Orrsövényferdülés - Tünetek és az operáció szükségessége
frissítve:
Az orrsövényferdülés (deviatio septi nasi) a két orrüreget elválasztó csontos-porcos lemez veleszületett vagy szerzett elhajlása. A kismértékű ferdülés rendszerint nem okoz panaszokat, az orrjáratokat lényegesen szűkítő ferdülések viszont akadályozzák az orrlégzést, ami a horkoláson és az orrduguláson kívül légúti fertőzésekre, arcüreggyulladásra is hajlamosít.
Az orrsövény (septum) porcból és csontból álló, nyálkahártyával fedett lemez, amely normális esetben az orrüreg középvonalában válaszfalat alkot a jobb és a bal oldali orrüreg között. Amennyiben a középvonaltól való eltérés valamelyik irányba jelentős, az egyik orrfél szűkebb, a másik tágabb lesz.
Az orrsövény kisebb mértékű ferdülése az emberek jelentős részét érinti, egyes becslések szerint az emberiség felére jellemző, de többnyire nem okoz panaszokat.
Mi okozza az orrsövényferdülést?
Elhajlása leggyakrabban gyermek- vagy serdülőkorban alakul ki, amikor a fejlődés során az orrsövény csontos és porcos része különböző mértékben növekszik, az asszimetrikus fejlődés következtében pedig a két rész találkozásánál ferdülés alakul ki. A ferdülés lehet veleszületett is, vagy a magzati fejlődés során, vagy a szülés alatt bekövetkező behatás eredményeként.
Az orrsövényferdülés ritkábban felnőttkorban is kialakulhat. Ennek oka lehet az orrot ért trauma (baleset, sport vagy egyéb okból bekövetkező ütés), korábbi orrműtét utáni nem megfelelő gyógyulás, esetleg betegség (tartós gyulladás, daganat) is.
Az orrsövényferdülés tünetei
Az orrsövény ferdesége olykor az orr külső alakján is látható. Lehet az egész orr tengelye ferde, máskor a sövény alsó éle asszimetrikus, valamelyik orrnyílásban. Előfordulnak S-alakú ferdülések is, ezek mindkét orrfelet egyaránt szűkíthetik.
Sok esetben az orrsövényferdülés nem látványos, és csak a tünetek vagy a következmények hívják fel a figyelmet az eltérésre. Kismértékű orrsövényferdülés rendszerint nem okoz panaszokat. Az orrüreget lényegesen szűkítő ferdülések viszont akadályozzák az orrlégzést, ami nem csupán kellemetlen panasz, hanem számos betegség előidézője is lehet.
- Az orrlégzési nehézség a vezető tünet, ami jellemzően az egyik oldalon jelentkezik, főleg fekvő helyzetben, oldalra fordulva. A gátolt orrlégzésnek ugyanakkor más okai is lehetnek (pl. orrpolip, gyermekkorban orrmandula).
- A rendellenes légzés miatt jellemző az orrhangú (nazális) beszéd, a rossz szaglás és gyakoribb az orrvérzés is.
- A nehezített orrlégzés miatt jellemző a horkolás, ami rontja az alvás minőségét és számos krónikus betegség kialakulásában játszik szerepet.
- A normális orron át történő légzés akadályozottsága miatt előtérbe kerül a szájlégzés, ez pedig garat- és gégehurutra, valamint felső és alsó légúti fertőzésekre hajlamosít. Az egyszerű megfázás gyakran válik elhúzódóvá, szövődményessé.
- Mivel orrsövényferdülés esetén nehezítetté válik az arcüreg szellőzése és az orrváladék kiürülése, gyakoribbá válik az arcüreggyulladás, illetve gyakoribb a középfülgyulladás kialakulása is. Ezek a fül-orr-gégészeti gyulladások hallásproblémákkal, fejfájással, az arc feszülő érzésével járnak.
Az orrsövényferdüléssel tehát számos olyan panasz és betegség is járhat, amelyeket a beteg nem feltétlenül köt össze az orrsövényferdüléssel.
Indokolt az orrsövényferdülés operációja?
A panaszokat okozó orrsövényferdülés megoldása mindig műtéti, az orrsövényferdülés csak műtéttel korrigálható, gyógyszeres, egyéb más kezelési eljárások a műtétet nem váltják ki. Az orrsövényferdülés okozta gátolt orrlégzés kezelésére helytelen az orrnyálkahártya összehúzó orrspray-k alkalmazása. Ezek átmenetileg segíthetnek az orrlégzés megkönnyítésében, de az okot nem oldják meg, tartós használatuk pedig káros következményekhez vezethet.
A műtét indoka lehet önmagában a jobb orrlégzés, a kellemesebb közérzet biztosítása, ilyenkor a beteg szubjektív döntése jelenti a műtéti indikációt. Szemmel látható ferdülés esetén szerepet játszhat a döntésben az esztétikai szempont is.
Olykor a horkolásos panasz hátterében is az orrsövényferdülés áll, amelyet orrsövényműtéttel szintén javíthatunk. A horkolásnak ugyanakkor számos más oka is lehet, melyeket az orrsövényműtéttel befolyásolni nem lehet.
Amikor az orrlégzési zavarnak már másodlagos következményei is kialakulnak (elhúzódó felső légúti hurutok, fül-orr-gégészeti gyulladások, krónikus torok- és garatbántalmak, a fülkürt működésének zavarai), az orrsövényferdülés műtéti megoldása még inkább indokolt.
A műtétre felnőttkorban kerül sor, amikor az orrsövény már kialakult, fejlődése lezárult.
Szükséges vizsgálatok
Az orrsövény eltéréseinek elsődleges vizsgálati módszere a fül-orr-gégész szakorvos által végzett orrtükrözés. Az orrtükör egyszerű mechanikus eszköz, ám segítségével csak az orrüreg külső részei válnak láthatóvá az orvos számára.
Műtét előtt különösen fontosak ezért más, pontosabb diagnózis alkotására alkalmas vizsgálatok is. Az egyik az orrüreg hátsó részeinek megtekintésére is alkalmas endoszkópos vizsgálat, a másik az orrüreg és az orrmelléküreg képalkotó vizsgálata (CT vagy röntgen).
Mi várható a műtéttől?
A ferde orrsövény többféle műtéti technikával operálható. Valamennyi technika közös jellemzője, hogy a ferde orrsövény csontos-porcos lemezéről részben vagy egészében leválasztják a lágyrészborítást. Ezt követően a csont- és porclemezeket kibillentik ferde helyzetükből, részlegesen el is távolíthatják, kiegyenesítik, a középvonalba helyezik a korábban szabálytalanul álló részeket. Ezután a kétoldali lágyrészborítást visszafektetik rá, és az egész szerkezetet az új helyzetében rögzítik. Az operáció altatásban történik.
Ezeknél a technikáknál csak az orrüregen belül van műtéti metszés. A rögzítést többnyire tamponnal, esetleg varratokkal végzik, melyet néhány nap múlva eltávolítanak. A műtétet követően egy héten belül érezhető az orrlégzés javulása, a teljes regenerálódáshoz átlagosan 6 hét szükséges.
Részletesen Az orrsövényferdülés-műtét menete és kockázatai
Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Dobi Gyöngyi, belgyógyász
További szerző: Dr. Pándi Ottó, fül-orr-gégész
