelést kaptak, míg a többi 21 embernek valójában nem a terápiás vírust fecskendezték be, rajtuk "áloperációt" hajtottak végre.

        Hirdetés

        Az eljárás során egy vírus volt a szállítóeszköze a kiválasztott gén agysejtekbe juttatásának. Hat hónap elteltével a klinikai próba eredményeként a valódi kezelést kapott páciensek felénél enyhültek a betegség tünetei. Ez az első alkalom, amikor pozitív eredményt hozott a Parkinson-kór génterápiája.

        A génterápia hatása

        A beavatkozást követő hat hónap elteltével az erre kidolgozott standard teszttel mérték a páciensek motoros képességeit. A kór motoros tünetei közé tartozik a remegés, a merevség, valamint a mozdulatok elindításának nehézsége. Azok, akik valóban génterápiában részesültek, átlagosan 23 százalékkal értek el magasabb pontszámot a teszten, mint előtte, azok pedig, akik "álkezelést" kaptak, 13 százalékkal értek el jobb pontszámot. Utóbbi csoportnál a javulás részben a placebo hatásnak tulajdonítható, részben pedig annak, hogy a betegséggel érintettek állapota nem egyenletesen romlik, abban ingadozások vannak. A kipróbálásba bevont emberek életkora 30 és 75 év között volt, valamennyien szedtek gyógyszereket a Parkinson-kórral járó tüneteik kezelésére.

        E neurológiai betegségben a mozgáskoordinációért felelős agyterületek zavarát az okozza, hogy a gamma-aminovajsav (GABA) elnevezésű ingerületátvivő anyag szintje csökken. A génterápiás eljárásban több milliárd kópiát juttatnak egy olyan génből a páciensek agyába, amely segíti a GABA termelődését.

        A 2-es fázisú, randomizált próbák az Egyesült Államok nyolc egészségügyi központjában zajlottak 2008 novembere és 2010 májusa között. A teszteket a Neurologix elnevezésű biotechnológiai vállalat támogatta, amely a módszer kidolgozója volt.

        (MTI)

        Módosítva: 2011.04.02 15:43, Megjelenés: 2011.04.02 15:43
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Ön betartja?

        Ön betartja?

        Dr. Kónya Judit

        Bizonyos gyógyszereket órára pontosan kell szedni. Tartsa be az adagolást.

        A köszvényes diéta

        A köszvényes diéta

        Irinyi-Barta Tünde

        Az egészséges életmódra törekvés az egyik legfontosabb dolog.

        Az otthoni szobabiciklizés pozitív hatása a Parkinson-kóros betegekre

        Annak ellenére, hogy a testmozgás egészséges, sok ember nehezen tudja hosszabb ideig betartani az előírt edzésprogramját. Ez fokozottan igaz az olyan krónikus betegségben szenvedők esetében, mint például a Parkinson-kór, ahol a fizikai és mentális korlátok tovább nehezítik a testmozgást.

        A Parkinson-kór diagnosztizálása és kezelési lehetőségei

        A Parkinson-kórban szenvedő betegek a kezelés kezdetén általában drámai javulást mutatnak. Később a gyógyszerek hatása csökken, amely csak egy ideig ellensúlyozható az adagok emelésével és új gyógyszerek bevezetésével - számos más módszert is segítségül kell hívni.

        A Parkinson-kór és a Helicobacter pylori közötti kapcsolat

        A Helicobacter pylori (HP) a gyomor-bélrendszer gyakori fertőzése, amely általában a peptikus fekélyekhez, krónikus gyomornyálkahártya-gyulladáshoz, illetve a nehezen, vagy nem kezelhető refluxhoz kapcsolódik. Ugyanakkor a közelmúltban végzett vizsgálatok a HP és számos egyéb betegség között is kapcsolatot mutattak ki. Noha a pontos mechanizmus ismeretlen, a HP megakadályozhatja bizonyos gyógyszerek felszívódását.

        Mi a Parkinson-kór?

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

        A Parkinson-kór szövődményei

        A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezenkívül számos más területen is befolyásolhatják a mindennapi életvitelt.

        A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai

        A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer eltérései és pszichés problémák is jellemzőek lehetnek rá. Elsődleges jelei a különböző mozgásproblémák, ám a fájdalom, az alvászavar és a depresszió is jellemzőek rá.

        Életmódtanácsok Parkinson-kórral élőknek

        Számos életviteli változás segíthet a Parkinson-kórral való együttélésben. Orvosával együttműködve olyan kezelési sémát alakíthatnak ki, amely a lehető legnagyobb fokú tünetmentességet eredményezi a legkevesebb mellékhatás mellett.

        A Parkinson-kór rizikófaktorai

        A Mayo Klinikai egyik tanulmánya szerint különbség lehet a férfiak és nők között a Parkinson-kór kialakulását elősegítő rizikófaktorok tekintetében. Férfiaknál a legfontosabb, egymástól független faktorok az életvitel és a foglalkozás voltak. Ezzel ellentétben, nőknél az életvitel és a foglalkozás egyáltalán nem játszott szerepet, sokkal inkább a vérszegénység.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.