Hallássérültek az orvosképzésben
megjelent:
Jelenleg harminc fogyatékkal élő, köztük öt súlyosan nagyothalló személy jár a Semmelweis Egyetem különböző karaira. Orvosnak, fogorvosnak, ápolónak, gyógytornásznak vagy éppen egészségügyi menedzsernek tanulnak. Milyen segítséget kapnak az egyetemtől? Milyen esélyekkel indulnak el, ha végeznek?
A felsőoktatásban tanuló fogyatékkal élők többsége diszlexiával, diszgráfiával küzd, így van ez a Semmelweis Egyetemen is, ahol jelenleg harminc fogyatékkal élő tanul – tudtuk meg Horváth Balázs fogyatékosügyi koordinátortól.
- A 2014. évi őszi szemeszter adatai alapján 5 súlyosan nagyothalló személy jár hozzánk, közülünk állandó jelleggel egyikük sem használ jelnyelvet. Mindegyiküknek van hallókészüléke, és bár időnként kisebb akcentussal, de jól beszélnek.
A felvételi eljárás alkalmával kell fogyatékosságukról nyilatkozniuk a jelentkezőknek, ezt később az egyetem felé is jelezniük kell, regisztrálniuk kell, hogy számon tarthassuk őket, segíteni tudjuk tanulmányaik során. Többen – tartva a diszkriminációtól – egyáltalán nem, vagy csak később jelzik fogyatékosságukat. Ez leginkább a „disz” - esekre jellemző – mondja a koordinátor.
Info-kommunikációs akadálymentesítés
A Semmelweis Egyetem különböző programokat hozott létre a hatékony tanulási stratégiák kialakítása érdekében, az emelt hallgatói normatívából például felolvasó programot tartalmazó notebookokat, tableteket, valamint diktafonokat szereztek be, ezeket az eszközöket minden érintett hallgató megkapja a szemeszter elején. Az egyetemi előadáson készülhet hangjegyzet a diktafon, valamint írott jegyzet a hallgatótársak és a notebook segítségével. Egyszerre fontos a vizuális és az auditoros értés. Horváth Balázs azt mondja: info-kommunikációs eszközökkel történik a hallássérültek akadálymentesítése.
A gyakorlaton más a helyzet, külön meg kell kérni az oktatót, hogy a hallássérült felé fordulva beszéljen, ha szájról olvas a hallgató, mint például a 22 éves Viktor, aki Mezőkövesden született, jelenleg negyedéves fogorvostan-hallgató.
Tudta? |
| A "hallássérültek” gyűjtőfogalom, a kifejezés a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magában foglalja, függetlenül a hallássérülés okától, súlyosságától, a hallásállapot milyenségétől. A „siketek” nem rendelkeznek hasznosítható hallásmaradvánnyal, általában nem viselnek hallókészüléket, állapotuk hallókészülékkel sem korrigálható, többségük a jelnyelvet használja. A „nagyothallók” hallásmaradvánnyal rendelkeznek, hallókészüléket használnak, orvosi rehabilitációval és fejlesztéssel jól kapcsolódnak a halló világhoz. Siket az orvosnál |
"Itthon szeretnék elhelyezkedni!"
Körülbelül hároméves koromban szüleim észrevették, hogy valami nem stimmel a hallásommal, így a Heim Pál Gyermekkórházban diagnosztizáltak azzal, hogy születésem óta hallássérült vagyok. Egy testvérem van, aki szintén halláskárosult.
Édesapám állatorvos, édesanyám pedig fizikoterapeuta. Csodáltam őket, ahogyan hozzáálltak a munkájukhoz, ezért én is szeretnék gyógyítani – mondta Viktor. Nyilván a hallássérülésemre hivatkozva nem tudom használni a sztetoszkópot, így esett választásul a fogorvosi pálya. Bár fogorvosként előfordulhat a sztetoszkóppal való vizsgálás, de ez nem túl gyakori.
Az elején nehéz volt az egyetemi szintű tananyagokat elsajátítani, illetve követni, így szükségem volt plusz időre a vizsgatétel kidolgozásában, az írásbeli vizsgákon, ezt biztosították is. Utána már nem kellett több idő, hozzászoktam a követelményekhez. A szóbeli vizsgákon általában szólni szoktam a vizsgáztatóknak az egészségügyi problémámról.
Nehézségeim az előadásokon és a gyakorlatokon nagyban függ az oktató beszédtempójától, artikulációjától, hiszen szájról olvasok, ezért nem mindig értem, amit mondanak. A gyakorlatokon szoktam szólni a gyakorlatvezetőknek, de sajnos félévente kapunk új gyakorlatvezetőt. Általában nagyon segítőkészek az oktatók, ha valamit nem értek, szívesen elmagyarázzák. A csoporttársaimtól el szoktam kérni a jegyzeteket, így könnyebb a tanulás.
A fő érdeklődési területem a szájsebészet és az esztétikai fogászat. A diploma után szeretnék jelentkezni szájsebész rezidensnek, később pedig mindenképpen itthon, talán a szülővárosomban szeretnék praktizálni – mesélte Viktor.
Orvosképzés külföldön |
| Megnőtt az érdeklődés a külföldi egyetemek iránt, mindig is volt keletje a szomszédos országok oktatási intézményeinek, de most még inkább külföldre kacsintgatnak a felvételizők: ennek legfőbb oka a hazai felsőoktatási keretszámok változásai, bár ahogy mi is megírtuk, az orvosképzés viszonylag jól járt az átszervezéssel. Bővebben a külföldi orvosképzésről |
Minden végzett hallgató megtalálta a helyét
Horváth Balázs fogyatékosügyi koordinátor is megemlítette, amiről Viktorral beszélgettünk: a fogyatékkal élők többsége itthon szeretne elhelyezkedni, az egyik hallgató pszichiáter szeretne lenni és szintén hallássérült betegekkel foglalkozna. Ennél hitelesebb már nem is lehetne egy szakorvos – teszi hozzá.
Az egyetemen végzett hallássérültek elhelyezkedésével kapcsolatban Horváth Balázs elmondta: egyik volt hallgatójuk továbbtanult doktori iskolába, jelenleg Angliában dolgozik, három másik egykori diákunk az egyetem elvégzése után a végzettségüknek megfelelő szakterületen helyezkedtek el kutató orvosként, dietetikusként, a közigazgatásban ügyintézőként.
Külön rendelőintézet a fogyatékkal élőknek?
Van egy álmom – mondja a koordinátor, aki maga is hallássérült. Szeretnénk létrehozni egy olyan akadálymentesített szakrendelőt az egyetemen, ahová fogyatékkal élő betegek fordulhatnának, legyen az hallássérült, látássérült, mozgássérült vagy értelmi fogyatékos. Itt működhetne az első 24 órás egészségügyi szakjelnyelvi tolmácsszolgálat, amelynek elindítása még mindig várat magára. Ennek lényege, hogy ha tolmácsra van szüksége a siket betegnek, előzetes időpont egyeztetéssel megkapja a kommunikációs segítséget az orvosnál. Léteznek már magánrendelők, a többi között egy fogorvosi rendelő, ahol az egyik orvos jelnyelvvel kommunikál a betegekkel. Híre is ment a hallássérültek között. Ez egy jó út – véli Horváth Balázs.
| Törvényi háttér |
| A 40/2004. évi ESzCsM rendelet I. számú mellékeltében megfogalmazottak értelmében, amennyiben a fogyatékosság nem korrigálható eszközzel vagy műtéttel, akkor nem lehet egészségügyi dolgozó a súlyosan hallássérült személy. A rendelet kivételt tesz a vak masszőrök esetében. |
(WEBBeteg -Tóth András, újságíró)
