• A Tarlov-ciszta

        Dr. Puskás Réka
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Puskás Réka, reumatológus

        A Tarlov-ciszta a lágyagyhártya olyan kiboltosulása, mely a gerincvelőből kilépő hátsó ideggyök körül helyezkedik el (perineurális ciszta).

        A Tarlov-ciszta elkülönítése más agyhártyai (meningeális) cisztáktól alapvetően szövettani vizsgálattal tehető meg: a Tarlov-ciszta kritériuma ugyanis, hogy mindenképpen találhatunk a cisztafalban idegszövetet, vagy magában a cisztában futó ideget.

        Előfordulása

        Leggyakrabban a keresztcsonti ideggyökök környékén fordulnak elő, a 2. és 3. keresztcsonti csigolya (S2-3) magasságában, sokszor többszörös formában. Szerencsétlen helyzet, ha egy magasságban mindkét oldalon előfordul. Az évek során leírtak már a gerinc más területein is ilyen cisztákat.

        Gyakorisága: a felnőtt népesség 4,6-9 százalékában fordul elő.

        Hirdetés

        Milyen tüneteket okozhat a Tarlov-ciszta?

        Általában a Tarlov-ciszta nem okoz panaszokat és tüneteket, és véletlenül kerül felfedezésre MRI- vagy CT-vizsgálat során. Az esetek kb. egyötödében azonban, elhelyezkedésétől függően ideggyöknyomással összefüggő panaszokat okoz, pl. csípőtáji vagy alsó végtagi vagy lábfejfájdalom, isiász, gáttáji zsibbadás vagy fájdalom, érzészavarok, esetleg széklettartási zavarok vagy húgyhólyag működési problémák, vagy bizonytalan keresztcsonti, farokcsonti fájdalom vagy akár hasfájás formájában. A panaszokat állás, köhögés, hasprés általában fokozza.

        A Tarlov-ciszta diagnosztikája

        A gerincközeli cisztákat MRI- és CT-vizsgálatokkal, illetve CT-mielográfiával lehet kimutatni. A Tarlov-ciszta végső bizonyítéka azonban még ma is csak a szövettani vizsgálattal talált idegszövet a cisztafalban.

        Hogyan alakul ki a Tarlov-ciszta?

        A Tarlov-ciszta kialakulásának lépései nem világosak. Egyesek gyulladásos eredetet vetnek fel, mások a lágyagyhártya traumás vagy egyéb eredetű bevérzését feltételezik. Megint mások szöveti gyengeséget, vagy éppen a gerincvelői folyadék nyomásváltozásait okolják a kialakulásáért.

        Kórlefolyása

        A legtöbb esetben a Tarlov-ciszta nem okoz tüneteket. Amennyiben mégis okoz, annak az oka az, hogy a ciszta lassan növekedésnek indul, mert a gerincvelői folyadék a nyomásviszonyok hatására lassan bejut a cisztába, kifelé azonban nem szabad az út. A növekedő ciszta az érző idegrostokat nyomja, vagy más struktúráknak nekinyomja és fájdalmat vagy más érző idegrendszerbeli problémákat okoz. Néha a nagy ciszta a keresztcsontot vékonyíthatja is.

        Kezelése

        Tüneteket nem okozó Tarlov-ciszta kezelésére nincs szükség. Amennyiben panaszokat és tüneteket okoz, kezelése szükséges, de nem egyszerű. A kezelés nem-műtétes és műtétes is lehet. Enyhébb esetben elegendő lehet fájdalomcsillapítók adása és a fizikoterápia.

        A műtét nélküli invazív módszer például a ciszta drenálása, mely csak akkor vezet eredményre, ha tartós söntöt helyeznek be, ezáltal biztosítva a folyamatos ürülést.

        Műtéti megoldás lenne a legmegfelelőbb, melyből többfélével is próbálkoztak már. A műtét azonban jelentős veszélyeket rejt magában (bénulás, fertőzés, sikertelenség), ezért csak abban az esetben indokolt, ha a ciszta mérete eléri a 1,5 cm-t, és súlyos idegi fájdalmakat, vagy széklet vagy vizelettartási problémákat okoz, és korábban már gyógyszeres és fizikoterápiára nem reagált. A műtéti megoldástól leginkább azokban az esetekben várhatunk jó eredményt, amikor a panaszokat köhögés, tüsszentés, vagy hasprés fokozza.

        Dr. Puskás Réka, reumatológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Puskás Réka, reumatológus

        Módosítva: 2020.06.25 03:06, Megjelenés: 2017.05.30 02:51
      • Cikkajánló

        Visszérteszt nőknek

        Visszérteszt nőknek

        WEBBeteg

        Töltse ki Ön is tesztünket, majd olvassa el a hozzá tartozó értékelést!

        Gyakran fáradt?

        Gyakran fáradt?

        B. M., szakfordító

        A fáradtság legtermészetesebb oka az alváshiány, ám hátterében betegségek is állhatnak.

        Kijárási korlátozás - Otthoni torna a derékfájás és hátfájás ellen

        A koronavírus miatt már nemcsak a napi nyolc óra munkát töltjük számítógép előtt, hanem a teljes napunkat, hiszen szinte mindent online intézünk: a bevásárlást, a barátokkal történő kapcsolattartást, de még a gyermekünk házi feladatát is a laptopon készítjük el. Az állandó ülés miatt még olyan embereknél is előfordulhat derék-, illetve hátfájdalom, akik korábban nem ismerték ezt az érzést. Milyen gyakorlatok segíthetnek a fájdalom enyhítésében?

        Izombiopszia - Mikor és hogyan történik?

        A biopszia egy olyan orvosi eljárás, amelynek során vizsgálat céljából a testből sejteket vagy szöveteket távolítanak el a betegség meghatározása, diagnózis felállítása érdekében. Mikor van szükség izombiopsziára, és hogyan történik?

        Tarlov-ciszta

        A felegyenesedéssel együtt az emberiség magára vette a derékfájás keresztjét is: szinte alig van köztünk néhány olyan szerencsés, aki még soha nem érzett enyhébb-súlyosabb, hosszabb-rövidebb ideig tartó deréktáji fájdalmat.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.