Az idegsebészet - ha funkcionális

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

A funkcionális idegsebészet az idegsejtek, ezáltal az idegrendszer fiziológiás működésének helyreállítására specializálódott terület az idegsebészeten belül.

A funkcionális idegsebészet eljárásai között napjainkban egyre fontosabb szerep jut a beültethető eszközök alkalmazásának is – mondta a Semmelweis Egyetem Szenior Akadémiájának vendégeként április 25-én az Országos Mentális Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet (OMIII) főigazgatója, aki egyben az intézet Epilepszia Sebészeti Programjának vezetője is.

Dr. Erőss Lorand fő műtéti területe – az epilepszia mellett – a mozgászavarok (így a Parkinson-kór és egyéb tremorok), a spasztikusság, a disztónia neurológiai sebészeti kezelése. Kutatási témái közé tartozik a krónikus fájdalomszindrómák terápiája. Már évtizedekben mérhető, amióta jó eredménnyel alkalmazza a mély agyi stimulációt. Mint az online előadás hallgatóságának elmagyarázta, a neuromoduláció a Parkinson-kóros betegek tüneteit képes enyhíteni olyankor is, ha a gyógyszeres terápia már nem eléggé hatásos.

Innováció az idegsebészetben

Az új utakról szólva, egy innovációra, kutatásra és a legújabb technológiák elterjesztésére fókuszáló céget (Hybrid Reality Institute, 2012) említ dr. Erőss, és megalapítóinak, a Khanna házaspárnak (Parag és Ayesha Khanna) szavait idézi hallgatóságának: „egy nemzet jövőjére nagyobb hatással van az innováció, mint az ország katonai ereje, vagy nemzeti össztermékének (GDP) nagysága”. A 2010-30 közötti évtizedeket az élettudományok fejlődése, és a tehetségek kora kell, hogy jellemezze – szögezi le az OMIII főigazgatója.

Az egészségügyben a robot újszerűen hat, nem úgy, mint az autóiparban, ahonnan a gyógyítás új felhasználási területére került át. Az elv ugyanaz: teleoperáció, távvezérlés. Az előnyök is hasonlóak: biztonságosság, hatékonyság, pontosság. És a fő cél, a munka – a mi szempontunkból itt, a műtét – sebességének javítása.

Különleges táv-, teleoperációs rendszert fejlesztettek ki az amerikai védelmi ügynökség (Defense Advanced Researh Projects Agency, a DARPA) kutatói a hadsereg számára. Ennek segítségével a harctéren sérült katonákat adott helyen, a legmagasabb technikai szinten meg lehet műteni, nem kell őket máshová szállítani, illetve nem kell a veszélyzónába utaztatni különlegesen képzett orvosi személyzetet hozzájuk. Az ilyen fejlesztések általában nagyon gyorsan utat találnak maguknak a civil területekre is. Az újdonságot jelentő műtéti eljárások eztán a polgári lakosság gyógyítását szolgálhatják.

A lágy részek operációinál kezdték alkalmazni a Da Vinci sebészeti robotot (Imperial College, 1988) – prosztata eltávolító (rezekciós) műtétnél, majd csípőprotézis beültetés (arthroplasztika) alkalmával. Az ízületi fej kialakításában a korábban manuálisan végzett eljárás 76%-os sebészi pontosságát 96%-ra emelte. Érthető, hogy a koronavírus pandémia alatt is tovább nőtt a Da Vincit gyártó cég forgalma. A robot ugyanis „végtelen szabadsági fokot jelent” – fogalmaz dr. Erőss. „Bizonyos pontokon jobban, finomabban operál, mint amennyire azt a humán sebész tudná tenni, mivel az eszköz karjai/’ízületei’ hajlékonyabbak és mobilabbak az emberi csuklónál, könyöknél, vállaknál.” Kiváló helyettesítő tehát a robot. A főigazgató példája: a Neuromate, a maga 5 pontos szabadsági fokával 0.9 mm pontossággal dolgozik – a teleotaxiás keret viszont „csak” 2,8 mm-rel.

A Rosa robot pontossága 0,75 mm alatt van, s annyi szabadságfokkal rendelkezik, hogy kiválóan alkalmas a mikromozgások kivitelezésére. A robotkar ezért a kis ereket is ragyogóan meg tudja varrni. Jelentős szerephez jut a szív-, a kolorektális-, a fej-nyak-, a nőgyógyászati-, a mellkas-sebészeti, az urológiai alkalmazásokban. Az idegsebészeti műtétek biztonsága, hatékonysága az endoszkópia, a biopsziák végzésénél is növelhető robotok segítségével. Napjainkban 4271 sebészeti robot dolgozik a világ műtőiben – 2770 az USA-ban, 719 pedig Európában. Összességében: a mozgászavarok műtéti terápiájában egyre több kutatási eredmény, innováció jelenik meg.

Legyen szó epilepszia, tumor-biopszia, endoszkópos agykamra műtétről, a szakemberek – akár otthon, a szabadidejük terhére is a gyógyító munkára készülve – megtervezik előre a műtétet, majd az elkészített programot a robot számítógépének továbbítják. A robot a műtőben letapogatja a koponyába szerelt csavarok helyét, azaz „megtanulja” a fejet, megismeri az aktuális fizikai, térbeli elhelyezkedését, és a tervrajznak megfelelően betáplálja magának, hogy a komputerében őrzött adatok szerint hová irányítsa a fúrót. A Rosa robot asszisztálta első műtétet 2018-ban végezték – akkori nevén – az OKITI-ben (az intézmény elődjében is, már 1954-ben jellemző volt az idegsebészeti profil).

A műtét során az idegsebész, helyi érzéstelenítésben 14 mm-es lyuka(ka)t fúr az ébren lévő betegbe, akivel a beavatkozás során folyamatosan tartania kell a kapcsolatot – avat be egy konkrét műtéti részletbe Erőss főigazgató. A koponyacsont érzéketlen, az agyhártya, a bőr viszont, érző idegvégződései miatt, érzéstelenítést igényel. A robot előnye, hogy segítségével 2-3 órásra rövidíthető az a beavatkozás, ami különben akár egy napig is eltartana.

Cikkajánló - Epilepsziás beteg agyműtéte Rosa robot segítségével
"A funkcionális idegsebészeti osztály vezetője munkatársaival a csúcstechnológiát képviselő Rosa újabb akciójára készül..." A 28 éves B. Zoltán agyműtétjén jártunk. Tovább a cikkhez

Látványos illusztrálás

Az online előadás közönsége felvételeket láthat arról, milyen volt egy parkinsonos nőbeteg kézmozgása a műtét előtt. Majd látjuk, milyen eredményt hozott, amikor a műtéttel az agyába ültetett elektródákra impulzust küld a mellkasába operált irányító doboz: a pacemaker. Azt is megfigyelhetjük, hogy az agyi pacemaker kikapcsolásakor visszatér a műtét előtti állapot, s a beteg keze olyan kilengésekkel remeg, hogy ha vízzel töltött pohárból akarna inni, kétséges, hogy a feladatot végre tudná hajtani, a sikeres beavatkozás nyomán viszont biztonságosan fog és tart meg tárgyakat. Az előadótól azt is megtudjuk, gyógyszereinek 80%-át elhagyhatta!

Disztóniás fiú mozgását mutatja be a következő video. (E neurológiai rendellenességet kóros izom-összehúzódások által kiváltott kóros test-, végtagtartás, akaratlan mozgással járó állapot jellemzi.) A fiú és testvére anyjától örökölte a hibás gént. Tünetmentes gyerekkor után a szinte járásképtelenségig romlott állapotuk. Kicsavart tagokkal, lábujjhelyen kínlódva, mások által támogatva tudtak csak lépkedni. A felvételek tanúsága szerint viszont 1 évvel az agyműtét után feltűnést nem okozva, szabályosan jár a bemutatott fiatalember. Már az arcát se rángatja. Számára tehát hatalmas életminőség-javulást hozott az idegsebészeti műtét – ismerteti az OMIII főigazgatója.

Sokféle felhasználási lehetőség adódik: a hipotalamusz tumor besugarazás után gammakéssel kiemelhető. Felvételen egy agykamrába bedomborodó tumort mutat dr. Erőss Lorand, ami epilepsziát, nevetőrohamokat okoz. Az endoszkópot a robotra helyezik fel, a robot pedig az eszközzel hő hatással (termokoagulációval) elroncsolja a rosszindulatú szövetszaporulatot.

A jövő idegsebészete – „agyírás”, „agyolvasás”

Ha szövegközi címnek itt, a sor fölé ezt írtam volna: ’A neuromoduláció jelenti a jövőt’ – talán egyetlen olvasó se kapta volna fel a fejét. Míg így? Bevallom, első hallásra, az előadáson, nekem is szövegértési nehézségem támadt. De megpróbáltam értelmezni, majd megfejteni az előadó szavait. A következőket mondta: „Ismét az epilepszia területére evezünk, amit ezúttal az idegrendszeri hálózatok sebészetének nevezhetnénk.

Minimális az ablatív (roncsolásos) műtétek száma, jegyezte meg, és újra kiemelte az újdonságot. A rohamindító (epileptogén) zóna meghatározása az első lépés. A megtalálás, azonosítás után következik az epilepsziás fókusz eltávolítása – mégpedig úgy, hogy súlyos neurológiai károsodás ne történjen. Ha valamiért nem oldható meg a „fókusz” kiemelése, a megoldást az idegrendszeri hálózat modulálása hozza meg. Ha viszont ez se megy, akkor adatot nyernek ki az agyból. Konkrétan az történik, hogy 10x0-es mikro-elektródákat implantálnak a primér motoros agykéregbe, s az innen kinyert adatokat viszik a gépbe. A neurológus szakemberek ezt nevezik„agyolvasás”-nak.

Bővebben Az epilepszia kezelése

Ha már az olvasásnál tartunk, essen szó az „agyírás”-ról is. A komputerből indított adatokat beviszik az idegrendszerbe, és ott ezáltal új funkciókat tudnak létrehozni – próbálja laikus közönsége számára is érthetően megfogalmazni az idegsebész, hozzátéve, hogy a komputer interface nyújthat ily módon segítségét például a látásban. Vagyis, értsük úgy, hogy adatokkal támogatják meg az idegrendszert. Idéznem kell ezt az angol fogalmat: brain gate neural interface system – az értelmezést segíti, amit a főigazgató bemutatta filmen láttunk: a páciens gondolatait kivezették egy robotkarra, mint kurzorra, s végül az történt, hogy gondolatai révén meg tudta mozgatni a robotkart. Egy másik esetben négy végtagjára bénult (tetraplég) beteg hasonló idegi interface rendszer segítségével képes volt lego-formákat mozgatni az egyik lábával.

Egy következő példában egy látássérült megtanult a nyelvével „látni”, „nézni”. A szájában tartott eszköz: azaz a stimulációs háló a szenzoros ingereket a látókéregbe vezette. Az eszköz segítségével felismerte az akadályokat, értelmezte a jelzéseket. „Csak az a gond, hogy mivel a stimulációs hálót a szájában kell tartania, ilyenkor nem tud se beszélni, se enni. Ezen kell módosítani a további fejlesztések során” – magyarázza dr. Erőss, funkcionális idegsebész. Hasonló eszközt fejlesztettek ki az egyensúlyvesztés ellen is.

A neurológiai betegek eszköztárában számtalan fejlesztés van folyamatban, gyümölcsöző a telemetrikus rendszerek (vezeték nélküli kommunikáció) a bluetooth (rövidhatósugarú, vezeték nélküli) technika fejlődése. Nagy előrelépés a pacemakerek újratölthetősége. A beteg kérheti, hogy ne nyissák ki 4 évente a mellkasát, inkább tölti a beültetett stimulációs dobozt, akár 2-3 óránként. Jobbnak gondolja, hogy így akár 25 évig nem kell őt újra megoperálni. Aki viszont sokat utazik, vagy sportolni akar, a feltöltés helyett vállalja a 4 évenkénti műtétet.

A következő 10 év folyamán idegsebészeti fejlesztésekre – az invazív, illetve non-invazív neuromodulációra – várhatóan 16 milliárd dollárt fog elkölteni a globális egészségipar. A fejlesztés se a szoftver, se a hardver oldalon nem áll meg. Szükség is van az újabb tudásra képes szoftverekre, hogy az eszközök beállítását a neurológus helyett a mesterséges intelligencia végezhesse. Ugyanis egyszerűen nincs arra mód, hogy az összes stimulációs paraméter kombinációját végigpróbálja az orvos. Egy-egy beállítás napjainkban 1,5-2 órán át is tart. Lényeges előrelépést jelentene programozott berendezésekre bízni az ilyen jellegű feladatokat.

Újdonságok a népegészségügyi programban

Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet és az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet egyesülésével nemrégiben létrejött új intézmény vezetője úgy véli, az idegsebészet, az ideggyógyászat és a pszichiátria minden népegészségügyi programban megjelenik. A rákellenes programban például az agydaganatok révén, a keringési programban a stroke és a különböző agyi keringési zavarok miatt, a mozgásszervi programban pedig az idegsebészeti tevékenység révén.

Fontos kapcsolódási pontok vannak a három szakterület (pszichiátria, neurológia, idegsebészet) között. Adottak azok a szinergiák, amelyek révén e területek jól együtt tudnak dolgozni, s erre nagy szükség is van – ilyen eset például az epilepsziás betegek ellátása, a mozgászavarok egy részének, vagy a depressziónak a kezelése. Zajlik a tumor-lokalizálás és -eltávolítás új módszereinek kidolgozása – foglalja össze dr. Erőss Lorand idegsebész főorvos.

Az orvosképzésben az informatika oktatásának egyre jelentősebb a szerepe. Már csak azért is, mert a mai trendek ismeretében, 2030-ra nagy hiány lesz az e téren képzett szakemberekből, miközben a (neuro)degeneratív kórképek száma, a lakosság elöregedésével arányosan, szerte a világon nőni fog.

A jövő a kreatív osztályoké – a fejlett országokban a munkahelyek 35%-a kreatív munkát igényel. Ma a 3 T világában vagyunk: a Technológiai fejlesztés, a Tehetség kiemelése, vonzása, megtartása és a Toleranciával ötvöződő nyitott gondolkodás jelenti a 3 T-t. A három T szellemében zajló innováció adhat esélyt a fejlődésre – fogalmazta meg dr. Erőss Lorand előadása lezáró gondolatát.

Dr. Erőss Lorand névjegy
1995-ben tette le a neurológia, majd 2000-ben az idegsebészeti szakvizsgát. 2009 óta rendelkezik nemzetközi fájdalomterapeuta szakképesítéssel. A Semmelweis Egyetem doktori iskolájában, epilepszia sebészeti témában 2010-ben szerzett egyetemi doktori fokozatot, 2019 óta pedig az egyetem habilitált tanára. Ez évben kapott a Harvard Egyetem egészségügyi vezetőképző programjában is diplomát. Egy új neuromodulációs műtéti módszer hazai honosítása, új epilepsziasebészeti kivizsgálást segítő implantációs metodika kidolgozása is a nevéhez fűződik. A robot asszisztálta idegsebészeti módszerek hazai és a közép-kelet-európai régióban való bevezetése szintén jelentős részben dr. Erőss érdeme. Szakterülete az epilepsziasebészet, a fájdalom, a mozgászavarok és a spaszticitás sebészeti kezelése. Kutatja e kórképek terápiájának, új neuromodulációs módszereinek fejlesztési lehetőségeit.
2010 óta az intézet (mai nevén OMII) Funkcionális Idegsebészeti Osztályának és Neuromodulációs Centrumának vezetője. Irányítása alatt működik az intézet Epilepszia Sebészeti Programja. 2019 óta az intézet Kutatási és Innovációs igazgatója. 2021. március elsejével az intézet főigazgatója, majd a 2021. 04. 01-jével induló Országos Mentális Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgatója.

Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet újságíró
Forrás: Dr. Erőss Loránd PhD: Funkcionális idegsebészet (Semmelweis Egyetem Szenior Akadémia)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.