• Vérzészavar a változókorban - Egy különösen fontos kórkép

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos

        Menopauzán a petefészekben zajló utolsó tüszőérés, és az azt követő utolsó havi vérzés időpontját értjük. A női életnek ez a szakasza új kihívásokat helyez a nők elé.

        Vérzészavar ugyan minden életkorban jelentkezhet, a menopauza körüli időszakban más megítélés alá esik, mint a fogamzóképes korban jelentkező vérzészavar, mert ilyenkor mindig arra kell gondolni, hogy a kiváltó ok a méhnyálkahártya rosszindulatú megbetegedése lehet.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt Mikor beszélhetünk normális menstruációról?

        Mikor beszélhetünk vérzészavarról?

        Vérzészavarról beszélünk, ha eltérést tapasztalunk a menstruációban. Ez az eltérés lehet negatív vagy pozitív irányú. Negatív vérzészavarról beszélünk, ha a menses nem jelentkezik, vagy mennyisége kisebb a szokottnál. Ez serdülőkorban jellemző, mikor még a petefészek működése nem rendszeres. Későbbi életkorban a leggyakoribb oka a vérzéshiánynak a terhesség. Változókorban is az egyre kevesebb egyre ritkább, majd elmaradó vérzéseket tartjuk élettaninak.

        Pozitív vérzészavarról beszélünk, ha a vérzés a várt időben jelentkezik, de nagyobb mennyiségű vagy jellegében megváltozott (akár darabos, alvadékos), vagy a nem várt időben jelentkezik, vagy gyakrabban van menses, mint szokott.

        Hirdetés

        Ezek minden esetben kivizsgálást indokolnak. Különös jelentőséggel bírnak változókorban, mert ebben az életkorban nő meg a méhtestrák (endometrium carcinoma) előfordulási gyakorisága. Ennek a rosszindulatú betegségnek pedig, sajnos az egyetlen tünete a vérzészavar lehet.

        Emiatt a változókori vérzészavarok hátterében, mindig először erre a megbetegedésre kell gondolni, ezt kell először kizárni, vagy igazolni. Természetesen a vérzészavar hátterében más ok is állhat.

        Mikor kezdődik a menopauza?

        A menopauza átlagosan hazánkban 47,5 éves korban várható, de 45 éves és 50 éves kor között zajlik le leggyakrabban. A menopauza (utolsó rendes vérzés) előtti és az azt követő egy évet perimenopauzának hívjuk.

        Rendszerint a menopauza környékén a petefészek működése megváltozik, a szabályos ciklus felborul, és tüszőérés ritkán jelentkezik. Jóllehet, a menopauza után is előfordulhat egy-egy tüszőérés, melyet vérzés követ. Ennek ellenére a menopauza utáni vérzéseket mindig ki kell vizsgálni! 

        Méhtestrák vagy nem?

        A vérzészavar hátterében állhatnak „ártalmatlan” okok, méhnyálkahártyarákot megelőző állapotok vagy méhnyálkahártyarák is.

        Ennek eldöntésére megfelelő kivizsgálás után, a szövettani mintavétel ad lehetőséget. A klinikai tünetek, beteg kórelőzménye, életkora és az ultrahang vizsgálat csak utat mutat az irányban, hogy mi állhat a rendellenes vérzés hátterében.

        A diagnózist csak szövettani vizsgálat adja meg, ahol a méhnyálkahártya sejtjeit mikroszkóp alatt patológus vizsgálja. A szövettani vizsgálat mondja meg a sejtelváltozás természetét, ez alapján dönt a kezelőorvos a további teendőkről (nincs teendő, gyógyszeres kezelés, műtét).

        Ön tudta?
        Bár az endometriumkarcinóma gyakoribb, mint a petefészek- és a méhnyakrák, mégis kevesebb beteg hal meg endometriumrák miatt, mint a másik két daganatféleségben.

        Szövettani mintavétel

        Szövettani mintavétel megfelelő kivizsgálást követően történik, általában altatásban. A beavatkozást fractionalt curettage-nak hívják. A méhnyálkahártyát lekaparják (erre utal a küret szó is), és szövettani vizsgálatra küldik. A betegnek ez a beavatkozás fájdalommentes, 15-30 percet vesz igénybe. Amennyiben zavartalanul zajlott, akkor a műtétet követően 6 órával, kísérővel otthonába bocsátható. 

        A szövettani eredmény 2 hét múlva várható, nagyon fontos a kezelőorvos felkeresése az eredményért, és a további teendők megbeszélése.

        Ha rossz a szövettan eredménye

        Az esetek nagy részében jóindulatú, úgynevezett funkcionális ok áll a vérzési rendellenesség hátterében.

        Ilyenkor további teendő nincs.

        Amennyiben a szövettan rákmegelőző állapotot vagy méhnyálkahártya rosszindulatú betegségét igazol, úgy a méh eltávolítása a következő lépés. Minden egyes eset és beteg, külön és alapos megítélést igényel, általánosítani nem lehet a további teendőket illetően.

        A legfontosabb minden menopauzában lévő nőnek, hogy tudja, a rendszeres havi vérzés elmaradása után minden hüvelyi vérzés nőgyógyászati kivizsgálást igényel!

        Olvasson tovább! A méhtestrák

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos

        Módosítva: 2018.12.05 16:17, Megjelenés: 2017.11.30 14:55
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Visszérteszt férfiaknak

        Visszérteszt férfiaknak

        WEBBeteg

        A visszérbetegség a férfiakat sem kíméli. Tesztelje visszerei állapotát!

        Emésztőrendszer

        Emésztőrendszer

        Dr. Ujj Zsófia Ágnes

        Mi okozhatja a székelési inger hiányát? Miért veszélyes? Mi a teendő ilyen esetben?

        Menopauza - Sokat tehet a kellemetlen tünetek ellen

        A menopauza kapcsán kialakuló tünetek egy része - a hőhullámoktól a hüvelyszárazságon keresztül az alvászavarokig - megfelelő életvitellel is enyhíthető, illetve a szövődmények kockázata csökkenthető.

        A menopauza szakaszai - Premenopauza, perimenopauza, menopauza, postmenopauza

        A menopauza megjelölés nem egy betegségről, hanem a nő életében idővel bekövetkező élettani, hormonális, természetes változások meghatározott életszakaszáról szól. A nők életük megközelítőleg egyharmadát a menopauzát követően élik le.

        Mi vezet a menopauzához?

        A menopauza a maga idejében természetes jelenség, bizonyos műtétek, gyógyszeres kezelések és betegségek azonban maguk is idő előtti menopauzát hozhatnak létre.

        A leginkább titkolt változókori tünet: a hüvelyszárazság

        A női szervezet több évtizeden át ciklusosan bekövetkező hormonális változások alatt áll. A petefészkek által termelt hormonok közül az ösztrogén nem csupán a női ciklusra és a termékenységre, de számos szervünk és szervrendszerünk, valamint anyagcsere-folyamataink megfelelő működésére is hatással van.

        Ösztrogén- és progeszteronszint - Fontos az egyensúly

        Mindkét hormonfajta a petefészkek szövetének terméke. Keletkezésük mennyiségét az agyalapi mirigy tüszőérlelő (FSH) és sárgatestérlelő (LH) serkentőhormonjai szabályozzák.

        Klimax - Mivel jár az ösztrogénszint csökkenése?

        A menopauza előtti években az a kifinomult szabályzó rendszer, amely mindaddig fenntartotta a menstruációs ciklusokat, a középidős tüszőérést és a termékenyíthető petesejt kialakulását, akadozni kezd. Ennek oka, hogy az öregedő petefészkek serkentőhormon-érzékenysége romlik, így a vérzések pontatlanabbá válnak, vagy néha felerősödnek, és már nincs középidőben tüszőrepedés, sárgatesthormon-termelés, több lesz a tüszőhormon, a megvastagodott méhnyálkahártya pedig erősebb, rendetlenebb vérzéssel járhat. Végül a tüszőhormon termelése az elöregedett petefészkekben megszűnik.

        Miért gyakoribbak nőknél a szájüregi problémák?

        A nőknél sokkal gyakoribbak a szájüregi problémák, melynek hátterében az őket érő hormonális változások állhatnak. A hormonális változások nemcsak a fogíny vérellátását befolyásolják, hanem szervezetünk reakcióját is azokra a toxikus anyagokra, melyekből a lepedék képződik.

        Klimax: a nők alig 1 százaléka kap hormonpótlást

        A menopauza éveiben az ösztrogénszint csökkenése miatt számos kórkép kockázata megemelkedik, és bár az érintettek 10-20 százalékának szüksége lenne hormonpótló kezelésre, mégis kevesebb mint egy százalékuk részesül benne - hívta fel a figyelmet Dr. Várbíró Szabolcs, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.