A betegek kötelességeiről
lektorálta: Dr. Barcsai Tímea, jogász frissítve:
A betegnek nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak! Alapelv, hogy a beteg köteles hozzájárulni saját kezelésének sikeréhez, és tekintettel kell lennie mások jogaira, egészségére is. Kevesen tudják, hogy meghatározott esetekben az orvosnak is joga van megtagadni a beteg ellátását.
A beteg kötelezettségei közé tartozik az együttműködés az egészségügyi szakdolgozókkal, illetve az intézmény házirendjének tiszteletben tartása. A legfontosabb azonban, hogy tájékoztatnia kell az egészségügyi dolgozókat mindarról, aminek ismerete szükséges a megfelelő gyógykezeléshez.
A betegek legfőbb jogai - részletes tudnivalók |
Saját betegségével összefüggésben mindenkinek nyilatkozni kell arról, ami mások életét vagy testi épségét veszélyeztetheti, így különösen a fertőző betegségekről. El kell mondania, hogy egészségügyi ellátásával kapcsolatban korábban milyen jognyilatkozatot tett.
Dr. Kiss Gergely háziorvos tapasztalatai szerint a betegek tájékoztatási kötelezettsége nem kellőképpen hatékony, mivel amit a beteg feltár a kórtörténetéből, azt az orvos csak elfogadni tudja.
Előfordul például, hogy egy adott fertőző betegségnél nem lehet tudni a tájékoztatásokra alapozva, hogy hányan fertőződhettek meg. Ilyenkor „le kell szűrni” a beteg közvetlen környezetét és az egészségeseket védőoltásban, a betegeket megfelelő terápiában kell részesíteni. Kötelessége még a betegeknek személyes adataikat igazolni és jogszabályban előírt térítési díjat megtéríteni. (pl.: látlelet, gépjármű orvosi vizsgálat stb.)
A gyógyítás meg is tagadható
Tudta? |
| A betegek fele nem veszi be a gyógyszert vagy helytelenül szedi azt, több mint kétharmada pedig nem tartja be a diétára vonatkozó előírásokat. |
Az orvosi jogok helyett inkább csak kötelezettségeket találhatunk, azonban a legkiemelkedőbbek között említhetjük a gyógyítási mód megválasztásának a jogát, illetőleg az gyógykezelés megtagadásának jogát.
A jogszabályok uganis - talán kevesen tudják - nemcsak a beteg számára teszik lehetővé a választást, hanem kétoldalú döntéssé teszi az orvos-beteg kapcsolat létrehozását.
A sürgősségi ellátásban az orvos köteles a beteget megvizsgálni és dönteni arról, hogy a beteg igényel-e sürgős orvosi beavatkozást. Ha igen, akkor köteles a beteget ellátni, ám ha sürgősségi beavatkozásra nincs szükség, akkor dönthet úgy, hogy a beteget más egészségügyi ellátó intézménybe irányítja.
Az orvos a beteg kezelését, ellátását megtagadhatja, ha a beteg együttműködési kötelezettségét súlyosan megsérti, nyilvánvalóan nem tartja be az orvos utasításait.
Annak fényében, hogy felmérések szerint a betegek mintegy fele nem veszi be a gyógyszert vagy helytelenül szedi azt, több mint kétharmada pedig nem tartja be a diétára vonatkozó előírásokat (nem is beszélve a dohányzás tilalmának megszegéséről), mindez elgondolkodtató.
Az orvosok alkotmányos jogaikat is gyakorolhatják, így megtagadható az ellátás a lelkiismereti és vallásszabadságból eredően is. Nem kötelezhetők az orvosok bizonyos beavatkozásokat elvégzésére, mint például a művi terhességmegszakítás.
Tudta? |
| Az egészségbiztosítási pénztárnak meg kell szüntetnie a táppénz folyósítását, ha a beteg a kezelőorvos utasításait nem tartja be, és ezáltal gyógyulását szándékosan késlelteti, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni. |
Saját felelősségre
Mielőtt a beteg elhagyná az intézményt - még ha azt a kezelőorvosa javaslatának ellenére is teszi -, alá kell írnia a záró jelentését, illetve egyéb dokumentumokat. Ez a gyakorlatban nem mindig szokott megtörténni, hiszen előfordul, hogy egyes betegek idő előtt az említett dokumentumok aláírása nélkül elhagyják a kórházat, mint ahogy azt Dr. Kiss Gergely is megerősítette.
Ha valamely beteg idő előtt távozik a kórházból, ennek a következményeit neki kell viselnie! Ilyen esetben a kezelőorvosnak az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell a távozás tényét és annak pontos időpontját.
Forrás: WEBBeteg
Simon Béla
Lektorálta: Dr. Barcsai Tímea, jogász
