Befolyásolhatja-e a kései reggelizés az idősödők egészségi állapotát?

Gondolta volna, hogy az étkezések időpontjának is hatása lehet az egészségre? Angliában készült egy tanulmány, melyben azt vizsgálták, hogy a kései reggelizés befolyásolhatja-e az idősödők (60–74 évesek) egészségi állapotát. Meglepő eredmény született.

Mintegy 3000 önellátó (vagyis nem ápolási intézményben, nem szociális vagy idősotthonban élő) idősödő vett részt a vizsgálatban. Ennek kezdetekor az átlagéletkor 64 év volt, jellemzően 22 évig követték nyomon a résztvevőket. A nemek aránya nem egyenlően alakult: mintegy 72%-uk nő volt. A résztvevők 83%-a nem dolgozott. Az alanyokat öt alkalommal kérték meg kérdőív kitöltésére, melynek kérdései főként az étkezések időpontja és az egészség-magatartás köré csoportosultak. Azonfelül az alvásminőséggel kapcsolatban is kellett kérdéseket megválaszolniuk.

Táplálkozástudományi szakemberek és a cirkadián ritmust kutató biológusok rávilágítottak a tényre, miszerint az idősödők hajlamosak rosszul időzíteni az étkezésüket. Ez azt jelenti, hogy olyan időpontokban táplálkoznak, amelyek nem igazodnak a test természetes biológiai órájához. A testben végbemenő biológiai folyamatok ugyanis egy szabályos napszaki ritmus szerint naponta ismétlődnek, ezt cirkadián ritmusnak nevezik.

Miért jelenthet problémát a test biológiai órájának figyelmen kívül hagyása?

Például egy késő esti étkezés olyan szintű eltérést okozhat a test táplálékigénye és a tényleges táplálékbevitel között, hogy az már zavarhatja az anyagcserét, az alvást és egyéb biológiai folyamatokat. Bár a tanulmány nem a népszerű időszakos böjtölést elemezte, megállapította, hogy a késleltetett étkezések – melyek mellesleg bizonyos fajta böjtölésnek tekinthetők ­– nem előnyösek az idősödők számára.

Tudniillik, ebben a korosztályban jellemzőbb a kései reggeli és a rövidebb étkezési időablak. Mindezek olyan fizikai és pszichológiai betegségekkel mutattak összefüggést, mint a fáradtság, a szájüregi problémák, depresszió, szorongás és multimorbiditás (azaz két vagy több krónikus betegség egyidejű megléte). Az idősödők számára a rendszeres és következetesen betartott étkezési idők járulnak hozzá leginkább a jó egészségi állapot fenntartásához.

Az eredmények jobb megértése és alátámasztása érdekében néhány résztvevőtől vérmintát vettek, melyben főként a DNS-eket vizsgálták. Többtényezős analízis segítségével az alanyokat ketté osztották, korai és kései étkezési csoportokat alkotva így. A tíz éves túlélési arány késői étkezés esetén 86,7%, míg a korai étkezési csoportban 89,5% volt.

Bár a felfedezések kétségtelennek tekinthetők, a tanulmánynak megvannak a maga korlátai. Ezek közé tartoznak többek között az önbevalláson alapuló adatok, a nassolásoknak, az étkezések gyakoriságának és tápanyagtartalmának figyelmen kívül hagyása. Mindemellett, a szakemberek szerint a kései reggeli olyan állapotváltozásokra utalhat, mint a reggeli étvágycsökkenés, fáradtság, vagy egyéb egészségügyi probléma. Az ebédet és a vacsorát gyakran társadalmi-kulturális szokások kísérik, ezek időpontjai feltehetően emiatt nem mutatnak összefüggést az egészséggel. Az eredmények tekintetében célul tűzték ki a korai reggeli ösztönzésének és a rendszeresen időzített étkezések egészségre gyakorolt hatásának vizsgálatát az idősödők körében.

Tovább Miért fontos reggelizni?

Forrás: WEBBeteg
Szerző: Dr. Kőműves Anikó, szakgyógyszerész, orvos- és egészségtudományi szakfordító
Felhasznált irodalom: Later Breakfast Tied to Morbidity, Mortality in Older Adults (Medscape)