• A menopauza hátterében álló hormonális változások

        Dr. Farkas Ágnes
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász - Szponzorált tartalom

        Minden nő petefészkében adott számú petesejt van. Ez a szám magzati korban döbbenetesen magas, hatmillió körüli. A születéskor ez megközelítőleg már csak egy-két millió, és a mennyiségük ezt követően is folyamatosan csökken.

        A petesejtek száma a születést követően sohasem növekszik, mivel a szervezet képtelen petesejtek termelésére. A pubertáskorig ugyan nem érnek meg petesejtek, mert a hormonális működés még nem érett meg arra, hogy a petefészkek ciklusos működése beinduljon, de minden petesejtben benne van a képesség, hogy elkezdjen növekedni a központi idegrendszerben termelődő stimuláló hormonok nélkül is, és amikor nem használódnak fel, akkor elpusztulnak, majd felszívódnak. Ezen évek során minden hónapban körülbelül 11 ezer petesejt pusztul el.

        Pubertáskorra a petesejtek száma körülbelül 300-400 ezerre csökken. Amikor beindul a ciklusos hormonműködés, a havonta elveszített petesejtek száma is jelentősen csökken, „csupán” 1000 körüli a veszteség. Ez természetes folyamat, és a petesejtek számának csökkenését semmivel sem tudjuk befolyásolni. Sem táplálkozással, sem rendszeres tornázással, de még a szervezet saját hormonjai sem befolyásolják ezt az ütemet.

        Hirdetés

        Amikor közeledik a menopauza

        A nők körülbelül 37 éves korára kezd jelentősen lecsökkenni a petesejtek száma. Ilyenkor átlagosan 25 ezer petesejtje marad egy nőnek. Innen számolva megközelítőleg 13 év után következik be a menopauza, amikor az összes petesejt elfogy. Ezek a számok csak a nagy átlagokat mutatják, egyes nők esetében több éves különbség is lehet a fentiekben. Így mind a termékenység, mind annak a teljes időtartama egyéni, de előbb vagy utóbb eljön annak a vége is, a változókor ideje.

        A fentiekből tulajdonképpen egyértelműen következik az, hogy azért alakul ki a menopauza, mert elfogynak a petesejtek. Ez a folyamat a női hormonháztartás ciklusos működésének a leállásával jár együtt.

        A normális női ciklus hormonális szabályozása

        A női ciklusos hormonműködés bonyolult folyamat. A különböző hormonszintek nem maguktól változnak, hanem a különböző helyeken termelődő, eltérő funkciókat ellátó hormonok pozitív és negatív visszacsatolás formájában hatnak egymásra.

        A rendszer alapja a hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengely. A hipotalamuszban termelődő stimuláló hormon (GnRh – gonadotropin releasing hormon) beindítja a hipofízisben a petefészkeket stimuláló hormonok, az FSH (follikulus stimuláló hormon) és az LH (luteinizáló hormon) termelődését. Az FSH hatására a ciklus elején növekedésnek induló follikulusok (a petesejteket tartalmazó tüszők) közül kiválasztódnak néhányan, amelyek aztán tovább növekszenek, és végül egy vagy két petesejt (nagyon ritkán több is) fogja elérni a teljes érettséget. Növekedés közben megindul az ösztrogén termelése is bennük, ami negatív visszacsatolással csökkenti a stimuláló hormonokat, így az FSH szintje is csökkenni fog.

        Amikor a follikulus kellően megnő, a magasabb ösztrogénszint pozitív visszacsatolással hat a stimuláló hormonra, ez a hatása azonban főként az LH-ra vonatkozik, így annak szintje emelkedik meg jelentősebben. Az így létrejövő LH-csúcs hatására a ciklus közepén bekövetkezik az érett petesejt follikulusból való kiszabadulása, az ovuláció.

        Ovulációt követően a follikulus helyén sárgatest képződik, melyben az eddig termelődő ösztrogén mellett ezután a progeszteron termelése is elindul. Az emelkedő progeszteronszint negatív visszacsatolással csökkenti az LH és az FSH felszabadulását. A ciklus második felében körülbelül 14 nap alatt sorvad el a sárgatest, amennyiben megtermékenyítés nem következik be. Amikor a sárgatest elsorvad, a progeszteron és ösztrogén szintje elkezd csökkenni, ami ismét negatív visszacsatolással hat a központi idegrendszerre. Megemelkedik az FSH szintje (az LH csak minimálisan), lelökődik a méh nyálkahártyája, és ezzel elkezdődik a menstruáció és az új ciklus is.

        Mi történik a női ciklusos hormonműködéssel a menopauza alatt?

        Amint láthattuk, a ciklusos hormonműködés igen összetett, sok ponton szabályozott folyamat, melynek minden pontján hibátlan működésre van szükség. Minek a hatására változhat meg ez a folyamat?

        A legegyszerűbb eset az a természetes folyamat, amit menopauzának hívunk, és aminek oka a petesejtek számának lecsökkenése. Minél kevesebb petesejt van a petefészkekben, és minél rosszabb azok minősége, annál kevésbé látják el a funkciójukat, és annál kevesebb fog megérni közülük. Ebben az időszakban emiatt lesz rendszertelen a vérzés, és emiatt borul fel először a hormonháztartás. Nem minden hónapban érik meg petesejt, és többnyire nem lesz ugyanolyan a minősége sem, mint korábban. Idővel a petesejtek teljesen elfogynak, és emiatt megszűnik a fentebb leírt hipotalamusz-hipofízis-petefészek tengely egyik jelentős szabályozó szervének a szerepe. Emiatt károsodik a negatív és pozitív visszacsatolásos rendszer, hiszen nem fog termelődni megfelelő mennyiségű ösztrogén és progeszteron. Ahogy ezen hormonok szérumszintje csökken, úgy emelkedik meg a vérben az FSH és LH mérhető értéke.

        Milyen betegség vagy kezelés változtathatja meg a menopauza bekövetkeztének időpontját?

        Korábban említettük, hogy a petesejtek folyamatos pusztulásának a mértékét nem lehet semmilyen módon csökkenteni, így a menopauza bekövetkezését sem tudjuk semmilyen módon késleltetni. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek sajnos ennek az állapotnak az idejét előbbre hozhatják, egyes esetekben egyik napról a másikra menopauza alakulhat ki. Nézzük meg, mi az, ami lerövidítheti egy nő termékeny időszakának a hosszát.

        Az egyik legkézenfekvőbb ok, ami miatt a menopauza idejekorán érkezik, az bármilyen betegség, vagy műtét, ami a petefészek állományát roncsolja, károsítja, eltávolítja, vagy megszünteti annak működését. Ilyen lehet, ha bármilyen okból eltávolítják mindkét oldali petefészket, például daganatos betegségek esetén. Jelentősen csökkenthetik a petesejtek számát, ezzel korábban jöhet el a menopauza a petefészek állományát roncsoló műtéti beavatkozások miatt. Ilyen lehet egy olyan betegség, ami miatt gyakran kell a petefészkeket műteni, mint például a makacs, visszatérő endometriózis. Műtét nélkül is károsodhatnak a petefészkek, például kemoterápia, vagy a kismedencét erő sugárkezelés hatására.

        A petefészek működését gyógyszerek is befolyásolhatják. Időnként lehet egy-egy gyakran alkalmazott gyógyszer (fogamzásgátlók, antihisztaminok) mellékhatása az ösztrogén alacsonyabb szintje, aminek menopauzához hasonló tünetei lehetnek.

        Kicsit más a helyzet, amikor olyan gyógyszereket alkalmazunk, amik mesterségesen hoznak létre egy változókorhoz hasonló állapotot átmeneti időre. Ilyenek lehetnek a GnRh működését befolyásoló gyógyszerek. Ezeket alkalmazhatjuk például az endometriózis kezelésére, vagy a miómák méretének a csökkentésére háromtól hat hónapos időtartamig, de például rosszindulatú emlődaganatok esetében a kezelés éveken át eltart. Ilyenkor a petefészkeket nem károsítjuk ugyan, de a működésüket felfüggesztjük, és a kialakuló állapot olyan lesz, mint a változókor, amely hosszabb-rövidebb ideig tart, a kezelés hosszától függően.

        Menopauzához hasonló állapot jöhet létre a petefészkek korai kimerülése esetén is. Ilyenkor a lényeges különbség az, hogy időnként még spontán megérhet egy-egy tüsző, és átmenetileg ismét lehet a petefészkekben hormontermelés.

        Az életmód hatása a női ciklusos hormonműködésre

        Vannak olyan tanulmányok, amelyek arra utalnak, hogy bizonyos életmódbeli szokások is rövidíthetnek egy nő termékeny időszakán, előbbre hozva ezzel a menopauzát.

        Az egyik ilyen szokás a dohányzás. Volt olyan összesítő tanulmány, ami szerint a hosszú távon rendszeresen dohányzók körében valóban hamarabb érkezik el a változókor. A dohányzó nők akár egy-két évvel korábban is elveszíthetik a termékenységüket.

        Emellett feltételezik, hogy a táplálkozás (vegetáriánusok, sok zsírt, illetve koffeint fogyasztók), a testmozgás hiánya, és a kevés szabadban, napfényen töltött idő is előbbre hozhatja a változókort. Ellentmondásosnak tűnhet a korábbi információ, miszerint a petesejtek számának a folyamatos csökkenését nem befolyásolhatjuk, azonban a korábbi kijelentés a petesejtek veszítésére vonatkozott. Helytelen életmóddal sajnos a folyamatot felgyorsíthatjuk, és a genetikailag meghatározott idő előtt eljöhet a változókor ideje.

        Olvasson tovább! A menopauza szakaszai

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Farkas Ágnes, szülész-nőgyógyász

        Módosítva: 2020.04.24 14:35, Megjelenés: 2020.04.24 14:35
      • Cikkajánló

        A dohányzás káros hatásai

        A dohányzás káros hatásai

        Dr. Diószegi Judit

        Aki dohányzik, számos káros tényezőnek és betegségnek teszi ki magát.

        Gerinc

        Gerinc

        Dr. Szamosi Szilvia

        A gerinc kopása és a gerinccsigolyák gyakori betegségei.

        Menopauza - Sokat tehet a kellemetlen tünetek ellen

        A menopauza kapcsán kialakuló tünetek egy része - a hőhullámoktól a hüvelyszárazságon keresztül az alvászavarokig - megfelelő életvitellel is enyhíthető, illetve a szövődmények kockázata csökkenthető.

        A menopauza szakaszai - Premenopauza, perimenopauza, menopauza, postmenopauza

        A menopauza megjelölés nem egy betegségről, hanem a nő életében idővel bekövetkező élettani, hormonális, természetes változások meghatározott életszakaszáról szól. A nők életük megközelítőleg egyharmadát a menopauzát követően élik le.

        A menopauza testi és lelki tünetei

        Menopauzáról beszélünk akkor, amikor egy nőnek végleg elmarad a vérzése. Definíció szerint 12 menstruáció nélküli hónap után mondhatjuk ki a menopauza diagnózisát. Általában a természetes módon kialakult menopauza 45-55 éves kor között következik be.

        A változókori súlygyarapodás

        A legtöbb nő testsúlya az életkor előrehaladtával valamilyen mértékben növekszik. Ez a folyamat természetes, ugyanakkor a nagymértékű súlygyarapodás elkerülhető lehet megfelelő odafigyeléssel, rendszeres testmozgással, kiegyensúlyozott táplálkozással. Talán könnyebb az elhízást megelőzni, ha tisztában vagyunk vele, hogy milyen okok vannak a háttérben, amik megnehezítik a változókorú nők súlykontrollját. Lássuk, mik lehetnek ezek a nehezítő tényezők!

        Korai menopauza

        A természetes menopauza átlagosan 51 éves korban alakul ki, ám genetika, betegség vagy bizonyos orvosi eljárások hatására előfordulhat, hogy már 40 éves kor előtt bekövetkezik. Az ebben az életkorban bekövetkezett természetes vagy indukált menopauzát korai menopauzának nevezzük.

        Mi vezet a menopauzához?

        A menopauza a maga idejében természetes jelenség, bizonyos műtétek, gyógyszeres kezelések és betegségek azonban maguk is idő előtti menopauzát hozhatnak létre.

        A menopauzáról részletesen

        A menopauza - sokak félelmével ellentétben - nem szünteti meg a nőiességet és a szexuális életet, sőt sokakra felszabadítólag hat, hogy már nem kell aggódni a terhesség és a menstruáció miatt.

        Menopauza - új lehetőségek kapujában

        Számos nő retteg az öregedés gondolatától. Az ötvenedik életévükhöz közeledve, pánik félelem keríti hatalmába őket. - Hogyan tovább? Mi lesz velem? – teszik fel maguknak a kérdést. A menopauza bekövetkeztével a szorongás még erőteljesebbé válik. Nem egy esetben pedig depresszióhoz vezet.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.