A beteg tájékoztatáshoz való joga

szerző: Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász - WEBBeteg
frissítve:

A tájékoztatás a betegek egyik legalapvetőbb jogosultsága, amire akkor is igényt tarthat, ha a kezeléshez nem szükséges a beleegyezése, vagy épp cselekvőképtelen, vagy 16. életévét betöltött kiskorú.

A betegjogok téma cikkei
6/1 Az egészségügyi ellátáshoz való jog
6/2 Az emberi méltósághoz való jog
6/3 A kapcsolattartás joga
6/4 A gyógyintézet elhagyásának joga
6/5 A tájékoztatáshoz való jog
6/6 Az önrendelkezéshez való jog

A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. Joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.

A tájékoztatáshoz való jogba tartozó információk

Egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor a beteg joggal kérheti, hogy részletes tájékoztatást kapjon az alábbiakról:

  • egészségi állapota, beleértve ennek orvosi megítélését is (pl. nem súlyos, kezelhető, inoperábilis, stb.),
  • a javasolt vizsgálatok, beavatkozások (pl. ultrahang, röntgen),
  • a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyei és kockázatai,
  • a közvetlen ellátást végzők neve, szakképesítése és beosztása,
  • a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjai,
  • döntési joga a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében (lásd: önrendelkezéshez való jog),
  • a lehetséges alternatív eljárások, módszerek,
  • az ellátás folyamata és várható kimenetela (időtartam és a teljes felépülés esélye),
  • a további ellátások, valamint
  • a javasolt életmód (pl. testmozgás, táplálkozási ajánlások).

A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének, vagy 16. életévét betöltött kiskorú személyről van szó.

A tájékoztatás nem egyirányú folyamat és egyszeri esemény, a betegnek ugyanis joga van ahhoz, hogy tájékoztatása során további kérdéseket tegyen fel. Arról, hogy a beteg élni is tudjon jogaival és meglegyenek a tájékoztatáshoz szükséges feltételek, az intézmény fenntartója köteles gondoskodni.

Ha a sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségét az egészségbiztosítás nem fedezi, az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles a beteget - amennyiben állapota lehetővé teszi - arról is tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell térítenie.

Minden beteg számára érthető módon

A betegnek joga van arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jeltolmácsot biztosítsanak.

A cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes betegnek is meg kell adni a tájékoztatás, korának és pszichés állapotának megfelelő módon és mértékben. A gyermekek is rendelkeznek tájékoztatáshoz fűződő joggal, amit részben szülője, gondviselője gyakorolhat helyette.

A tájékoztatásról való lemondás
A beteg a tájékoztatásáról le is mondhat, kivéve akkor, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse, azaz például fertőző betegségek esetén a vizsgáló orvosnak kötelessége tájékoztatni a beteget a lehetséges veszélyekről.

Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga

A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációban szereplő adatait, illetve joga van ahhoz, hogy egészségügyi adatairól tájékoztatást kérjen. Az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik.

A beteg ezért jogosult a gyógykezeléssel összefüggő adatainak kezeléséről tájékoztatást kapni, a rá vonatkozó egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról saját költségére másolatot kapni, a fekvőbeteg-gyógyintézetből történő elbocsátásakor zárójelentést kapni, járóbeteg-szakellátási tevékenység befejezésekor ambuláns ellátási lapot kapni, illetve egészségügyi adatairól indokolt célra - saját költségére - összefoglaló vagy kivonatos írásos véleményt kapni.

Amennyiben a betegről készült egészségügyi dokumentáció olyan adatokat is tartalmaz, amelyek más személyekre vonatkoznak és azok magántitok-védelméhez való jogát is érint, akkor nem a dokumentáció egésze, csak az illető betegre vonatkozó rész tekinthető meg.

A beteg egészségügyi ellátásának befejezését követően csak a beteg által adott teljes bizonyító erővel rendelkező magánokiratban felhatalmazott személy jogosult az egészségügyi dokumentációba való betekintésre, másolat készítésére.

A beteg házastársa, egyenesági rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelem alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha az egészségügyi adatra a rokonok életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve egészségügyi ellátása céljából van szükség, és a szükséges adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges.

A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse - írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról - saját költségére - másolatot kapni.

Szerző: Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász - WEBBeteg

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.