Alkalmazható-e kombinációban az Oxford és a Sputnik vakcina?

szerző: Fazekas Erzsébet, újságíró - WEBBeteg
frissítve: 2020.12.15.

Brit és orosz tudósok közös kutatásban tervezik megvizsgálni, hogy az Oxford-AstraZeneca és a Sputnik V vakcinák összekapcsolása, azaz ha együtt állítják őket az oltási rendbe, javítja-e a COVID-19 elleni védelmet. Vajon a két hasonló technológián alapuló vakcina vegyítése kiválthat-e jobb immunválaszt a beoltottaknál? Az Oroszországban zajló tesztelésre a 18 év felettiek bevonását tervezik.

Az Oxford-vakcina biztonságosnak és eredményesnek mutatkozott a klinikai vizsgálatokon – derült ki a nemrégiben nyilvánosságra hozott eredményekből. A kutatók azonban még gyűjtik az idősebbek csoportjaiból érkező hatékonysági adatokat, hogy az Egyesült Királyság gyógyszer-engedélyezési hatósága (Medicines and Healthcare products Regulatory Agency, MHRA) megadhassa a forgalomba hozatalhoz szükséges jóváhagyást.

Az AstraZeneca eközben nyilatkozatot tett közzé arról, hogy vizsgálja, miként lehet két különböző adenovírus alapú vakcinát kombinálni, abban bízva, hogy a párosítás eredménye jobb immunválasz és így nagyobb védelem lesz. „Ipari partnerekkel, kormányzatokkal, kutatóintézetekkel vettük fel a kapcsolatot világszerte, és keressük az együttműködést a Gamaleya kutatóintézettel, annak megértésére, sikeresen oltási rendbe lehet-e állítani a két adenovírus-alapú vakcinát együtt.

A kettő jobb, mint az egy?

Az a remény vezeti a kutatókat, hogy a két különböző vakcina együttes alkalmazása (ilyen értelmű kombinációja) vagy erősebb hatású, vagy tovább tartó immunitást ad a vírussal szemben. Úgy vélik, joggal várható, hogy az összekapcsolás előnyös lehet mind az Oxford, mind a Sputnik V védőoltás számára. Mindkettő ártalmatlan vírust használ arra, hogy a vakcina fő elemét (a koronavírus genetikai kódjának egy darabját) bejuttassa az emberi szervezetbe. A „kézbesítés” kockázata annyi, bár ez egyes kutatók szerint azért nem is kis rizikó, hogy a szervezet immunis lesz a „virális postással” szemben, s ezáltal a második, a ráerősítő injekció kevésbé lehet hatásos.

Ez az egyik magyarázata annak, hogy az Oxford esetében – amikor is egy fél adag után a második injekcióban egy teljes dózist kap a beoltott, tehát nem két teljes dózissal oltanak – jobbak az eredmények. Más vakcina kombinációkat is terveznek, abból kiindulva, hogy amennyiben különböző oldalról közelednek a kihíváshoz, jobb lesz az eredmény.

Az AstraZeneca gyógyszercéggel partnerségben kifejlesztett brit Oxford vakcina és a moszkvai kutatóintézet (Gamaleya Research Institute) fejlesztette orosz Sputnik vakcina annyiban hasonlóak, hogy mindkettő a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének genetikai anyagát tartalmazza, és vektornak egy adenovírust alkalmaznak. Ezek tehát másképpen működnek, mint az egészségügyi szakértők által Nagy Britanniában, Kanadában, Bahrainben, Szaud-Arábiában, majd a napokban az USA-ban is jóváhagyott Pfizer-BionTech gyártotta vakcina.

Oroszország elsőként jegyeztette be sürgősségi használatra a COVID elleni vakcináját még augusztusban, bár csak néhány tucat önkéntesen végezték el a tesztelést. Ezt a védőoltást ajánlják most tömeges oltási kampány keretében az orosz lakosságnak.

További vakcina-infók

WEBBeteg logóWEBBeteg
Fazekas Erzsébet, újságíró, Forrás: Covid: Trials to test combination of Oxford and Sputnik vaccines (bbc.com)

Hozzászólások (0)

Cikkajánló

A dohányzás káros hatása A dohányzás káros hatása

A dohányzás és a szív-érrendszeri betegségek összefüggése.

Mit mutat a szívultrahang? Mit mutat a szívultrahang?

Milyen formái vannak a vizsgálatnak? Milyen esetekben indokolt?

A COVID-19 és a poszt-COVID szindróma emésztőrendszeri tünetei

Koronavírus-fertőzés kapcsán kialakuló emésztőrendszeri tünetek a koronavírus-fertőzöttek felénél alakulnak ki. Összefoglalóan elmondható, hogy...

A COVID-19 szívet érintő megjelenési formái, szövődményei

A COVID-19 megbetegedést okozó SARS-CoV-2 nevű koronavírus elsősorban a légutakat, légzőszervet támadja meg, de nem ritka egyéb szervek...

Milyen ütemben alakul ki a COVID-19 elleni vakcinák hatása?

A Magyarországon jelenleg elérhető valamennyi COVID-19 elleni vakcina hatásossága meghaladja az előírt 50 százalékot, így hatásosnak mondható. De...

A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása

A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően...

Magas rizikóval járó alapbetegségek COVID-19 esetén

Az alapbetegségek kutatásával foglalkozó metaanalízis (Penn State University, PLOS One) ismertette, hogy melyek fennállása mellett kell COVID-19 esetén...

Koronavírus: a leggyakoribb veszélyes alapbetegségek

Az elhunyt koronavírus-fertőzöttek körülbelül fele-fele arányban nők, illetve férfiak. Jóval több volt a férfi áldozat a járvány kezdeti...

Koronavírus és a tüdőbetegségek

Az utóbbi időben szinte naponta új információ lát napvilágot az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatban. Rémisztő és biztató adatokat...

Megfáztam vagy koronavírusos vagyok? A COVID-19 tünetei

A különböző eredetű légúti fertőzések tünetei nagyon hasonlóak, így biztosat továbbra is csak laboratóriumi teszt tud mondani. Az egyes tünetek...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.