A cselekvőképtelenség

A cselekvőképtelen személy a magyar jogszabályok alapján nem tehet érvényes jognyilatkozatot, így például nem hozhat döntést saját egészségügyi ellátásával kapcsolatos sem. A cselekvőképtelenségnek több típusa van, a jogszabályok rendelkeznek arról, hogy a cselekvőképtelen személyek képviseletét ki láthatja el.

Kiskorúak cselekvőképessége

Alapesetben cselekvőképtelen az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét nem töltötte be, illetve korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte. Cselekvőképtelennek számít az a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett.

Korlátozottan cselekvőképes kiskorú a törvényes képviselőjének közreműködése nélkül

• a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
• b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket (pl: napi bevásárlás);
• c) rendelkezhet munkával szerzett jövedelmével, annak erejéig kötelezettséget vállalhat (pl: nyári diákmunka keretében szerzett jövedelem);
• d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez (tehát a szerződésből csak előnye származik a 14-18 év közötti gyermeknek); és
• e) ajándékozhat a szokásos mértékben (ennek mértéke minden esetben egyedi elbírálás alá esik).

Saját egészségügyi ellátásukkal kapcsolatosan ugyanakkor az egészségügyi törvény 16 évben állapítja meg azt az életkort, amely fölött a kiskorú, korlátozottan cselekvőképes fiatal már meghatározhatja, hogy ki képviselje őt, és ki is zárhat személyeket.

A cselekvőképtelenség és a korlátozott cselekvőképesség nem azt jelenti, hogy a kiskorúnak ne lennének jogai. Lényege az, hogy más személy (pl. szülő, gyám, képviselőnek meghatalmazott személy) felelősségévé teszi a gyermek érdekeinek képviseletét.

Az egészségügyi törvény szerint a cselekvőképtelen gyermeket is megilleti a tájékoztatás joga saját életkorának, értelmi képességének megfelelően, sőt véleményét figyelembe kell venni az ellátása során felmerülő kérdésekben. Ugyanakkor az írásbeli hozzájáruláshoz kötött orvosi beavatkozások elvégzéséhez, az egészségügyi intézményből történő távozáshoz stb. mindenképp szükséges az őt képviselő felnőtt gondviselő aláírása is.

Részletesen Kik és hogyan dönthetnek a gyermek egészségügyi ellátásáról?

Korlátozott cselekvőképesség nagykorúaknál

Alapesetben minden 18. életévét betöltő, tehát nagykorú személy cselekvőképes, ugyanakkor bírósági döntés alapján, jogszabályban meghatározott esetekben a cselekvőképesség korlátozható. Korlátozottan cselekvőképes lehet nagykorú is, amennyiben a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett.

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége nagymértékben csökkent, illetve hiányzik. A gondnokság alá helyezés lehet részleges (meghatározott ügycsoportra vonatkozó) vagy teljes körű. A bíróságnak a legenyhébb szintű, indokolt korlátozást kell elrendelnie.

Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság

A bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent, és emiatt – egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – meghatározott ügycsoportban gondnokság alá helyezése indokolt.

Cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. A korlátozottan cselekvőképes személy ugyanakkor minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta.

A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül

• a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
• b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket (pl: napi bevásárlás);
• c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
• d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
• e) ajándékozhat a szokásos mértékben.

Cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság

A bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – mentális zavara következtében – tartósan, teljeskörűen hiányzik és emiatt körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel – gondnokság alá helyezése indokolt.

A cselekvőképességében teljesen korlátozott személy is véleményt nyilváníthat saját ügyei kapcsán, és a gondnoknak figyelembe kell vennie döntésében a gondozott véleményét, kívánságait is.

A gondnokság alá helyezést bizonyos időközönként kötelezően felül kell vizsgálni, ha állapotában változás állna be, akkor akár soron kívül is. A felülvizsgálat eredményeként a bíróság módosíthatja a korlátozás mértékét vagy az érintett ügyköröket. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.

Támogatott döntéshozatal

Létezik egy olyan segítségnyújtási jogintézmény, amelyben az adott személy cselekvőképessége nem korlátozott, de megnevezhet egy olyan segítőt, aki jogilag elismert módon segítheti őt szükség esetén ügyei intézésében. A támogató nem tehet érvényes nyilatkozatot a támogatott helyett és nevében, de jelen lehet és tanácsot adhat a támogatott számára. A gyakorlatban ilyen támogatott döntéshozatalra legtöbbször enyhe fokú értelmi károsodással élő nagykorú gyermek és szülője együttműködéseként kerül sor.

Részletesen A gondnokság alá helyezés

Állapotszerű cselekvőképtelenség

Gondnokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy ügyei viteléhez szükséges belátási képessége jognyilatkozata megtételekor teljesen hiányzik. Ez az ok lehet bódult állapot, akár alkohol, drog, átmeneti elmezavar, egészségi állapot miatt zavar, vagy orvosi ellátás miatti szedáció. A cselekvőképtelen személy által tett nyilatkozat általános esetben - bizonyos kivételektől eltekintve - semmis. Kivételt képeznek a csekély jelentőségű, mindennapos ügyletek (például élelmiszer- vagy buszjegy vásárlása), feltéve, hogy a teljesítés már megtörtént.

A cselekvőképességgel kapcsolatos kérdéseket elsősorban a Polgári törvénykönyv (Ptk, 2013. évi V. törvény) szabályozza.

Szerző: Dr. Bartha-Barcsai Tímea, jogász - WEBBeteg