Arthritis: nem biztos, hogy a diéta segít rajta

szerző: Szegő Miklós, fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Árki Ildikó megjelent:

A reumás és mozgásszervi betegségek (RMD) mind olyan állapotok, amelyek az emberek ízületeit érintik, fájdalmat, mozgáskorlátozottságot okoznak és csökkentik az egészséggel összefüggő életminőséget.

Korábbi kutatások szerint az életmód megváltoztatása, például az étrendi változások csökkenthetik számos krónikus betegség kialakulásának kockázatát. A mozgásszervi megbetegedések (RMD) kimenetelét pozitívan befolyásolhatják az életviteli tényezők, mint a táplálkozás.

A közelmúltban a European Alliance of Associations for Reumatology (EULAR) kutatói felülvizsgálták és metaanalízist végeztek azokról a tanulmányokról, amelyek az étrendnek és ezen belül a diétának az RMD-k progressziójára gyakorolt ​​hatását vizsgálták. Az áttekintés az RMD Openben jelent meg és a kutatók végeredményként azt állapították meg, hogy egyetlen diétás beavatkozás sem jár jelentős előnyökkel az ilyen betegségekben szenvedők számára. Szerintük az áttekintésükben szereplő legtöbb tanulmány rossz minőségű adatokat tartalmazott.

Az étkezési tényezők hatása

A tanulmányhoz a kutatók 24 szisztematikus áttekintést és 150 eredeti cikket elemeztek, amelyek az étrendi expozíció és az RMD közötti kapcsolatot vizsgálták, nevezetesen az alábbi kórképek vonatkozásában:

  • osteoarthritis
  • rheumatoid arthritis
  • szisztémás lupus erythematosus
  • axiális spondyloarthritis
  • arthritis psoriatica
  • szisztémás szklerózis
  • köszvény

A vizsgálatok összesen 83 étkezési tényezőt vizsgáltak, beleértve:

  • D-vitamin
  • B12-vitamin
  • halolaj vagy omega-3 zsírsavak
  • argánolaj
  • gránátalma
  • cseresznyelé
  • kalcium
  • zöld tea kivonat
  • dúsított tejpor hatása

A kutatók megjegyezték, hogy viszonylag kevés tanulmány készült a legtöbb étrendi expozícióra vonatkozóan, és alacsony vagy nagyon alacsony annak a bizonyossága, hogy ezeknek az étkezési tényezőknek valamiféle hatása lenne.

Ezen túlmenően számos tanulmány esetében, mint például az osteoarthritis kondroitinnal végzett vizsgálata vagy a nagyobb mintaszámú randomizált, kontrollált vizsgálatok, mint például a D-vitamin hatása az osteoarthritisre klinikailag nem volt jelentős. Azt is megjegyezték, hogy nemkívánatos eseményekről a szóbanforgó tanulmányok csak korlátozott számban számoltak be.

Arra a kérdésre, hogy ezek a vizsgálatok általában miért generálnak gyenge adatokat, Dr. Vibeke Strand, a Stanford Egyetem Immunológiai és Reumatológiai Osztályának klinikai adjunktusa azt mondta:

„A tanulmányok nagyrészt rosszul minősített adatokat hoztak létre, mivel nem rendelkezünk érzékeny eszközökkel az étrendi hatások kimutatására – fogalmunk sincs, mennyi ideig kellene tanulmányozni az ilyen adatokat. Azt sem tudjuk, hogyan állapíthatjuk meg ezeket a hatásokat az életmódtól és a fizikai aktivitástól függően.

A felülvizsgálatot végző kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a mai napig egyetlen tanulmányozott étrendi beavatkozásnak sincs jelentős előnye az osteoarthritisben vagy rheumatoid arthritisben szenvedő betegek állapotának kimenetelében.

Hozzátették, hogy a több étrend-összetevő additív vagy szinergikus hatását szintén tanulmányozni kell, hogy tükrözze az emberek étrendjének összetett és egymással is összefüggő természetét.

Szerző: WEBBeteg - Szegő Miklós fordító; Lektorálta: Dr. Árki Ildikó háziorvos
Forrás: Arthritis treatment: No evidence that diet helps (Medical News Today)

Cikkajánló

Szürke hályog
Szürke hályog

A C-vitamin segíthet és árthat is.

Fáradékonyság
Fáradékonyság

Legtöbbször az életmódból fakadó okai vannak.

WEBBeteg - Dr. Bálint Anita, reumatológus
WEBBeteg - Dr. Takács Emőke
WEBBeteg - Dr. Rybaltovszki Henrik, ortopéd-traumatológus
WEBBeteg - Dr. Szamosi Szilvia, reumatológus
WEBBeteg - Dr. Szimuly Sándor, családorvos
WEBBeteg - Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.