A vállfájdalom okai

A vállízület három ízületből áll, melyek rendkívül nagy tartományban mozognak. Ez gyakran az ízület stabilitásának rovására megy, így ez az ízület, mely a leggyakrabban ficamodik. A vállban ízületi kopás ritkábban jön létre, mivel a váll nem tartozik a teherviselő ízületek közé, mint például a térd vagy a csípő.

Felsővégtag- és vállfájdalom okai

Felsővégtag- és vállfájdalom okai lehetnek helyben kialakult elváltozások, vagy más terültekről kisugárzó fájdalom következményei.

Kisugárzó fájdalmat okozhat, részben a nyaki gerinc kopásos elváltozása. Ekkor a fájdalom a fej mozgatásakor erősödik. Különösképpen akkor, ha az érintett oldal felé fordítjuk, vagy az ellenoldal felé billentjük a fejet.

A helyi okok következtében kialakult vállfájdalom általában éjszaka rosszabb, és az érintett oldalra fekve fokozódik.

Életkorok szerint különböző problémák állhatnak a háttérben. 20-30 éves kor közötti sportolóknál, az úgynevezett elakadási szindrómák fordulnak elő a legnagyobb számban. 40-50 év között az ízületek körül kialakult fokozódó meszesedések a leggyakoribb problémák. Míg 50 év felett többször fordul elő izomszakadás, mely szintén vállfájdalommal társul.

Ejtsünk néhány szót a különböző kórképekről.

Elakadási szindróma

Az elakadási szindróma során, a fájdalom általában fokozatosan kezdődik, majd a fizikai aktivitással párhuzamosan nő. Ebben a kórképben a váll forgatásában részvevő izmok és inak sérüléséről van szó, valamint a körülöttük lévő nyáktömlők gyulladásáról. Súlyosabb esetben az ín szakadása is bekövetkezhet.

Befagyott váll szindróma

Az úgynevezett befagyott váll szindróma gyakori 50-60 éves korban. A betegség erős vállfájdalommal indul, de a fájdalom pontos helyét nehezen lehet meghatározni.

Később a mozgások beszűkülnek, a váll mozgatására erős fájdalom jelentkezik, mely éjszaka fokozódik. A folyamat, mint egy ördögi kör halad előre, ugyanis a fájdalom miatt egyre kevesebb a mozgás, így a váll körüli izmok még inkább elvesztik rugalmasságukat.

Meszesedéssel járó íngyulladás

A vállfájdalmak gyakori oka még a meszesedéssel járó íngyulladás (tendinosis). A heveny formánál a beteg hirtelen erős fájdalmat érez, ami miatt próbálja a mozgásokat csökkenteni. A felkar feje fölött egy duzzanat alakul ki, mely igen fájdalmas. A krónikus formánál az ín tapadásánál mészlerakódások jönnek létre. A vállfájdalom bizonyos időközönként előjön, majd magától szűnik. A beteg életét a vissza-visszatérő erős fájdalom nehezíti meg.

Vállficam

A vállficam fontos a vállfájdalom okai között. Gyakran sérülés hatására jön létre. A felkar fejét ilyenkor az ízületi tokon kívül lehet tapintani, mint egy fájdalmas duzzanatot.

Az érintett felső végtag zsibbadása is kialakulhat.

Kéz-váll szindróma

A kéz-váll szindróma egy eddig nem teljesen tisztázott hátterű betegség, mely gyakran áll a vállfájdalom hátterében. Gyakran jelentkezik idős betegeken, akiknél az egész felső végtag beduzzad, fájdalmas.

Nyaki gerinctől kiinduló felsővégtag-fájdalom

A nyaki gerinctől kiinduló felsővégtag-fájdalom alapja, a gerinc degeneratív megbetegedése, azaz a porcelfajulás. A fájdalom leggyakrabban a nyaktól indul és lesugárzik a lapockákhoz, majd a váll hátsó oldalán a felkarba.

Többnyire csak felkarig terjed, de lesugározhat a kézujjakig is. A fájdalmat a fej és a felső végtagok mozgatása fokozza. A fájdalommal egy időben, de akár önmagában is jelentkezhet a végtag zsibbadása. Emellett gyakori az ujjak duzzanata, mely felkelés után egy-két órával megszűnik.

A váll és a felkar fájdalom hátterében álló kórképek elkülönítése néha nem egyszerű folyamat, így ennek diagnosztizálása mindenképpen orvos feladata kell, hogy legyen.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Németh Ágnes