Menstruációs vér őssejtjei a gyógyításban

A köldökzsinór és a menstruációs vér sejtjeiből származó őssejtek átültetésével reményt kaphatnak a gyógyulásra az agyvérzéses, Alzheimer-kóros és ALS-ben (amiotrófiás laterális szklerózis)szenvedő betegek, állítja a Cell Transplantation című folyóirat egyik cikke.

A Dél-Floridai Egyetem Idegsebészeti és Agyi Helyreállító részlegének kutatói vezették a tanulmányt, melyben közreműködtek még a tampai Saneron CCEL Therapeutics, az oldsmari Cryo-Cell International és a brazil Cryopraxis, Cell Praxis, BioRio munkatársai is.

A köldökzsinórból és a menstruációs vérből relatíve könnyű kinyerni az őssejteket. Úgy tűnik, hogy sokféle sejtté lehet őket differenciálni, immunológiai szempontból éretlenek, ami azt jelenti, hogy segítik a sejtek túlélését, ahelyett, hogy helyettesítenék azokat az átültetés során. - magyarázta az Egyetem munkatársa, Paul Sanberg.

A Cell PRAXIS BioRio vezérigazgatója, Eduardo Cruz szerint az emberi köldökzsinór-őssejtek (hUCB) csak a születéskor állnak rendelkezésre, a menstruációs vér őssejtjei (MensSC) azonban 40 éven át havonta gyűjthetők be a reproduktív korú nőktől. A MenSC-t beültették állatokba, és kiderült, hogy képesek egy sor különféle típusú idegsejtté differenciálódni. A hUCB-ben szintén terápiás lehetőségek rejlenek, mert csökkentik a neurodegeneratív betegségek legtöbbikében kulcsszerepet játszó gyulladást.

Mercedes Walton, a Cryo-Cell vezérigazgatója elmondta: Az áttörést jelentő felfedezésünk, mely szerint a menstruációs vérsejtek proliferatív őssejteket tartalmaznak, melyek képesek szív-és idegsejtekké alakulni, új terápiás lehetőségek felé nyitott utat. A MensSC laboratóriumi kultúrákba és állati modellekbe való transzplantációja megmutatta, hogy az őssejt megvédhet az agyvérzésnél jelentkező oxigén-glükóz hiányától.

Az átültetett sejtek által kibocsátott faktorok neuroprotektív hatással bírnak. Ez valószínűleg összefügg a kiválasztott növekedési faktorokkal és a neutrofin-3-mal, melyek mind eredményeket hozatnak az agyvérzés kezelésében – mondta Cesar Borlogan professzor.

Az Alzheimer-kór állatmodelljein végzett kísérletek is arra utalnak, hogy a hUCB-nek is van gyulladáscsökkentő szerepe. Juan Tan pszichiáter professzor és Robert A. Silver, a Rashid Fejlődési Neurobiológiai Laboratórium vezetője szerint az Alzheimer-kór egyik fő okozója az amiloid béta lerakódása. Ez a vegyület aktiválja az immunválaszt egy sor kulcsfontosságú agysejtben, és így vezet gyulladásos állapothoz.

Valószínű, hogy a hUCB képes megváltoztatni a gyulladásos választ, így gyakorolt előnyös hatást az Alzheimer-kóros állatmodelleken – mondta Tan. A szintén a gyulladásos neurodegeneratív betegségeként számon tartott ALS állatmodelleken végrehajtott hUCB-átültetés segített féken tartani a gyulladásos választ, mert csökkentette a mikroglia nevű agysejtek számát. Ebben az esetben a hUCB hatása összefüggött a dózissal.

(Medipress)