A vérplazmavétel (plazmaferezis)

A plazmaadás a véradás egyik speciális formája: olyan folyamat, melynek során a donortól csupán a plazmafolyadék kerül levételre, miközben a vér egyéb, úgynevezett alakos elemei azonnal visszajutnak a szervezetbe.

Mi az a vérplazma?

Az ereinkben keringő vér a sejtes elemekből (vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék) és a vérplazmából áll. A vérplazma halványsárga színű folyadék, melynek kb. 92-93%-a víz, ezen felül számos különböző kémiai anyagot (többek közt ionokat, hormonokat, fehérjéket, cukrot, alvadási faktorokat) tartalmaz. Ezek azok az anyagok, amelyek sok ember betegségének gyógyításában, életek megmentésében játszanak elengedhetetlen szerepet.

A szervezetből kinyert vérplazma viszonylag hamar, néhány napon belül újratermelődik a szervezetben. Ehhez természetesen bőséges folyadékfogyasztás, kiegyensúlyozott étrend, és a szervezet kímélése szükséges.

Miben különbözik a plazmaferezis a véradástól?

Véradásnál a vénába szúrt tű és az ehhez kapcsolt cső a vérvételi zsákkal van összeköttetésben, a levett vér folyamatosan áramlik kifelé a gyűjtőzsákba. Amikor elérik a kívánt mennyiséget, az összeköttetést oldják (kihúzzák a tűt, és lezárják a zsákot), majd a levett vér további feldolgozásra kerül.

Ezzel szemben a plazmavételnél a vénába szúrt tű és a cső először a feretizáló géphez fut, majd onnan két irányba, egy vezető száron vissza a vénába, s egy másik csövön át a gyűjtőzsákba. A levétel szakaszos jellegű: a tűn keresztül mindig csak egy-egy egység teljes vér kerül levételre, ami a plazmaferetizáló gépbe kerülve azonnal szétválasztásra kerül. A kinyert alakos elemek ezután azonnal visszakerülnek a donorba, míg a kinyert plazma a másik csövön a gyűjtőbe.

Hol és hogyan adhatunk vérplazmát?

A plazmalevétellel foglalkozó, területileg illetékes laborok elérhetőségéről tájékozódhatunk háziorvosunknál, illetve a legtöbb esetben már az internet is segítséget nyújthat. Célszerű a tervezett donáció előtt telefonon felhívni a kiválasztott központot, ahol a segítőkész munkatársaktól azonnali, gyors tájékoztatást kaphatunk a szükséges teendőkről, kizáró tényezőkről, és magáról a plazmaadás folyamatáról is.

Általánosságban elmondható, hogy - a véradáshoz hasonlóan – nem szabad plazmaadásra jelentkezni pl.:

• várandósság alatt
• szoptatás alatt
• szülés után 6 hónapig
• lázas állapotban
• drogfogyasztóknak
• sebészeti beavatkozás után rövid idővel
• inzulinnal kezelt diabetes esetén
• fertőző betegség esetén

Ezen túlmenően, sok helyen ajánlják, hogy fogászati beavatkozás után várjunk pár napot, antibiotikum kúra után pedig minimum 2 hetet.

Természetesen plazmát csak 18 és 60 éves kor közötti, legalább 50 kg testsúlyú donortól fogadnak el, és csak abban az esetben, ha a vérkép ellenőrzésekor a vérszegénység kizárható.

A megadott időpontban történő bejelentkezést rendszerint adategyeztetés, majd egy kérdőív (egészségügyi állapotfelmérés) kitöltése követi. Ezután rutin orvosi vizsgálat, vérnyomásmérés, illetve egy kis vérvétel történik; utóbbinak célja azt eldönteni, hogy az illető alkalmas-e plazmadonornak (pl. nem vérszegény-e). Ha minden rendben van, a donort kényelmes fotelbe ültetve beszúrják a vérvételi tűt az egyik vénába, amit egy vékony csővel a plazmaferetizáló géphez kötnek, és már indul is a plazmavétel. Egy-egy plazmaadás időtartama hozzávetőlegesen 40-50 perc.

Ellentétben a véradással, a plazmaadás után jóval rövidebb a regenerációs idő, így évente kb. 33 alkalommal adhatunk plazmát. A két időpont közt azonban fontos, hogy legalább 5-10 nap teljen el.

A plazmafolyadék mihamarabbi regenerálódásához célszerű a központok által javasolt teendőket (pl. bőséges folyadék- és zöldségfogyasztás, fehérjedús étrend, illetve a színes italoktól, dohányzástól, alkoholfogyasztástól való tartózkodás).

A plazmafolyadék emberi szövetnek tekintendő, így törvényileg a donáció ingyenes (humán szövetek, szervek adományozásáért cserébe „fizetség” nem várható), mégis, a legtöbb központban jelképes, néhány ezer forintos költségtérítést biztosítanak, továbbá a donorok különféle, szponzorok által szervezett nyereményjátékokon is részt vehetnek.

Ez is érdekelheti Vérplazmát adnék - Mire figyeljek?

Mire használják a levett vérplazmát?

A vérplazmából kivont alvadási faktorokat használják például a gyógyszergyárak a különféle faktorhiányos, véralvadási zavarokban (hemofília) szenvedő betegek kezelésében. Tekintve, hogy a faktorhiány „életre szóló” betegség, és hogy az alvadási faktorok viszonylag hamar elbomlanak a szervezetben, sejthető, hogy-egy beteg élethosszig tartó kezelése milyen óriási mennyiségű faktorbevitelt feltételez (egy súlyos beteg egy heti gyógyszerdózisához akár 25 plazmadonor is kellhet).

Tovább Vérzékenységet okozó zavarok

A vérplazmában fellelhető immunglobulinok olyan fehérjék, melyek a különféle kórokozók hatékony leküzdéséhez szükségesek. Néhány immunhiányos kórkép esetén kifejezetten indikált az ezekből előállított készítmények alkalmazása, ellenkező esetben súlyos, az életet komolyan veszélyeztető fertőzések alakulhatnak ki.

Egy-egy súlyos, nagyfokú vérzéssel járó műtét esetén a szinte folyamatos vérpótlás mellett jól jöhet néhány adag friss, fagyasztott plazma (FFP), mely koncentráltan tartalmazza azokat a fehérjéket, amelyek a véralvadás folyamatához szükségesek.

Ezek mellett a vérplazma felhasználható pl. szervátültetettek, bizonyos autoimmun betegségben szenvedők, de akár súlyos égési sérültek gyógykezelésében is.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Lesznyák Judit