• Magas vérnyomásnál nem csak a vérnyomást kell vizsgálni

        Szerző: Kardioközpont - Dr. Kapocsi Judit PhD, magasvérnyomás- és érkockázat-specialista

        Aki magas vérnyomásra gyanakszik, nem elégedhet meg az otthoni méréssel, ahogyan a szakszerű kivizsgálás is számos egyéb vizsgálatot tartalmazhat. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája a komplex szemlélet jelentőségére hívta fel a figyelmet.

        Miért nem elég csak a nyugalmi mérés?

        - Aki otthon – akár rendszeresen – méri a vérnyomását, számos tényezővel nem szembesülhet. Elsősorban azzal, hogy a vérnyomás gyakran csak időszakosan emelkedik meg, tehát lehet, hogy éppen a mérés pillanatában normális, máskor viszont kiugrások tapasztalhatók. Az is előfordulhat, hogy éjszaka magasabbak a vérnyomásértékek, amiről természetesen a nappali egy-két mérés nem tájékoztat. Gyakori jelenség a fehér köpeny szindróma is, ami arra vonatkozik, hogy a páciensnek éppen az orvos által mért értéke lesz magas, pontosan a rendelői körülmények, az izgalom miatt. Ráadásul, ha valaki már szed gyógyszert, gyógyszereket a magas vérnyomására, azok hatását sem lehet kizárólag egyetlen, nyugalmi méréssel kontrollálni. Vagyis mindezek ellenőrzésére, és a minél átfogóbb eredmények miatt az esetek többségében fontos lehet a 24 órás vérnyomásmérés, az úgynevezett ABPM. Az ABPM vizsgálattal ugyanis választ kaphatunk az olyan kérdésekre, mint hogy milyen vérnyomásértékei vannak a páciensnek a munkahelyén, az egyes napszakokban, fizikai aktivitás során és pihenés közben. Ezek az eredmények pedig – a nyugalmi vérnyomásmérést kiegészítve - sokkal pontosabban diagnózist eredményezhetnek – ismerteti dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Nem szabad a fehér köpeny szindrómára legyinteni

        A 24 órás vérnyomásmérés fájdalommentesen zajlik, hiszen csupán arról van szó, hogy a páciens karján elhelyezett vérnyomásmérőt összekötik egy kis övtáska méretű eszközzel, amit 24 órán keresztül viselnie kell. A műszer 15-30 percenként rögzíti a mért adatokat, amelyeket aztán számítógép segítségével elemezni lehet.

        Hirdetés

        Mi derülhet ki a laborvizsgálatokból?

        A nagy laborvizsgálat komoly segítséget jelent a magasvérnyomás-betegség kiinduló pontjának megismerésében és az állapotváltozások nyomon követésében is. Segít kideríteni például, hogy esetleg valamely szervi probléma – akár vese- vagy pajzsmirigybetegség – okozza-e a magasabb vérnyomást. A magas vérnyomással gyakran együtt járó koleszterinszint emelkedést is detektálja, ahogyan a vércukor szintjét is megállapítja, hiszen a cukorbetegség gyakran együtt jár vérnyomásproblémákkal is. Ezen adatok és a további laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

        Miért szükséges az EKG?

        Az EKG-vizsgálat során a szív állapotáról kapunk pontos képet az elektromos aktivitásán keresztül. Vizsgálható vele a percenkénti szívverések száma, azok szabályossága, a szív ingerképzése, ingervezetése, ingervezetési zavarok, ritmuszavarok, a szívizomzat oxigénhiánya, és károsodása. Az orvos feladata tisztázni azt is, hogy elsődleges vagy másodlagos hipertóniáról van-e szó. Ennek érdekében, valamint, hogy kiderítse, milyen esetleges szövődmények alakultak már ki a magas vérnyomás miatt, szükséges lehet az EKG-vizsgálat is.

        Ez a cikk is érdekelheti Önt! Szívritmuszavarok (arrhythmia) - Figyelmeztető tünetek

        A kiegészítő vizsgálatok is segíthetnek

        - Mivel az elhízás nagyon komoly rizikófaktora a magas vérnyomásnak, így a pontos diagnózis megállapítását segítheti a BMI, vagyis testtömegindex-számítás. Ugyancsak fontos lehet a hipertóniával összefüggésben az erek állapotát ellenőrizni, erre szolgál az arteriográfia, amely az érfal merevségét, illetve rugalmasságát méri, így még a tünetek jelentkezése előtt felismerhető az érfal meszesedése. A mérés alapján megállapítható, hogy milyen mértékű érelmeszesedés alakult ki a páciensnél – hangsúlyozza dr. Kapocsi Judit PhD, a Budai Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája. – Összefoglalva tehát a magas vérnyomás kezelésében kitüntetett szerepe van a komplex vizsgálati csomagnak, hiszen csak a pontos diagnózisra és a rendszeres utánkövetésre épülhet eredményes terápia.

        Olvasson tovább! A magas vérnyomás korai szövődményei - Figyeljen a tünetekre!

        Dr. Kapocsi Judit, magasvérnyomás- és érkockázat-specialista
          Dr. Kapocsi Judit, magasvérnyomás- és érkockázat-specialista

        Módosítva: 2020.01.01 19:36, Megjelenés: 2017.07.23 13:01
      • Cikkajánló

        Üzemorvosi vizsgálat

        Üzemorvosi vizsgálat

        Balogh Mária, újságíró

        Miért szükséges a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, és mit érdemes még tudni róla?

        Szúnyogcsípés

        Szúnyogcsípés

        Cs. K., fordító

        A szúnyogok és a szúnyogcsípés bosszantó, és ráadásul több betegséget is terjesztenek.

        5 meglepő tény a magas vérnyomásról

        Ha hiányosak az ismereteink a magas vérnyomásról, az káros lehet számunkra. A magasvérnyomás-betegségben minden ötödik ember érintett, mégis sok, ebben a betegségben szenvedő ember nem tud betegségéről.

        Hogyan csökkenthető a magas vérnyomás?

        A magas vérnyomás kezelésével megelőzheti a súlyos, akár az életet veszélyeztető szövődményeket. Orvosa javasolhatja, hogy a magas vérnyomáshoz hozzájáruló egyéb betegségeket is kezeltesse, így például a cukorbetegséget és a magas koleszterinszintet.

        A magas vérnyomás agyi szövődményei

        Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha a vérnyomás tartósan meghaladja a 140/90 Hgmm feletti értéket. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Míg a 10 éves kor alatti népesség 1-2 százaléka érintett, addig a felnőtt lakosságnak már közel 30-40 százaléka.

        Amit rosszul tudunk a magas vérnyomásról

        Mind a mai napig számos tévhit kering a köztudatban a magas vérnyomással kapcsolatban. Az alábbiakban ezeket a félreértéseket oszlatjuk el.

        A szisztolés és diasztolés vérnyomásérték

        Bár a vérnyomásmérés eredményeként kapott mindkét szám fontos, 50 év felett a szisztolés érték nagyobb fontossággal bír. Az emelkedett szisztolés és normális diasztolés vérnyomásérték nagyon gyakori az 50 évnél idősebb korosztálynál.

        24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM)

        A magasvérnyomás-betegség Magyarországon (is) népbetegség. Az életkor előrehaladtával előfordulási valószínűsége egyre magasabb. Előrejelzések szerint 2030-ra akár minden ötödik 65 év feletti felnőtt ebben a betegségben szenvedhet. 50 év alatt a férfiaknál, 65 felett pedig a nőknél gyakoribb, 55-65 év között pedig a két nemben a betegség előfordulása kiegyenlítődik vagy egyenlő arányú.

        Alacsony vérnyomás: mivel jár és kell-e kezelni?

        Bár legtöbbször a magas vérnyomásról hallunk, a krónikus alacsony vérnyomás (hipotónia) is számos szövődmény előidézője lehet. Nem ritka állapot, leginkább fiatal nők körében fordul elő.

        Elsődleges és másodlagos hipertónia - A magas vérnyomás okai

        A kezelés és a kivizsgálás szempontjából is fontos, hogy felderítsük a magasvérnyomás-betegség okát. Ez alapján a hipertóniát két nagy csoportra osztjuk, primer és szekunder eredetűre.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.