• Mi is pontosan az agyi keringészavar?

        Dr. Fehér Gergely
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Fehér Gergely, neurológus

        Az agyi keringés fenntartása nélkülözhetetlen fontosságú az ember számára. Az agyi véráramlás percenként 750-800 ml, azaz az összesen keringő vér 15-20 százalékát igényli.

        Ha a vérellátás teljesen megszűnik, akkor az agy működésében 5 másodpercen belül súlyos zavar következik be. A vérellátás 3 percnél rövidebb ideig tartó szünetelése  általában nem okoz maradandó károsodást, 3-6 perces leállás (majd visszatérő keringés) után azonban már  működési zavarok maradnak vissza, 6 percnél hosszabb vérellátási szünet visszafordíthatalan károsodást okoz (agyhalál).

        Az agyat a kétoldali nyaki verőér (arteria carotis interna) és a kétoldali gerincmenti verőér (arteria vertebralis) látja el. Ezek az agy alsó részén (agyalap) egymással egy artériás körön keresztül (Willis-féle agyalapi artériás gyűrű) összeköttetésben állnak. Ennek többek között az a jelentősége, hogy egy vagy akár több nagyér szűkülete esetén is az agyi vérkeringés megfelelő tud lenni, sőt, lassú, tünetmentes érelzáródások is ki tudnak alakulni (hirtelen érelzáródás mindenképpen panaszokat okoz).

        Hirdetés

        Az agyi keringészavarok leggyakoribb okai a stroke szindrómák (vértelen és vérzéses stroke). Azonban vannak olyan állapotok ezenkívül is, melyek az agyi működésben/keringésben zavart okoznak, cikkünk ezeket tárgyalja:

        Alacsony vércukorszint (hypoglycaemia): Mivel az agy nagy energiaigényű szerv, és ennek fő forrása a vérben található cukor, a vércukorszint csökkenése működészavarhoz vezethet. Ennek következtében akár zavartság, furcsa viselkedés, akár átmeneti (a vércukorszint rendezéséig tartó) bénulások, beszédzavar vagy epilepsziás rosszullétek is ki tudnak alakulni. Fontos tudni, hogy az ismétlődő vagy hosszan tartó alacsony vércukorszintek (többek között) maradandó agyi károsodást is létre tudnak hozni.

        Megemlítendő, hogy a túl magas vércukorszint (hyperglycaemia) is problémákat okoz, részben a felszaporodó méreganyagok, részben a következményes sejtzsugorodás miatt.

        Alacsony vérnyomás (hypotensio): A megfelelő vérnyomás létfontosságú az agy keringésének épségéhez. Bármilyen okból alacsony vérnyomás az agy és egyéb létfontosságú szervek keringésének károsodásához vezethet. Enyhe esetben a beteg szédülésről, gyengeségről panaszkodik, súlyos esetben akár esztméletvesztés is felléphet, melyet akár 1-2 rángás is kísérhet (úgynevezett konvulzív syncope).

        Magas vérnyomás (hypertenzió): Az elhanyagolt magasvérnyomás-betegség az agyi keringészavarok legfontosabb rizikófaktora. Önmagában ritkán okoz azonnali tüneteket (hosszabb távon azoban annál súlyosabbakat), kezdődő magasvérnyomás-betegség vagy nem megfelelően kontrollált vérnyomás szédülést, tarkótáji fejfájást tud okozni. A nagyon ritka vérnyomáskiugráshoz társuló krízisállapot (úgynevezett hipertenzív krízis, előfordulása kb. 1:100.000) azonban súlyos tüneteket, zavartságot, görcsrohamot is elő tud idézni.

        Alacsony oxigénszint (hypoxia): az emberi szervezet működéséhez a megfelelő oxigénszint is létfontosságú, szintjének csökkenése súlyos zavarokhoz vezethet. Mivel az agy oxigénigénye nagy, a hypoxia elsősorban ennek működésében okoz látványos zavart. Első körben szédülés, illetve bizonytalanságérzés lép fel, de okozhat zavartságot, agresszivitást, furcsa viselkedést is. Súlyosabb esetben beszédzavar, bénulások, görcsrohamok, illetve esztméletvesztés is felléphet. Fontos megjegyezni, hogy tüdő-, illetve jóval ritkábban előforduló izombetegség esetén az alacsony oxigénszint mellett a magas szén-dioxid-szint (hypercapnia) is problémákat okozhat. Ilyenkor még fulladásérzet sem biztosan van, a beteg először meglassult, álmosnak tűnik, utána zavartság, coma is felléphet.

        Lázas állapot: A testhőmérséklet jelentős emelkedése, illetve a súlyos fertőzés az egész szervezetet érinti, de az agy keringésében is zavarokat tud okozni. Különösen esékenyek az idősek (különösen, ha esetleges demencia is fennáll), illetve a szív- és érrendszeri, továbbá légszőszervi megbetegedésben szenvedők. Döntően furcsa viselkedést, zavartságot tud okozni, de egyéb tünetek is felléphetnek. Fontos megjegyezni, hogy magas láz és fejfájás, egyéb neurológiai tünetek fellépése esetén agyhártyagyulladás is szóba jöhet, melynek kimutatása gyakorlatilag csakis agyvízvétellel lehetséges. Az agyhártyagyulladás során is felléphetnek bénulások, illetve esetlegesen görcsrohamok is, azonnali kezelés elkezdése életmentő.

        Vesebetegség: Mivel a vesének a méreganyagok kiválasztásában fontos szerepe van, ezek nem megfelelő eltávolítása testszerte működészavart tud okozni, különösen az érzékeny anyagcseréjű és keringésű agy esetében. A vese keringésének átmeneti károsodásához tud vezetni többek között nem megfelelő folyadékfogyasztás, lázas állapot, bármilyen okból fellépő kiszáradás (pl. súlyos hányás, hasmenés), mely a krónikus vesebetegséghez, veseelégtelenséghez hasonlóan a fenti tünetek fellépéséhez vezethet.

        Májbetegség: Az előrehaladott májbetegség a kiválasztó funkció károsodása következtében szintén zavartsághoz, remegéshez (úgynevezett flapping tremor), görcsrohamokhoz vezethet az anyagcseretermékek felhalmozódása következtében.  Súlyos, előrehaladott esetben a májenzimértékek akár normálisak is lehetnek (úgynevezett pseudonormalizáció), de ez nem a javulás, hanem a sejtek tönkremenetelének következménye. Igen érzékeny mérőmódszerek (ammóniaszint-vizsgálat) azonban súlyos fokú károsodát mutatnak ekkor is, az ammóniaszint emelkedése pedig agyi működészavart okoz.

        Ionzavarok: A legfontosabb témába vágó ionzavarok a nátrium és a kálium szintjének eltérései. Az alacsony nátriumszint gyengeséget, zavartságot, meglassultságot okoz döntően, míg alacsony káliumszint fáradtsághoz és izomgyengeséghez vezet, de súlyosabb esetben szívritmuszavarok is felléphetnek. Magas nátriumszint esetén zavartság, aluszékonyság, eszméletvesztés és görcsök léphetnek fel, míg magas káliumszint felléptekor izomgyengeség, szívritmuszavar tud kialakulni.

        Noha a fenti betegségek esetében (többek között) agyi működészavar is fellép, a probléma nem a fejben van, hanem az egész szervezetet érinti, az idegrendszeri tünetek csupán következményei és nem okai a problémának.

        Olvasson tovább! A stroke és tünetei

        Dr. Fehér Gergely, neurológus, agyérbetegség-specialistaForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Fehér Gergely, neurológus, agyérbetegség-specialista

        Módosítva: 2019.07.24 09:36, Megjelenés: 2019.07.24 09:36
      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        Mikor és miért szükséges az SM-betegek MRI-vizsgálata?

        A szklerózis multiplex diagnosztikájában és a betegség utánkövetésében kétségkívül fontos szerepet tölt be az MRI-vizsgálatok elvégzése. Az ebben a betegségben szenvedők sokszor nem értik, hogy miért is készül számos MRI-vizsgálat. Cikkünkben erre a kérdésre próbálunk választ adni.

        Agyi keringészavart (vértelen stroke) utánzó állapotok

        Az agyi keringészavar (stroke) a halálozás egyik legfontosabb és a rokkantság vezető oka. Agyi keringészavarról tágabb értelemben akkor beszélünk, ha az egész agy, illetve bizonyos agyterületek vérkeringése a kritikus szint alá esik, mely idegrendszeri tünetek fellépéséhez (bénulás, beszédzavar, látászavar stb.) vezet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.