• Vérzészavar a változókorban - Egy különösen fontos kórkép

        Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos

        Menopauzán a petefészekben zajló utolsó tüszőérés, és az azt követő utolsó havi vérzés időpontját értjük. A női életnek ez a szakasza új kihívásokat helyez a nők elé.

        Vérzészavar ugyan minden életkorban jelentkezhet, a menopauza körüli időszakban más megítélés alá esik, mint a fogamzóképes korban jelentkező vérzészavar, mert ilyenkor mindig arra kell gondolni, hogy a kiváltó ok a méhnyálkahártya rosszindulatú megbetegedése lehet.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt Mikor beszélhetünk normális menstruációról?

        Mikor beszélhetünk vérzészavarról?

        Vérzészavarról beszélünk, ha eltérést tapasztalunk a menstruációban. Ez az eltérés lehet negatív vagy pozitív irányú. Negatív vérzészavarról beszélünk, ha a menses nem jelentkezik, vagy mennyisége kisebb a szokottnál. Ez serdülőkorban jellemző, mikor még a petefészek működése nem rendszeres. Későbbi életkorban a leggyakoribb oka a vérzéshiánynak a terhesség. Változókorban is az egyre kevesebb egyre ritkább, majd elmaradó vérzéseket tartjuk élettaninak.

        Pozitív vérzészavarról beszélünk, ha a vérzés a várt időben jelentkezik, de nagyobb mennyiségű vagy jellegében megváltozott (akár darabos, alvadékos), vagy a nem várt időben jelentkezik, vagy gyakrabban van menses, mint szokott.

        Hirdetés

        Ezek minden esetben kivizsgálást indokolnak. Különös jelentőséggel bírnak változókorban, mert ebben az életkorban nő meg a méhtestrák (endometrium carcinoma) előfordulási gyakorisága. Ennek a rosszindulatú betegségnek pedig, sajnos az egyetlen tünete a vérzészavar lehet.

        Emiatt a változókori vérzészavarok hátterében, mindig először erre a megbetegedésre kell gondolni, ezt kell először kizárni, vagy igazolni. Természetesen a vérzészavar hátterében más ok is állhat.

        Mikor kezdődik a menopauza?

        A menopauza átlagosan hazánkban 47,5 éves korban várható, de 45 éves és 50 éves kor között zajlik le leggyakrabban. A menopauza (utolsó rendes vérzés) előtti és az azt követő egy évet perimenopauzának hívjuk.

        Rendszerint a menopauza környékén a petefészek működése megváltozik, a szabályos ciklus felborul, és tüszőérés ritkán jelentkezik. Jóllehet, a menopauza után is előfordulhat egy-egy tüszőérés, melyet vérzés követ. Ennek ellenére a menopauza utáni vérzéseket mindig ki kell vizsgálni! 

        Méhtestrák vagy nem?

        A vérzészavar hátterében állhatnak „ártalmatlan” okok, méhnyálkahártyarákot megelőző állapotok vagy méhnyálkahártyarák is.

        Ennek eldöntésére megfelelő kivizsgálás után, a szövettani mintavétel ad lehetőséget. A klinikai tünetek, beteg kórelőzménye, életkora és az ultrahang vizsgálat csak utat mutat az irányban, hogy mi állhat a rendellenes vérzés hátterében.

        A diagnózist csak szövettani vizsgálat adja meg, ahol a méhnyálkahártya sejtjeit mikroszkóp alatt patológus vizsgálja. A szövettani vizsgálat mondja meg a sejtelváltozás természetét, ez alapján dönt a kezelőorvos a további teendőkről (nincs teendő, gyógyszeres kezelés, műtét).

        Ön tudta?
        Bár az endometriumkarcinóma gyakoribb, mint a petefészek- és a méhnyakrák, mégis kevesebb beteg hal meg endometriumrák miatt, mint a másik két daganatféleségben.

        Szövettani mintavétel

        Szövettani mintavétel megfelelő kivizsgálást követően történik, általában altatásban. A beavatkozást fractionalt curettage-nak hívják. A méhnyálkahártyát lekaparják (erre utal a küret szó is), és szövettani vizsgálatra küldik. A betegnek ez a beavatkozás fájdalommentes, 15-30 percet vesz igénybe. Amennyiben zavartalanul zajlott, akkor a műtétet követően 6 órával, kísérővel otthonába bocsátható. 

        A szövettani eredmény 2 hét múlva várható, nagyon fontos a kezelőorvos felkeresése az eredményért, és a további teendők megbeszélése.

        Ha rossz a szövettan eredménye

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Az esetek nagy részében jóindulatú, úgynevezett funkcionális ok áll a vérzési rendellenesség hátterében.

        Ilyenkor további teendő nincs.

        Amennyiben a szövettan rákmegelőző állapotot vagy méhnyálkahártya rosszindulatú betegségét igazol, úgy a méh eltávolítása a következő lépés. Minden egyes eset és beteg, külön és alapos megítélést igényel, általánosítani nem lehet a további teendőket illetően.

        A legfontosabb minden menopauzában lévő nőnek, hogy tudja, a rendszeres havi vérzés elmaradása után minden hüvelyi vérzés nőgyógyászati kivizsgálást igényel!

        Olvasson tovább! A méhtestrák

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Molnár Zsuzsanna, szülész-nőgyógyász szakorvos

        Legutóbb frissült: 2018.12.05 16:17
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Éjszakai bepisilés

        Éjszakai bepisilés

        Dr. Sándor György

        Kezelésével megelőzhetők a betegség következményei. Hogyan gyógyítható?

        Küzdje le az aftát!

        Küzdje le az aftát!

        WEBBeteg

        A fájdalmas gyulladással az emberek többsége találkozik életében. Mit tehet? (x)

        Korai menopauza

        A természetes menopauza átlagosan 51 éves korban alakul ki, ám genetika, betegség vagy bizonyos orvosi eljárások hatására előfordulhat, hogy már 40 éves kor előtt bekövetkezik. Az ebben az életkorban bekövetkezett természetes vagy indukált menopauzát korai menopauzának nevezzük.

        Menopauza: alternatív kezelési módok

        Számos alternatív kezelési módot ismernek a menopauza tüneteinek enyhítésére, ezek közül néhány hatását már tudományosan is megvizsgálták.

        Menopauza - Sokat tehet a kellemetlen tünetek ellen

        A menopauza kapcsán kialakuló tünetek egy része - a hőhullámoktól a hüvelyszárazságon keresztül az alvászavarokig - megfelelő életvitellel is enyhíthető, illetve a szövődmények kockázata csökkenthető.

        Mi vezet a menopauzához?

        A menopauza a maga idejében természetes jelenség, bizonyos műtétek, gyógyszeres kezelések és betegségek azonban maguk is idő előtti menopauzát hozhatnak létre.

        Ösztrogén- és progeszteronszint - Fontos az egyensúly!

        Mindkét hormonfajta a petefészkek szövetének terméke. Keletkezésük mennyiségét az agyalapi mirigy tüszőérlelő (FSH) és sárgatestérlelő (LH) serkentőhormonjai szabályozzák.

        A menopauza szakaszai - Premenopauza, perimenopauza, menopauza, postmenopauza

        A menopauza megjelölés nem egy betegségről, hanem a nő életében idővel bekövetkező élettani, hormonális, természetes változások meghatározott életszakaszáról szól. A nők életük megközelítőleg egyharmadát a menopauzát követően élik le.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.