Kell a harmadik oltás. De mikor?

Dr. Szabó Zsuzsanna
Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna

A harmadik emlékeztető oltás az eddigi tudományos eredmények alapján segít optimalizálni a vakcinák által nyújtott védelmet. Lássuk, melyik oltásnál mennyi idő múlva ajánlott beadatni a harmadik dózist is.

Akik eddig kivártak, és nem oltatták magukat koronavírus ellen, egyre több bizonyítékot ismerhetnek meg a védőoltások előnyeiről. Számos nagy elemszámú tanulmány támasztja alá, hogy a vakcinák hatásosak, és még most is érdemes felvenni az oltást, akár három alkalommal is. A kutatások megerősítették az elmúlt időszakban, hogy a kórházi kezelés és a halál elleni védelem valóban erősebb és tartósabb, mint a fertőzés elleni védelem. Röviden: bár valóban számos oltott kaphatja el a fertőzést, a súlyos, esetleg végzetes lefolyású megbetegedés ellen kiemelkedően jó védelmet biztosít - amennyiben kialakul és még tart az immunválasz.

Hazánkban a jelenlegi szabályozás alapján a második oltás után eltelt 4 hónappal már kérhető egy harmadik immunerősítő „booster dózis”, vagyis emlékeztető adag, amellyel sokan már éltek is, felkészítve a szervezetüket a felerősödő negyedik járványhullámra.

Mennyi idő múlva lehet érdemes beadatni a harmadik dózist a friss kutatások szerint?

A legtöbb adat a világszinten legnagyobb számban használt Pfizer/BioNTech vakcina hatékonyságáról áll rendelkezésre, a kisebb számban használt vakcinák esetében kevesebb kutatás vizsgálta a védettség időbeli változását.

Pfizer/BioNTech

A koronavírus által okozott megbetegedés megelőzésében (a korábbi 88%-ról) 47%-ra csökkent a hatékonysága a második adag után hat hónappal. A Lancet orvosi folyóiratban közzétett elemzés ugyanakkor azt mutatta, hogy a vakcina hatékonysága a kórházi kezelés és a halál megelőzésében legalább hat hónapig magas volt, 90%, még a koronavírus rendkívül fertőzőképes delta-változata ellen is.

Az adatok azt sugallják, hogy a csökkenés a csökkenő hatékonyságnak köszönhető, nem pedig a fertőzőbb változatoknak, mondták a kutatók. A Pfizer és a Kaiser Permanente kutatói nagyjából 3,4 millió ember elektronikus egészségügyi nyilvántartásait tanulmányozták, akik 2020 decembere és 2021 augusztusa között oltatták magukat.

A variánspecifikus elemzés egyértelműen azt mutatja, hogy a Pfizer/BioNTech vakcina hatékony az összes aggodalomra okot adó változat ellen, beleértve a deltát is. A vakcina hatékonysága a delta-variánssal szemben az első hónap után 93% volt, négy hónap után 53%-ra csökkent. Más koronavírus-változatokkal szemben a hatékonyság 97%-ról 67%-ra csökkent.

Az amerikai-német COVID-19 vakcina által biztosított immunitás hónapokon belül jelentősen gyengül, és a férfiak jellemzően kevésbé védettek, mint a nők - derül ki az emlékeztető oltást alkalmazó legfrisebb izraeli kutatásokból is. A védő antitestek a vakcina második adagjának beadását követő hat hónapban folyamatosan csökkentek - derül ki a New York Journal of Medicine szerdán közzétett, mintegy 5000 izraeli egészségügyi dolgozó tanulmányából. A szintek először éles ütemben, később mérsékeltebben csökkentek.

Egy katari tanulmány azt állapította meg, hogy a Pfizer-BioNTech oltás által nyújtott védelem 20,5%-ra csökkent a második adagot követő öt-hét hónapban.

Ennek ellenére mindkét kutatás megállapította, hogy a súlyos és halálos fertőzések megelőzése továbbra is erős maradt a vizsgálati időszak során, és a második adag beadását követő első két hónapban 96%-ban védett a súlyos lefolyás ellen, és nagyjából ezen a szinten tartott hat hónapig.

Összegzés: Ezek alapján elmondható, hogy a Pfizerrel vakcinált egyének esetén a magyarországi ajánlásoknak megfelelően érdemes már a második adag után eltelt 4 hónapban kérni a harmadik oltást. Ha már több mint fél év eltelt a vakcinázás óta, akkor mindenképpen érdemes, hiszen a védettség addigra esetlegessé halványul. Amennyiben ön kevesebb, mint négy hónapja kapta a második dózist, feltehetően még kifejezetten jó immunválasszal rendelkezik és igazoltan kitart az immunitása egy esetleges megfertőződés esetén is. Az adatokból ugyanakkor az is látszik, hogy az antitestszám csökkenése és a megbetegedés kockázatának emelkedése ellenére még 6 hónappal a második dózis után is erős védelmet nyújt a vakcina a betegség súlyos lefolyása ellen.

Lásd még A Pfizer-vakcina által termelt antitestek 7 hónapon belűl eltűnhetnek

Vizsgálatok a Moderna védőoltásával

A Moderna (mely a Pfizerhez hasonlóan szintén mRNS vakcina) kutatói bejelentették, hogy a második fázisú, emlékeztető oltást tesztelő jelöltek erős antitestválaszt adtak a COVID-19 aggodalomra okot adó változataira. Jellemzően kisebb elemszámú tanulmányokról van szó, de ami elmondható, hogy a COVID-19 elleni védőoltások hatékonyan megakadályozzák a delta-változat okozta kórházi kezelést és sürgősségi osztály látogatását. Ezek az adatok azt is jelzik, hogy a Moderna vakcina hatékonyabb lehet a delta ellen, mint a Pfizer és a Johnson&Johnson. „Ezek a valós adatok azt mutatják, hogy a vakcinák továbbra is rendkívül hatékonyak a COVID-19-hez kapcsolódó kórházi kezelések és sürgősségi osztályok látogatásainak csökkentésében, még az új COVID-19 variáns jelenlétében is” - mondta Shaun Grannis, a tanulmány szerzője, a Regenstrief Intézet alelnöke és az Indiana Egyetem Orvostudományi Karának orvostudományi professzora.

A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) VISION hálózata kilenc amerikai állam több mint 32 000 orvosi találkozását elemezte 2021 júniusában, júliusában és augusztusában, amikor a delta-variáns lett az uralkodó koronavírustörzs. A Morbidity and Mortality Weekly Report című tanulmány kimutatható különbséget mutat az mRNS vakcinák (Moderna és Pfizer) hatásossága között. A tanulmány időtartama alatt:

  • A Moderna 95 százalékban hatékonyan megakadályozta a kórházi kezeléseket a 18 éves és idősebb felnőttek körében.
  • A Pfizer 80 százalékban hatékonyan megakadályozta a kórházi kezeléseket a 18 éves és idősebb felnőttek körében.
  • A Johnson & Johnson 60 százalékos hatásossággal akadályozta meg a kórházi kezeléseket a 18 éves és idősebb felnőttek körében.

A tanulmány azt is megállapította, hogy a vakcina hatékonysága alacsonyabb a 75 éves és idősebb embereknél, amit a korábbi kutatások nem mutattak ki.

A sürgősségi osztályok és a sürgősségi ellátások megelőzéséről az elemzés azt mutatta, hogy:

  • a Moderna 92 százalékban,
  • a Pfizer-BioNTech 77 százalékban,
  • a Johnson&Johnson 65 százalékban volt hatásos.

Összegzés: Ezek alapján a kutatások alapján feltételezhető, hogy a Moderna hatásosabb a többi oltásnál a delta-variáns ellen, így érdemes lehet előtérbe helyezni a harmadik oltás esetén is.

Lásd még Delta-infekció esetén eredményesebb a Moderna

Sinopharm vakcinával oltottak

A következő nagyon rövid időszakban a harmadik oltás tekintetében az alábbi csoportok védettségének biztosítása élvez prioritást hazánkban – írták javaslatukban hazai szakemberek (Dr. Balkányi László, Dr. Falus András, Dr. Ferenci Tamás, Dr. Rékassy Balázs, Dr. Sarkadi Balázs és Dr. Weltner János). Ezek pedig:

  • az oltott, de valamilyen okból antitest védettséggel nem rendelkezők (beleértve a Sinopharm vakcinával oltott időseket is) és
  • akiknél az állapotuk miatt nagy a kockázata annak, hogy a két oltás nem vált ki kellő védettséget (például a szervátültettek, immunszupresszív terápiában részesülők).

Ha ön Sinopharm vakcinát kapott, és bizonytalan benne, hogy szükséges-e a harmadik, emlékeztető oltás, végeztethet antitesttesztet tájékozódó jelleggel. Az idősebbek esetében azonban a szakemberek ajánlása az, hogy célszerű a harmadik oltás, mivel esetükben az életkorból adódóan eleve gyengébb immunválasszal lehet számolni, bármely vakcinát is nézzük.

AstraZeneca vakcinával oltottak

Egy brit vizsgálat több mint egymillió személy adataira épült, és összehasonlította a vakcinázott résztvevők saját bejelentésű fertőzéseit a nem vakcinázott kontrollcsoport eseteivel. Ezek szerint az AstraZeneca vakcina hatásossága 77%-ról 67%-ra csökkent négy-öt hónap elteltével.

Egy másik brit tanulmány pedig megállapította, hogy az AstraZeneca vakcina elleni védelem a koronavírus jelenleg elterjedt delta-változata ellen három hónapon belül gyengül. Az Oxfordi Egyetem tanulmánya azt találta, hogy 90 nappal az AstraZeneca vakcina második oltása után hatásossága a fertőzések megelőzésében 61%-ra csökkent.

Összegzés: Ezek alapján elmondható, hogy a homológ Astra Zeneca oltást kapott személyek számára is javasolt a hazai ajánlások szerint (a második dózist követően négy hónappal) a hamradik booster adag felvétele.

Mivel az AstraZeneca esetén adenovírus vektorvakcináról van szó, ismétlő oltásnál a magyar ajánlások szerint heterológ MRNS vakcina javasolt harmadiknak. Jobb immunitás érhető el ezáltal, ezt támaszthatják alá az eddigi vizsgálatok. Németországban Pfizer/Pfizer és AstraZeneca/Pfizer kombinációkat vizsgáltak. Az eredmények szerint mellékhatásokban nem volt nagy különbség, ám immunológiai szempontból több esetben még jobb volt az AstraZeneca/Pfizer kombináció, mint a Pfizer/Pfizer. Egy másik, szintén Németországban elvégzett kutatás szerint a heterológ AstraZeneca/Pfizer jobb immunstátuszt produkált, mint a homológ AstraZeneca, amihez képest ugyanolyan jó, vagy még jobb volt a Pfizer/Pfizer (noha az is homológ).

Tovább Magasabb ellenanyag-szint érhető el az AstraZeneca és a Pfizer-oltás kombinálásával

Szputnyik-V esetén

Az orosz vakcina esetén jelenleg az ismétlő oltásokat tekintve a kutatási eredmények még váratnak magukra, de Oroszországban is megkezdték a booster adagok beadását. Ez arra utalhat, hogy - ahogy a többi vakcina esetén is - idővel ennek is csökkenhet a hatékonysága, így ha ön Szputnyik-V vakcinát kapott, akkor érdemes a magyar ajánlásokat követve kérni a harmadik oltást. Bár volt olyan kutatás, amely szerint a Szputnyik esetében az antitestek számának - a többi oltáshoz hasonlóan meginduló - csökkenését ellensúlyozza azok érése, így az első hat hónapban valójában nem csökken a védettség, ez még nem kellően ellenőrzött, rangos orvosi folyóiratban még nem publikált eredmény, így javasolt a Szputnyik esetében is a védettség fokozatos gyengülésével számolni.

Milyen harmadik dózist kaphatunk?

Bár a külföldi harmadik dózisú vakcinázások jellemzően homológ oltási sort követnek, és így jelenleg ezzel van a legtöbb tapasztalat, a hazai ajánlások szerint heterológ, tehát az első két oltással szemben más módon működő vakcinát is érdemes lehet a harmadik oltásra használni, ilyen módon stimulálva más immunológiai utakat, és folyamatokat is a szervezetünkben. Heterológ oltási sor estén azonban az adenovírus-vektoros védőoltások esetében ugyanolyan adenovírust használó védőoltást célszerű nem adni. Tehát Szputnyik, vagy Janssen első oltás esetén a homológ oltási sor kerülendő, eltérő vakcinát érdemes harmadiknak választani.

Első-második oltás Harmadik oltás
AstraZeneca Pfizer, Moderna, Sinopharm (kontraindikáció esetén AstraZeneca)
Moderna Sinopharm, Janssen, AstraZeneca (kontraindikáció esetén Moderna)
Pfizer Sinopharm, Janssen, AstraZeneca (kontraindikáció esetén Pfizer)
Sinopharm Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen (kontraindikáció esetén Sinopharm)
Szputnyik-V Pfizer, Moderna, Sinopharm (kontraindikáció esetén Szputnyik-V)
Janssen Pfizer, Moderna, Sinopharm (kontraindikáció esetén Janssen)

Az, hogy mennyire vehető biztosra, hogy a harmadik dózis elég lesz-e, attól is függ, hogy az egyéb védelmi intézkedésekkel mennyire lehet megszakítani a fertőzés terjedését. Amennyiben az oltásokon kívül az egyéb mechanikus védekezési módszerek (mint például a maszkhasználat, kézfertőtlenítés és távolságtartás) elmaradnak, az áttöréses fertőzések megjelenésével egy elhúzódó járványos időszak várható, amelyben a korán vakcinázottak immunstátuszának gyengülésével újabb és újabb fertőzések várhatóak. Amiről sem szabad megfeledkezni, az oltatlan emberek többsége nem járványtagadó, egyszerűen nem biztos abban, hogy szeretné felvenni a koronavírus elleni védőoltást. Az ő védelmük érdekében még fontosabb lenne a maszkhasználat, és hogy mindeni megértse: maszkot hordani "nem ciki", a koronavíruson kívül is számos cseppfertőzéssel agresszíven terjedő fertőzéstől megkímél, különösen a csapadékos, hűvös időben.

Ez is érdekelheti

Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvosForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Hozzászólások (2)

Cikkajánló

Fogínygyulladás Fogínygyulladás

Kezeletlenül súlyos panaszokat is okozhat. Nem szabad elbagatellizálni!

15 perces office torna

Az ülőmunka során a helyes testtartásnak fontos szerepe van a gerinc egészségének megőrzésében, de tovább csökkentheti a fájdalom és a...

Koronavírus - Íme, a hétvégi adatok

A hétvégi összesített adatokat közöljük. A beoltottak száma 5 909 819, közülük 5 679 589 fő már a második oltását is megkapta, 898 ezren pedig...

A végbélfájdalom okai

Az anális fájdalom (fájdalom a végbél területén) zavaró lehet, de jellemzően kezelhető állapot eredménye. A végbélnyílásnál jelentkező...

Melyik életkorban hogyan előzhető...

Az érelmeszesedés (atherosclerosis) folyamata korán kezdődhet, és egész életünket végigkísérheti. Eleinte ugyan nincs látható vagy érezhető...

Magas vérnyomás - Kik a...

A hypertonia betegség alattomosan, gyakran tünetmentesen károsítja érrendszerünket, így alapvető a vérnyomás mielőbbi normalizálása. Sokakban...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.