A HPV-ellenes védőoltás véd a nemi szervek szemölcsétől

Négy, szexuális kapcsolattal terjedő betegségről adott ki jelentést az Egészségügyi Világszervezet (WHO), és ebből kiderül, hogy a HIV-et és a HPV-t nem számítva is rengetegen kapnak el valamilyen nemi fertőzést.

Nincs változás az ősztől kötelezővé váló bárányhimlő elleni védőoltás beadásának tervezett időpontjában, így azt szeptembertől 13 és 16 hónapos korban adják be a gyermekeknek - nyilatkozta az országos tisztifőorvos.

A HPV a bőrön és a nyálkahártyákon sejtburjánzást okozó víruscsalád. Különböző típusai a felelősek a közönséges szemölcsök, a condylomák (nemi szemölcsök) megjelenéséért, valamint igazolódott kiemelt szerepük a méhnyakrák kialakulásában. A HPV becslések szerint a világ leggyakoribb szexuális úton átadható kórképe, miközben a fertőzés ma már egy gyors teszttel kimutatható, a legveszélyesebb és leggyakoribb típusai ellen pedig létezik védőoltás.

A HPV-fertőzéssel kapcsolatos figyelem rendszerint a nőkre irányul, annak ellenére, hogy a férfiak sem csak a fertőzés továbbadásában érintettek, hiszen esetükben is számos egészségügyi problémát okozhat a HPV.

HPV vírus hordozásával kapcsolatos szűrésre és teszt elvégzésére leggyakrabban abban az esetben kerül sor, ha a nőgyógyászati citológiai leletben rendellenes megjelenésű sejteket írnak le, amelyek felvetik rákmegelőző állapot lehetőségét a sejttani vizsgálat során.

A HPV vírusok családja mintegy 170 különböző típusú vírust foglal magában. Minden HPV-típus kifejezetten fertőző, az átadáshoz közvetlen kontaktus szükséges, azonban eltérőek az egyes vírusok által okozott elváltozások: a közönséges tenyéri vagy talpi szemölcs nem okoz nemi szemölcsöket vagy rosszindulatú elváltozást az intim régiókban.

A HPV vírussal kapcsolatban folytatott vizsgálatok igazolták, hogy a HPV a méhnyakrák kórokozója, amely ellen napjainkban már létezik védőoltás. A HPV oltás beadása széles körben javasolt: ideális esetben a szexuális élet megkezdése előtt, de később is minden szexuálisan aktív nőnek ajánlott.

A női nemi szervekben is kialakulhatnak egyaránt jó- és rosszindulatú daganatok. A jóindulatú daganatok általában tünet- és panaszmentesen növekednek, melyeket általában a beteg nem is vesz észre. A rosszindulatú elváltozások esetében már erős fájdalomérzet, vérzés és áttétek is jelentkezhetnek.