A vállfájdalom okai
frissítve:
A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak. Ez gyakran az ízület stabilitásának rovására megy, így ez az ízület, mely a leggyakrabban ficamodik. A vállban ízületi kopás ritkábban jön létre, mivel a váll nem tartozik a teherviselő ízületek közé, mint például a térd vagy a csípő.
Sportolás és az ízületek védelme |
| Mielőtt meggondolatlanul belevágnánk a mozgásba, tudnunk kell, hogy az ízületeink könnyen megsérülhetnek – főleg akkor, ha hosszú kihagyás után hirtelen vágunk bele egy újfajta edzésbe. |
Felsővégtag- és vállfájdalom okai
Felsővégtag- és vállfájdalom okai lehetnek helyben kialakult elváltozások, vagy más terültekről kisugárzó fájdalom következményei.
Kisugárzó fájdalmat okozhat, részben a nyaki gerinc kopásos elváltozása. Ekkor a fájdalom a fej mozgatásakor erősödik. Különösképpen akkor, ha az érintett oldal felé fordítjuk, vagy az ellenoldal felé billentjük a fejet.
A helyi okok következtében kialakult vállfájdalom, általában éjszaka rosszabb és az érintett oldalra fekve fokozódik.
Életkorok szerint különböző problémák állhatnak a háttérben. 20-30 éves kor közötti sportolóknál, az úgynevezett elakadási szindrómák fordulnak elő a legnagyobb számban. 40-50 év között az ízületek körül kialakult fokozódó meszesedések a leggyakoribb problémák. Míg 50 év felett többször fordul elő izomszakadás, mely szintén vállfájdalommal társul.
Ejtsünk néhány szót a különböző kórképekről.
Artrózis (ízületi porckopás) |
| Az artrózis (ízületi porckopás), amit néha oszteoartrózisnak vagy - félreérthetően, mintha ízületi gyulladás lenne a betegség lényege - oszteoartritisznek neveznek, a fejlett országokban az ízületi problémák leggyakoribb formája és az egyik leggyakoribb oka a rokkantságnak. A test bármelyik ízületét érintheti a betegség. Artrózisról bővebben |
Elakadási szindróma
Az elakadási szindróma során, a fájdalom általában fokozatosan kezdődik, majd a fizikai aktivitással párhuzamosan nő. Ebben a kórképben a váll forgatásában részvevő izmok és inak sérüléséről van szó, valamint a körülöttük lévő nyáktömlők gyulladásáról. Súlyosabb esetben az ín szakadása is bekövetkezhet.
Befagyott váll szindróma
Az úgynevezett befagyott váll szindróma gyakori 50-60 éves korban. A betegség erős vállfájdalommal indul, de a fájdalom pontos helyét nehezen lehet meghatározni.
Később a mozgások beszűkülnek, a váll mozgatására erős fájdalom jelentkezik, mely éjszaka fokozódik. A folyamat, mint egy ördögi kör halad előre, ugyanis a fájdalom miatt egyre kevesebb a mozgás, így a váll körüli izmok még inkább elvesztik rugalmasságukat.
Meszesedéssel járó íngyulladás
A vállfájdalmak gyakori oka még a meszesedéssel járó íngyulladás. A heveny formánál a beteg hirtelen erős fájdalmat érez, ami miatt próbálja a mozgásokat csökkenteni. A felkar feje fölött egy duzzanat alakul ki, mely igen fájdalmas. A krónikus formánál az ín tapadásánál mészlerakódások jönnek létre. A vállfájdalom bizonyos időközönként előjön, majd magától szűnik. A beteg életét a vissza-visszatérő erős fájdalom nehezíti meg.
Milyen gyulladáscsökkentőt válasszunk? |
| Az összes nem-szteroid típusú gyulladáscsökkentő ugyanazzal a hatásmóddal rendelkezik, ugyanakkor az egyes betegek között tekintélyes különbség mutatkozik a gyógyszerre adott válaszban és a mellékhatások tekintetében. Gyulladáscsökkentőkről bővebben |
Vállficam
A vállficam fontos a vállfájdalom okai között. Gyakran sérülés hatására jön létre. A felkar fejét ilyenkor az ízületi tokon kívül lehet tapintani, mint egy fájdalmas duzzanatot.
Az érintett felső végtag zsibbadása is kialakulhat.
Kéz-váll szindróma
A kéz-váll szindróma egy eddig nem teljesen tisztázott hátterű betegség, mely gyakran áll a vállfájdalom hátterében. Gyakran jelentkezik idős betegeken, akiknél az egész felső végtag beduzzad, fájdalmas.
Nyaki gerinctől kiinduló felsővégtag-fájdalom
A nyaki gerinctől kiinduló felsővégtag-fájdalom alapja, a gerinc degeneratív megbetegedése, azaz a porcelfajulás. A fájdalom leggyakrabban a nyaktól indul és lesugárzik a lapockákhoz, majd a váll hátsó oldalán a felkarba.
Többnyire csak felkarig terjed, de lesugározhat a kézujjakig is. A fájdalmat a fej és a felső végtagok mozgatása fokozza. A fájdalommal egy időben, de akár önmagában is jelentkezhet a végtag zsibbadása. Emellett gyakori az ujjak duzzanata, mely felkelés után egy-két órával megszűnik.
A váll és a felkar fájdalom hátterében álló kórképek elkülönítése néha nem egyszerű folyamat, így ennek diagnosztizálása mindenképpen orvos feladata kell, hogy legyen.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Németh Ágnes
