• Tények és tévhitek az adalékanyagokról

        Irinyi-Barta Tünde
        Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        Az adalékanyagok szót meghallva általában egészségre káros, mesterséges vegyületek jutnak eszünkbe, amelyeket azért adnak az élelmiszerekhez, hogy általuk befolyásolják, javítsák a termék minőségét, állagát, eltarthatóságát.

        Az adalékanyagok alkalmazása nem új-keletű dolog, hiszen az emberiség már évszázadokkal ezelőtt is használt ételeik elkészítéséhez különböző anyagokat, amelyekkel javították azok ízét, tápértékét, feldolgozhatóságát.

        Az adalékanyagok kizárólag mesterségesen előállított vegyületek – tévhit. Számos olyan természetes vegyületet is adnak a termékekhez, amelyeket szintén az úgynevezett E számokkal jelölnek, ugyanakkor nem kémiai úton előállított vegyületek. Ilyenek például a karamell, C-vitamin, különböző természetes színezékek, tejsav, enzimek.

        Az adalékanyagok károsak az egészségre – tévhit. Egy adalékanyag csak akkor adható az élelmiszerekhez, ha toxikológiai szempontból teljes körűen bevizsgált, és a felhasználás körülményei között, a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján ártalmatlannak bizonyult, tehát a fogyasztó egészségét nem veszélyezteti. A szervezetünkbe kerülő anyag nem haladhatja meg azt a mennyiséget, amelyet egy nap maximálisan el lehet fogyasztani anélkül, hogy bármilyen káros hatást eredményezne. Ez az érték a megengedhető napi beviteli érték (ADI= Acceptable Daily Intake). Az általános fogyasztási szokások során veszélytelen anyagok, ugyanakkor túlérzékenységi reakció (allergia) bárkinél jelentkezhet.

        Hirdetés
        Ételallergia már csecsemőkorban is - Milyen tünetek utalnak rá?

        Ételallergiás panaszok már csecsemőkortól, tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt jelentkezhetnek. Milyen tünetek esetén gondoljunk ételallergiára? Mikor forduljunk orvoshoz? - erről kérdeztük dr. Hidvégi Edit gyermekgasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát. Ételallergia már csecsemőkorban is - Milyen tünetek utalnak rá?>>

        Az adalékanyagokat az élelmiszergyártók szabadon felhasználhatják – tévhit. A Magyar Élelmiszerkönyv előírja a felhasználások körét, és ezt a gyártóknak kötelező hatállyal be kell tartani. Az élelmiszerek előállítása során csak engedélyezett adalékanyagokat lehet a termékekhez adni, és kizárólag abban a mennyiségben és minőségben, amelyet a szabályok előírnak. A mennyiségre vonatkozóan az előírások szerint az a legkisebb mennyiség adható egy termékhez, amellyel az elérni kívánt kedvező hatás még biztosítható. Minőség szempontjából pedig fontos, hogy összetételük állandó, tisztaságuk pedig a legnagyobb mértékű legyen.

        Használatukkal megtévesztik a vásárlót – részben tény, részben tévhit. Nem adhatók az élelmiszerekhez abból a célból, hogy a fogyasztót megvezessék, hogy elfedjék a rossz higiénés körülményeket, a nem megfelelő alapanyagokat, illetve előállítási technológiát. Ugyanakkor, ha egy terméknek lehet fokozni a fogyaszthatóságát azzal, hogy élénkebb színt kölcsönöznek neki, vagy fokozzák az eltarthatóságát, akkor élnek is ezzel a lehetőséggel az előállítók. A tejtermékeket nem vásárolnánk meg, ha a zsír kiülepedne a terméken, ezért egységes, homogén anyagot érnek el az emulgeálószerekkel. Ezáltal egy természetes élelmi anyagból egy kevésbé természetes anyag készül, de emiatt a fogyasztók nem szenvednek, és nem is szenvedhetnek hátrányt.

        Minden hozzáadott anyagot feltűntetnek egy termék összetételi leírásában – tény. A szabályozások szerint köteles a gyártó az adalékanyagokat kivétel nélkül megnevezni, vagy az E szám megadásával felsorolni az élelmiszer címkéjén.

        (WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember)

        Módosítva: 2014.10.17 07:38, Megjelenés: 2014.10.17 07:38
      • Cikkajánló

        Diabéteszes neuropátia

        Diabéteszes neuropátia

        Prof. Dr. Barkai László

        A cukorbeteg útja a neuropátia felismeréséhez és kezeléséhez, illetve megelőzéséhez.

        Migrén

        Migrén

        Dr. Ertsey Csaba PhD, Med. Habil

        Mikor javasolt megelőző kezelés a migréneseknek? Milyen lehetőségek vannak?

        Dietetikus vagy táplálkozási tanácsadó? Kit válasszunk?

        Ma már az interneten bármi megtalálható, és bárkiből lehet úgynevezett szakember is. Azonban nem árt tudnunk, hogy kihez érdemes fordulnunk, ha biztos tudáson alapuló, valódi segítséget szeretnénk kapni.

        Régi-új találmány: Erjesztett ételek

        Az utóbbi évtizedekben született kutatási eredmények fényében a táplálkozás jelentősége felértékelődött, hiszen ma már tudjuk, hogy az emésztőrendszer meghatározó szerepet tölt be a test és lélek működésében.

        Furcsa kifejezések a csomagoláson? Segítünk!

        Mitől bio a bioélelmiszer? Mi az az emulgeálószer? És a térfogatnövelő meg az ízfokozó? Mitől homogénezett a tej? Tartósítószer és társai, avagy segítünk eligazodni a csomagoláson olvasható kifejezésekben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.