A hörgőtágulat (bronchiectasia)
aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus frissítve:
Hörgőtágulatnak nevezzük azt a kórképet, mely során a hörgők falát ért károsodás miatt azok véglegesen kitágulnak.
Miért jelent problémát a hörgők kitágulása?
A kitágult hörgőkben állandó váladékpangás alakul ki, amely egyrészt tovább károsítja a hörgőket, másrészt visszatérő gyulladást okoz, mely a tüdőszövet hegesedéséhez vezet. A heges tüdőszövetben csökken a légzőfelület, mely az oxigénellátottság csökkenéséhez vezet, továbbá károsodnak az erek is. Ez egyrészt a jobb szívfelet terheli, és jobbszívfél-elégtelenség kialakulásához vezet, másrészt a sérülékeny erek miatt véres köpetürítés jelentkezhet.
A hörgőtágulat okai
A bronchiectasia lehet veleszületett, azaz genetikai hátterű, vagy szerzett, amikor egyéb betegség következtében alakul ki.
Ezek lehetnek immunológiai kórképek, immunhiányos állapotok, reumatológiai betegségek, visszatérő gyulladásos állapotok, asztma, COPD.
A hörgőtágulat kialakulásának leggyakoribb oka a visszatérő súlyos légúti fertőzés. Visszatérő súlyos légúti fertőzések immunhiányos állapotokban, egyes veleszületett betegségekben (például cisztikus fibrózisban) fordulnak elő leginkább.
Az esetek egy részében a hörgőtágulat mérgező anyagok (gőzök, gázok, cigarettafüst) vagy káros porok (szilikon, szénpor) gyakori és tartós belégzése következtében alakul ki.
Tünetek
Jellemző az idült köhögés, mely bőséges köpetürítéssel is jár. A köhögési rohamok jellemzően kora reggel és estefelé a leggyakoribbak. Gyakori a véres köpet, mely akár az első tünet is lehet.
Az érintett hörgők érdemben nem vesznek részt a hatékony gázcserében, így fokozatosan kialakuló nehézlégzés, fáradékonyság, a hörgőkben szaporodó kórokozók által fenntartott gyulladás miatt a tüdőszövet károsodása következik be.
Diagnosztika
Bronchiectasia gyanúja esetén a vizsgálatok célja a diagnózis megerősítése, valamint a kiterjedés és elhelyezkedés megállapítása. A mellkasi röntgenfelvétel a legtöbb esetben kimutatja a bronchiectasia jelenlétét, de előfordulhat, hogy hamisan negatív eredményt ad.
A CT és HRCT (nagy felbontású CT) ennél sokkal érzékenyebb vizsgálat, így már korai stádiumban is jobban megítélhető a betegség kiterjedése, valamint súlyossági foka, mint mellkasröntgen esetén. A légzésfunkciós vizsgálat (spirometria) során a tüdőfunkciókat ellenőrzik. A vérgázvizsgálat az otthoni oxigénpótlás szükségességének megítéléséhez végzendő vizsgálat.
Fentiek mellett egyéb kiegészítő vizsgálatok elvégzésére is szükség lehet. Ilyen vizsgálat például az immunglobulinok vérszintjének mérése immunrendszeri betegség kizárására, a verejték sótartalmának mérése cisztikus fibrózis kizárására.
Ha a hörgőtágulat csak egyetlen tüdőlebenyt vagy tüdőlebenykét érint, felmerül oki tényezőként tüdődaganat lehetősége is. Ennek kizárására hörgőtükrözést (bronchoscopia) kell végezni.
Kezelési és megelőzési lehetőségek
A kezelés célja |
| A bronchiectasia kezelésének főbb céljai a fertőzések kezelése, a nyák felszaporodásának és a gyulladásnak a csökkentése, a légúti elzáródások megszüntetése, és a szövődmények (vérköpés, alacsony véroxigénszint, légzési elégtelenség, jobbszívfél-elégtelenség) visszaszorítása. |
A potenciálisan bronchiectasiához vezető kórállapotok korai felismerésével és kezelésével a hörgőtágulat megelőzhető vagy súlyossága csökkenthető.
Az évenkénti influenzaellenes oltások, a pneumococcus elleni oltás bevezetése, fertőzések esetén a gyors és megfelelő gyógyszeres kezelés segíthet a hörgőtágulat kialakulásának megelőzésében. Immunglobulinhiányos betegségben immunglobulin rendszeres pótlásával elejét lehet venni a visszatérő fertőzéseknek.
A mérgező gőzök, gázok, füstök és ártalmas porok elleni tudatos védekezés is segíthet a betegség megelőzésében.
Fontos |
| Köhögéscsillapítók adása ellenjavallt! A köhögéscsillapítók ugyanis a nyák ürülésének akadályozásával fokozzák a váladékpangást, így kedvezőtlenül befolyásolhatják a hörgőtágulatban szenvedő beteg állapotát. |
A bronchiectasia kezelésének főbb céljai a fertőzések kezelése, a nyák felszaporodásának és a gyulladásnak a csökkentése, a légúti elzáródások megszüntetése, és a szövődmények (vérköpés, alacsony véroxigénszint, légzési elégtelenség, jobbszívfél-elégtelenség) visszaszorítása.
A fertőzések kezelése célzott antibiotikumokkal, valamint a váladék kiürítését segítő hörgőtágító gyógyszerekkel és fizikoterápiával történik. A felszaporodott légúti váladék feloldására belégzett szteroidokat, valamint nyákoldókat (mukolítikumokat) szoktak alkalmazni.
Sebészi beavatkozás akkor jön szóba, ha az elváltozás csak egy tüdőlebenyt, illetve egy tüdőlebenykét érint.
Ha a vér oxigénszintje csökken, oxigénkezelés bevezetése szükséges. Kilégzési nehézség vagy légszomj esetén szteroidok hörgtágítókkal kombinálva sokszor javíthatnak az állapoton.
Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
Aktualizálta: Dr. Hangonyi Csilla, tüdőgyógyász, allergológus
