• A leggyakoribb gerinc- és mozgásszervi problémák gyermekkorban

        WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina, gerincterapeuta, alternatív mozgás- és masszázsterapeuta
        Szerző: WEBBeteg - Feövenyessy Krisztina, gerincterapeuta, alternatív mozgás- és masszázsterapeuta

        A gerinc- és más mozgásszervi betegségek jó része - például a lábboltozat süllyedése (lúdtalp), a gerinc oldalirányú (gerincferdülés), illetve a fiziológiástól eltérő mértékű nyílirányú görbületei (pl. hanyagtartás, Scheuermann-kór) - jellemzően gyermek-, illetve serdülőkorban alakul ki, és időben megkezdett kezelés nélkül igen komoly problémákhoz vezethet.

        Az iskolai szűrővizsgálatokon sajnos számos probléma felfedezetlen marad, vagy azért, mert alig láthatóak a jelei, vagy azért, mert sokszor jóval kevesebb idő jut egy-egy gyermekre, mint amennyi szükséges lenne. Hatalmas felelősség hárul tehát a szülőkre, hisz mind a megelőzés, mind a hatékony kezelés szempontjából kulcsfontosságú, hogy az első jeleket időben észleljék. Nézzük meg tehát, melyek a leggyakoribb, jellemzően gyermekkorban kialakuló mozgásszervi betegségek és hogyan ismerhetjük fel ezeket!

        Lúdtalp

        A lúdtalp nem csupán esztétikai probléma, komoly betegségek - többek közt ízületi kopás, bokasüllyedés, gerincferdülés - kialakulásához, illetve az állóképesség jelentős csökkenéséhez vezethet. Épp ezért igen fontos, hogy már kisgyermekkorban kellő hangsúlyt helyezzünk a megelőzésre, annál is inkább, mert a lúdtalp kialakulása gyakran életünk első éveire vezethető vissza. Ha ugyanis a talp izom- és szalagrendszere nem erősödik megfelelően, és nem képes megtartani a test növekvő súlyát, a talp fiziológiás boltozatai lesüllyedhetnek. Ha gyermekünk állandó lábfájdalomról (boka, belső talpél, térdkalács), panaszkodik, látványosan befelé fordulnak a bokái, esetleg csökkent terhelhetőséget észlelünk nála, érdemes minél előbb felkeresni egy szakembert!

        Hirdetés

        Mit tehetünk a lúdtalp kialakulásának megelőzéséért?

        A megelőzés legfőbb eszköze a megfelelő izomerő kialakítása, illetve a boltozat védelme a túlterheléstől:

        • Ne siettessük, hogy a baba felüljön és felálljon! Hagyjuk minél hosszabb ideig kúszni-mászni!
        • Hagyjunk teret a szabad mozgáshoz és csökkentsük a korai felállás lehetőségét, minél kevesebb időt töltsön tehát a járókában!
        • Lehetőleg egyáltalán ne használjunk járássegítőket!
        • Eddzük rendszeresen a talpizmokat, kisbabáknál simítással, masszírozással, nagyobb gyermekeknél lábujjon és sarkon járással, apróbb tárgyak lábujjakkal történő felszedegetésével! Kérjük szakember segítségét a gyakorlatok összeállításához!
        • Amikor csak lehet, járjon a gyermek mezítláb, természetes talajon! Az egyenetlen talajon való egyensúlyozás, illetve a fűszálak, kavicsok ingerlő hatása segíti az izmok erősödését.
        • A megfelelő cipő kiválasztásához szintén kérjük szakember segítségét! Általánosságban elmondható, hogy mind a puha, mind a kemény talpú cipő viselésének vannak előnyei és hátrányai is. Az tűnik tehát a legjobb megoldásnak, ha váltogatjuk a lábbeliket.

        Hanyagtartás és Scheuermann-kór

        A mozgásszervi problémák jó része bizony a helytelen testtartás következtében, az izomegyensúly megbomlása miatt alakul ki. Az egyik leggyakoribb, jellemzően már gyermekkorban jelentkező tartáshiba a hanyagtartás, amelynek legfőbb oka a törzs és a hátizmok csökkent teherbíró képessége, ugyanakkor sok esetben pszichés tényezők is állhatnak a háttérben. Az iskolapadban, vagy a számítógép előtt való napi sok-sok órás gubbasztás, SMS-ezgetés előrehajtott fejjel, esetleg az önbizalom hiánya miatt felvett, állandósuló görnyedt testtartás rendszeres testmozgás hiányában mind-mind hanyagtartáshoz vezethet. A helytelen tartás korrigálása különösen fontos, hisz elhanyagolt esetben visszafordíthatatlan strukturális deformitások jöhetnek létre.

        Bővebben SMS nyak, a járványszerűen terjedő kór

        A Scheuermann-kór tünetei – görnyedt hát, előreeső vállak - laikus szemmel nézve igencsak hasonlítanak a hanyagtartáséra, ugyanakkor a két deformitás közt jelentős különbség van. A hanyagtartás kialakulásának oka mindig a gyermek életmódjában keresendő, a Scheuermann-kór azonban veleszületett rendellenesség, amely általában 8-10 éves kor után jelentkezik. Míg a hanyagtartás – legalábbis eleinte – főképp a lágyrészeket (izmok, szalagok) érinti, így a folyamat gyógytornával vissszafordítható, a Scheuermann-kór merev, csontos elváltozást jelent. A csigolyák szerkezete károsodik, ezért “görbül” meg látványosan a gerinc háti szakasza. A Scheuermann-kór tehát a szó szoros értelmében nem gyógyítható, ám megfelelő kezeléssel a beteg tünetmentessé tehető.

        Ha gyermekünk rendszeresen lapocka tájéki fájdalomra panaszkodik, esetleg oldalnézetből azt vesszük észre, hogy vállai és feje előreesnek, hasa előredomborodik, feltétlenül keressünk fel egy szakembert!

        Gerincferdülés

        Míg a hanyagtartás és a Sceuermann-kór a gerinc nyílirányú görbületeinek fokozódásával járnak, a gerincferdülés (scoliosis) az oldalirányú elhajlást jelenti. Szintén két típusát különböztetjük meg, a funkcionális, illetve a strukturális gerincferdülést. Gerincferdülés esetén féloldalasan, aszimmetrikusan terhelődik a szervezet, ami a boka, a térd és a csípőízületek korai kopásához, állandósult fájdalmakhoz vezethet. A statikai rendellenesség rontja a szervezet terhelhetőségét is, súlyos fajtái akár légzési, keringési problémákat is okozhatnak.

        A funkcionális gerincferdülés kialakulásának oka – a hanyagtartáséhoz hasonlóan - elsősorban a gyenge hátizomzat. A serdülőkorú gyermekek általában hirtelen nőnek, és rendszeres testmozgás hiányában az izomerő nem tud lépést tartani a hirtelen növekedéssel. A fejletlen izomzat helytelen testtartáshoz, egyenlőtlen, féloldalas terheléshez, az izomegyensúly megbomlásához, ezáltal pedig a gerinc ferdüléséhez vezethet. A funkcionális gerincferdülés könnyen megelőzhető rendszeres testmozgással, a féloldalas terhelések (pl. nehéz iskolatáska cipelése az egyik vállon, féloldalas ülés az iskolapadban vagy a számítógép előtt) kiiktatásával és a helyes testtartás elsajátításával. Ha azonban a deformitás már kialakult, a megbomlott izomegyensúly csak gyógytornával állítható vissza.

        Strukturális gerincferdülés a csigolyák aszimmetrikus fejlődése miatt alakul ki, tehát ez esetben – a Scheuermann-kórhoz hasonlóan – csontos elváltozás is történik. Általában 10-12 éves korban jelentkeznek az első tünetek, s a gerinc ferdüléséhez gyakran társul csavarodás és bordapúp is. Míg a funkcionális gerincferdülés gyógytornával maradéktalanul gyógyítható, a strukturális gerincferdülés sajnos általában nem. Utóbbi esetben a mozgásterápia fő célja az ún. kompenzált gerincferdülés létrehozása, ilyenkor a gerinc ferdülése megmarad ugyan, de a vállak és a csípő két oldala egy szintbe kerül, a fej pedig visszakerül a medence közepére. Ez nem csupán látványában jelentős változás, de statikailag is jóval kedvezőbb állapot, azaz kevésbé terhelődnek az ízületek.

        A gerincferdülés jelei általában szabad szemmel is láthatóak. Talán a legkönnyebben észrevehető tünet a két váll magasságának különbsége. Ha vállövi, vagy csípő-tájéki aszimmetriát, esetleg sántító járást észlelünk gyermekünknél, haladéktalanul forduljunk szakemberhez!

        Mit tehetünk a felsorolt gerincproblémák kialakulásának megelőzéséért?

        • A rendszeres, a testet szimmetrikusan terhelő testmozgás elengedhetetlen a gyermek számára.  A kifejezetten ajánlott sportok közé tartozik az úszás, a kirándulás, túrázás és a gerinctorna, gerincjóga.
        • Ha aszimmetrikusan terhelő sportot űz a gyermek (pl. kosárlabda, tenisz), gondoskodjunk arról, hogy a negatív hatásokat kompenzálandó az előző pontban említett sportok valamelyikét is rendszeresen végezze!
        • Kerüljünk minden féloldalas terhelést, például a félvállon hordott nehéz iskolatáskát! Érdemes inkább hátizsákot választani a gyermek számára.
        • Az iskolai és az otthoni szék (és íróasztal) különösen komoly veszélyforrás, hisz napjai nagy részét ezekben tölti a gyermek.  Ha görnyedten vagy féloldalasan ül, használjunk ékpárnát, és kérjük mozgásterapeuta segítségét a helyes testtartás és a helyes ülés elsajátításához!
        • Tanítsuk meg idejekorán arra is, hogy a tabletet, mobiltelefont használat közben emelje szemmagasságba ahelyett, hogy fejét lefelé döntve pötyögne rajta!

        Ha az egyes betegségeknél felsorolt tünetek bármelyikét észleljük, mihamarabb forduljunk szakemberhez! Minél hamarabb hozzákezdünk a terápiához, annál kisebb az esélye a maradandó károsodások kialakulásának!

        Dr. Brugós László, tüdőgyógyász szakorvosForrás: WEBBeteg
        Szerzőnk: Feövenyessy Krisztina, gerincterapeuta, alternatív mozgás- és masszázsteraputa

        Legutóbb frissült: 2017.08.23 02:51
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Prosztatagyulladás

        Prosztatagyulladás

        BOE - Kulcsár Flóra

        Már az első tünetek jelentkezésekor ajánlott felkeresni egy szakorvost.

        Ízületi fájdalmak

        Ízületi fájdalmak

        B. M., szakfordító

        A reuma összefoglaló név, gyulladásos és degeneratív folyamatokat foglal magába.

        Létező betegség az iskolafóbia?

        Mindannyian emlékszünk azokra a napokra, amikor egyáltalán nem volt kedvünk iskolába menni. Ez természetes, de azt azért sokan szkepticizmussal fogadnánk, ha valaki kijelentené, hogy az iskolafóbia létező betegség.

        Praktikus tanácsok derékfájás, hátfájás és mozgásszervi panaszok ellen

        Elsősorban nagyon fontos, hogy mindenkiben tudatosuljon az, hogy egészségének megőrzése érdekében saját maga tehet a legtöbbet. Bizony egyre több azoknak a száma, akik mozgásszegény életmódot élnek, ülő- vagy állómunkát végeznek.

        A kalapácsujj - Hogyan előzze meg, és hogyan kezelhető?

        A kalapácsujj a lábfejbetegségek közé tartozik, szinte minden ujjon előfordulhat, kivéve a nagyujjat. Nőknél kilencszer gyakrabban alakul ki, mint férfiaknál.

        Derékfájás, hátfájás - Harcoljon a krónikus gerincfájdalom ellen

        A krónikus gerincpanasz a betegszabadságok leggyakoribb oka az iparilag fejlett országokban. Nemzetközi statisztikák szerint a felnőtt lakosság kb. 90 százaléka életében legalább egyszer szenved nyak-, hát- vagy derékfájástól.

        Gyógytorna a neurológiai betegségekben: Mikor javasolt? Mikor tilos?

        Semmilyen neurológiai betegségben, beleértve a gerincbetegségek heveny fájdalommal járó szakaszát, nem tilos a gyógytorna, csak helyesen kell megválasztani a nehézségi fokot, időtartamot és a gyakorlatok mennyiségét (naponta többször rövid ideig).

        Magas sarkú lábbeli - Miért ártalmas az egészségre?

        Cikkünkben a magas sarkú lábbelik viselése okozta problémákról olvashat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.