• Tények és tévhitek az adalékanyagokról

        Irinyi-Barta Tünde
        Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

        Az adalékanyagok szót meghallva általában egészségre káros, mesterséges vegyületek jutnak eszünkbe, amelyeket azért adnak az élelmiszerekhez, hogy általuk befolyásolják, javítsák a termék minőségét, állagát, eltarthatóságát.

        Az adalékanyagok alkalmazása nem új-keletű dolog, hiszen az emberiség már évszázadokkal ezelőtt is használt ételeik elkészítéséhez különböző anyagokat, amelyekkel javították azok ízét, tápértékét, feldolgozhatóságát.

        Az adalékanyagok kizárólag mesterségesen előállított vegyületek – tévhit. Számos olyan természetes vegyületet is adnak a termékekhez, amelyeket szintén az úgynevezett E számokkal jelölnek, ugyanakkor nem kémiai úton előállított vegyületek. Ilyenek például a karamell, C-vitamin, különböző természetes színezékek, tejsav, enzimek.

        Az adalékanyagok károsak az egészségre – tévhit. Egy adalékanyag csak akkor adható az élelmiszerekhez, ha toxikológiai szempontból teljes körűen bevizsgált, és a felhasználás körülményei között, a rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján ártalmatlannak bizonyult, tehát a fogyasztó egészségét nem veszélyezteti. A szervezetünkbe kerülő anyag nem haladhatja meg azt a mennyiséget, amelyet egy nap maximálisan el lehet fogyasztani anélkül, hogy bármilyen káros hatást eredményezne. Ez az érték a megengedhető napi beviteli érték (ADI= Acceptable Daily Intake). Az általános fogyasztási szokások során veszélytelen anyagok, ugyanakkor túlérzékenységi reakció (allergia) bárkinél jelentkezhet.

        Hirdetés
        Ételallergia már csecsemőkorban is - Milyen tünetek utalnak rá?

        Ételallergiás panaszok már csecsemőkortól, tápszeres és anyatejes babáknál egyaránt jelentkezhetnek. Milyen tünetek esetén gondoljunk ételallergiára? Mikor forduljunk orvoshoz? - erről kérdeztük dr. Hidvégi Edit gyermekgasztroenterológust, a Budai Allergiaközpont orvosát. Ételallergia már csecsemőkorban is - Milyen tünetek utalnak rá?>>

        Az adalékanyagokat az élelmiszergyártók szabadon felhasználhatják – tévhit. A Magyar Élelmiszerkönyv előírja a felhasználások körét, és ezt a gyártóknak kötelező hatállyal be kell tartani. Az élelmiszerek előállítása során csak engedélyezett adalékanyagokat lehet a termékekhez adni, és kizárólag abban a mennyiségben és minőségben, amelyet a szabályok előírnak. A mennyiségre vonatkozóan az előírások szerint az a legkisebb mennyiség adható egy termékhez, amellyel az elérni kívánt kedvező hatás még biztosítható. Minőség szempontjából pedig fontos, hogy összetételük állandó, tisztaságuk pedig a legnagyobb mértékű legyen.

        Használatukkal megtévesztik a vásárlót – részben tény, részben tévhit. Nem adhatók az élelmiszerekhez abból a célból, hogy a fogyasztót megvezessék, hogy elfedjék a rossz higiénés körülményeket, a nem megfelelő alapanyagokat, illetve előállítási technológiát. Ugyanakkor, ha egy terméknek lehet fokozni a fogyaszthatóságát azzal, hogy élénkebb színt kölcsönöznek neki, vagy fokozzák az eltarthatóságát, akkor élnek is ezzel a lehetőséggel az előállítók. A tejtermékeket nem vásárolnánk meg, ha a zsír kiülepedne a terméken, ezért egységes, homogén anyagot érnek el az emulgeálószerekkel. Ezáltal egy természetes élelmi anyagból egy kevésbé természetes anyag készül, de emiatt a fogyasztók nem szenvednek, és nem is szenvedhetnek hátrányt.

        Minden hozzáadott anyagot feltűntetnek egy termék összetételi leírásában – tény. A szabályozások szerint köteles a gyártó az adalékanyagokat kivétel nélkül megnevezni, vagy az E szám megadásával felsorolni az élelmiszer címkéjén.

        (WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember)

        Módosítva: 2014.10.17 07:38, Megjelenés: 2014.10.17 07:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Alvászavar

        Alvászavar

        B. M., szakfordító

        Melyek a leggyakoribb háttérben álló pszichés betegségek?

        Szénanátha megelőzése

        Szénanátha megelőzése

        B. M., szakfordító

        Az ősz a legideálisabb évszak a hiposzenzibilizáció megkezdésére.

        Régi-új találmány: Erjesztett ételek

        Az utóbbi évtizedekben született kutatási eredmények fényében a táplálkozás jelentősége felértékelődött, hiszen ma már tudjuk, hogy az emésztőrendszer meghatározó szerepet tölt be a test és lélek működésében.

        Mennyi folyadékra van szüksége naponta egy felnőttnek?

        Mintegy három liter folyadékra van szüksége egy átlagos súlyú felnőttnek naponta; a pontos mennyiséget a testsúly határozza meg.

        Furcsa kifejezések a csomagoláson? Segítünk!

        Mitől bio a bioélelmiszer? Mi az az emulgeálószer? És a térfogatnövelő meg az ízfokozó? Mitől homogénezett a tej? Tartósítószer és társai, avagy segítünk eligazodni a csomagoláson olvasható kifejezésekben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.