A csokoládé hatásai az egészségünkre

A csokoládé a funkcionális élelmiszerek egyik legnépszerűbb tagja. Élettani hatásainak megítélése csak a pontos összetétel alapján lehetséges, ugyanakkor minden esetben fontos tudni: a csokoládé gyógyhatással nem rendelkezik, összetevői hatását bioaktív élelmiszer-összetevőkként kell vizsgálni.

Számos közlemény és médiacikk foglalkozik a csokoládé – különösen a magas kakaótartalmú étcsokoládé – lehetséges egészségvédő hatásaival, ideértve a szív- és érrendszeri kockázat csökkentését, a kognitív funkciók javulását vagy akár hangulati hatásokat. Ezek azonban nagyban függnek a csokoládé összetételétől és a kakaóbab feldolgozásától, ezért az eredményeket mindig ennek fényében kell értelmezni.

A csokoládé fő összetevői

A csokoládé alapja a kakaóbab (Theobroma cacao), amely a fermentálás, szárítás, pörkölés és további feldolgozási lépések során alakul át kakaómasszává, kakaóporrá és kakaóvajjá. A biológiai hatások döntő része nem a cukorhoz vagy a zsírtartalomhoz, hanem a kakaó ún. nem tápanyag jellegű bioaktív vegyületeihez köthető.

Ezek közül kiemelkedőek a polifenolok, különösen a flavanolok (epikatechin, katechin, proantocianidinek), amelyek antioxidáns és érvédő tulajdonságokkal is rendelkeznek. Ezen túl a csokoládé tartalmaz metilxantinokat (például teobromint és kis mennyiségben koffeint), amelyek enyhe központi idegrendszeri stimuláló hatással bírnak. A kakaóban található még feniletilamin, triptofán, magnézium és kisebb mennyiségben biogén aminok, bár ezek koncentrációja önmagában általában nem éri el azt a szintet, amely aktív hatást tudna kifejteni az emberi szervezetben.

A kakaófeldolgozás – fermentálás, pörkölés, alkalizálás – jelentősen csökkentheti a flavanol-tartalmat a késztermékben. Ezért az egészségre gyakorolt potenciális hatások nagymértékben függnek a termék típusától és flavanol-tartalmától.

• A magas kakaótartalmú, alacsony hozzáadott cukortartalmú étcsokoládék hozzájárulhatnak a flavanolok jelentősebb beviteléhez, így ezek fogyasztása bizonyos előnyökkel járhat a szív- és érrendszeri egészség, illetve az anyagcsere szempontjából.
• Ezzel szemben a tejcsokoládék, bonbonok és más cukros csokoládétermékek alacsony flavanol-tartalmuk miatt ezt az előnyt nem kínálják, ráadásul a magas cukor- és zsírbevitel hosszú távon káros hatással lehet az egészségre, például a testsúlyra, a vércukor- és vérzsírszintre. Ezért, ha a flavanolok fogyasztása a cél, érdemes az étcsokoládét előnyben részesíteni a cukros alternatívákkal szemben.

Bizonyított és részben igazolt kedvező egészségügyi hatások

A csokoládé egyes összetevőihez – különösen a kakaó flavanoljaihoz – több, különböző mértékben alátámasztott kedvező élettani hatást társítanak, amelyek közül néhányat humán vizsgálatok is alátámasztanak.

Kardiovaszkuláris hatások

A flavanolok szív- és érrendszeri hatásai a táplálkozástudomány és a kardiovaszkuláris kutatások kiemelt vizsgálati területét képezik. A vizsgálatok szerint a flavanol-gazdag kakaófogyasztás javíthatja az érfalak tágulékonyságát, ami összefüggésbe hozható az érrendszeri megbetegedések alacsonyabb kockázatával. A rendszeres kakaófogyasztás — akár flavanol-kiegészítőkkel vagy ≥70 % kakaótartalmú étcsokoládé formájában — mérsékelten csökkentheti az összkoleszterin, LDL-koleszterin és az éhgyomorra mért vércukor szintjét, valamint kismértékben csökkentheti a vérnyomást. Ezek a hatások általában mérsékeltek, az eddigi kutatások még nem igazolták kellőképp a valódi, klinikailag is jelentős kockázatcsökkenést.

Anyagcsere- és gyulladásos folyamatok

A kakaó flavanoljait vizsgálták az oxidatív stressz, a gyulladásos folyamatok és az inzulinrezisztencia szempontjából is. Néhány tanulmány szerint a flavanolok fogyasztása összefügg a javuló inzulinérzékenységgel, a gyulladásos markerek csökkenésével, valamint a vérzsírszintek kedvezőbb alakulásával, bár a hatás mértéke vizsgálatonként eltérő lehet.

Kognitív és idegrendszeri hatások

Egyes kis létszámú vizsgálatok szerint a kakaóban lévő flavanolok fokozhatják az agyi véráramlást és így potenciálisan javíthatják a kognitív funkciókat (például feldolgozási sebesség, memória, figyelem), különösen idősebb emberek esetében. Ugyanakkor más kontrollált vizsgálatokban – például fiatal, egészséges felnőttek körében – a flavanolbevitel nem eredményezett szignifikáns változást az agyi működésben, amely arra utal, hogy ezek a hatások nem univerzálisak.

Mítoszok és nem igazolt állítások

A csokoládé depressziót csökkentő, szorongást enyhítő vagy fájdalomcsillapító hatására vonatkozó állítások többsége nem rendelkezik meggyőző bizonyítékokkal, és gyakran kisebb, kontroll nélküli vizsgálatokból vagy megfigyeléses adatokból származik. A hangulati állapotok és a csokoládéfogyasztás közötti összefüggést nehéz elkülöníteni más tényezők hatásaitól, ezért ez a kapcsolat még nem minősül igazoltnak.

A csokoládé bőrre gyakorolt hatása, például az öregedés lassítása vagy az akné csökkentése, továbbra is vita tárgyát képezi, és a rendelkezésre álló kutatási eredmények nem elegendőek ahhoz, hogy konkrét ajánlásokat lehessen megfogalmazni.

Kedvezőtlen élettani hatások és kockázatok

Bár a kakaó és a csokoládé bizonyos összetevőihez kedvező hatásokat társítanak, fontos hangsúlyozni, hogy ugyanezek az anyagok egyes körülmények között kedvezőtlen élettani hatásokkal is járhatnak, különösen nagyobb mennyiségű vagy rendszeres fogyasztás esetén. Ezek a hatások nem feltétlenül jelentenek egészségkárosodást az átlagos étrend részeként, de bizonyos érzékeny csoportoknál vagy egyoldalú fogyasztás mellett relevánssá válhatnak.

Oxálsav és ásványianyag-hasznosulás

A kakaó természetes módon jelentős oxálsavtartalommal rendelkezik, amely képes kalciummal és más kétértékű ásványi anyagokkal (például magnéziummal, vassal) oldhatatlan komplexeket képezni. Ez csökkentheti ezen ásványi anyagok felszívódását. Bár egészséges, vegyes étrend mellett ennek a hatása általában csekély, nagy kakaó- vagy étcsokoládé-fogyasztás, illetve eleve alacsony kalciumbevitel esetén hozzájárulhat a kalcium-egyensúly romlásához, ami hosszú távon a csontanyagcsere szempontjából kedvezőtlen lehet. Emiatt egyes szakmai ajánlások szerint rendszeres kakaófogyasztás mellett érdemes a megfelelő kalciumbevitelre külön figyelmet fordítani, például tejtermékek vagy egyéb kalciumban gazdag élelmiszerek fogyasztásával, csontritkulásban szenvedők táplálkozásában mértékletesség indokolt.

Metilxantinok (koffein és teobromin)

A csokoládé biológiailag aktív metilxantinokat tartalmaz, elsősorban teobromint és kisebb mennyiségben koffeint. Ezek enyhe központi idegrendszeri stimuláns hatással rendelkeznek, ami egyeseknél éberségnövekedést vagy hangulati javulást okozhat, ugyanakkor érzékeny egyénekben nyugtalanságot, szívdobogásérzést, alvászavart vagy gyomorpanaszokat is kiválthat. A teobromin lassabban bomlik le a szervezetben, mint a koffein, ezért esti fogyasztása egyeseknél elhúzódó alvásminőség-romláshoz vezethet, még akkor is, ha a koffeintartalom önmagában nem számottevő.

Energia- és cukortartalom

A legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható csokoládé magas energiatartalmú, és gyakran jelentős mennyiségű hozzáadott cukrot és zsírt tartalmaz. Ezek az összetevők nem a kakaó bioaktív komponenseihez, hanem a feldolgozás során hozzáadott alapanyagokhoz köthetők, mégis meghatározzák a végtermék egészségügyi megítélését. Rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztásuk hozzájárulhat testsúlynövekedéshez, inzulinrezisztencia kialakulásához és fogászati problémákhoz, ami élesen szemben áll azokkal az előnyökkel, amelyeket a kakaó flavanoljaihoz társítanak.

Nehézfém-szennyeződések

Az utóbbi években egyre több vizsgálat hívta fel a figyelmet arra, hogy egyes kakaóalapú termékek nyomokban nehézfémeket, például kadmiumot vagy ólmot tartalmazhatnak, elsősorban a kakaóbab termesztési környezetéből adódóan. Bár az átlagos fogyasztás általában nem lépi túl a határértékeket, gyermekeknél vagy nagy mennyiséget fogyasztóknál ez potenciális kockázati tényező lehet, és ismét rámutat arra, hogy a csokoládé nem tekinthető korlátlanul fogyasztható funkcionális élelmiszernek.

Összegzés

A csokoládé bioaktív komponensei – elsősorban a flavanolok – kis mértékű, de mérhető kedvező hatásokkal bírhatnak. Nem bizonyított ugyanakkor, hogy fogyasztásuk ténylegesen javítaná az egészséget, és a hosszú távú hatásokra vonatkozó bizonyítékok is hiányosak. Összességében a csokoládé elsősorban élvezeti cikk, amely okosan és mértékletesen beilleszthető egy kiegyensúlyozott étrendbe, és nem tekinthető önálló egészségvédő szernek.

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Sztankovics Dániel, biológus

Hivatkozások:

• Montagna MT, Diella G, Triggiano F, Caponio GR, De Giglio O, Caggiano G, Di Ciaula A, Portincasa P. Chocolate, "Food of the Gods": History, Science, and Human Health. Int J Environ Res Public Health. 2019 Dec 6;16(24):4960. doi: 10.3390/ijerph16244960.
• Tan TYC, Lim XY, Yeo JHH, Lee SWH, Lai NM. The Health Effects of Chocolate and Cocoa: A Systematic Review. Nutrients. 2021 Aug 24;13(9):2909. doi: 10.3390/nu13092909.