• Kellene D-vitamint szedni az új koronavírus kivédésére?

        Szerző: WEBBeteg - F. Zs., fordító, Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Egy előzetes, közzététel előtt álló tanulmány szerint a D-vitamin-hiánynak köze lehet a COVID-19 megbetegedés rosszabb kimeneteléhez. A tanulmány szerzői felvetették, hogy előnyös lehet, ha az emberek gondoskodnak arról, hogy elegendő mennyiségű D-vitamint szedjenek. A kutatással kapcsolatban azonban komoly aggályok merülnek fel.

        Egy új tanulmány felveti, hogy a D-vitamin-hiány szerepet játszhat a COVID-19 megbetegedés kimenetelében.

        A D-vitamin egyike azoknak a tápanyagoknak, amelyek az emberi egészség számára alapvető fontossággal bírnak. Most három kutató az Egyesült Királyságból egy újabb ötlettel állt elő: összekapcsolhatja-e a tudomány a D-vitamin-hiányt és a COVID-19 megbetegedést, és sokkal pontosabban a COVID-19 megbetegedés okozta haláleseteket?

        Lehet, hogy biztonságos, de tényleg hat?

        Vizsgálatukban a kutatók elsőként az átlagos D-vitamin-szintet határozták meg 20 európai ország lakosaira vonatkozóan.

        Majd ezt követően megvizsgálták, hogy találnak-e bármilyen összefüggést ezen adatok és az egyes országok COVID-19 esetszáma között, valamint a COVID-19 megbetegedések által okozott halálesetek száma között.

        Hirdetés

        A kutatócsoport arról számolt be, hogy megfigyeléseik alapján „az egyes országok esetében megállapított átlagos D-vitamin-szint szoros összefüggésben állt” mind a COVID-19 esetszámmal, mind a betegség következtében bekövetkező halálozások számával is.

        A kutatók azt állítják, hogy az olyan országokban, mint Spanyolország és Olaszország, ahol a COVID-19 esetek száma az egyik legmagasabb Európában, alacsony volt a vér átlagos D-vitamin-szintje a populációban.

        Ezen összefüggés alapján a kutatók azt feltételezik, hogy a D-vitamin segíthet megelőzni a SARS-CoV-2 vírusfertőzést és megakadályozhatja a betegség súlyos következményeit a COVID-19 megbetegedést követően.

        Online tanulmányukban azt írják: „összességében jelentős összefüggést találtunk a D-vitamin-szintek és a COVID-19 esetek száma és főnként a fertőzés okozta halálozás között. A lakosság COVID-19 szempontjából legsebezhetőbbnek számító csoportja szintén az, akik esetében legnagyobb a D-vitamin-hiány.”

        Számos kétség merül fel a tanulmánnyal kapcsolatban

        A tanulmány módszereivel és következtetéseivel kapcsolatosan azonban számos alapvető kérdés merül fel. Például nem egyértelmű, hogy a kutatók hogyan vezették le az egyes országok átlagos D-vitamin-szintjét. Az európai országokban elsősorban a téli hónapokban alapvetően szinte mindenkinek alacsonyabb a D-vitamin-szintje.

        A szerzők az átlagos D-vitamin-szint forrásaként egy a ’European Journal of Endocrinology’ szakfolyóiratban megjelent tanulmányra hivatkoznak. Ebben a dokumentumban azonban egyes országok esetében több érték is szerepel. Az sem egyértelmű, hogy a szerzők átlagot számoltak-e, vagy kiválasztottak egyet az értékek közül. A módszertan kulcsfontosságú részletei hiányoznak.

        Az idősebb személyek az alacsony D-vitamin-szint kockázatának vannak kitéve, például a D-vitamin táplálékkal történő csökkent bevitele és a kevesebb szabadban eltöltött idő miatt. Szintén nagyobb a kockázata náluk a COVID-19 megbetegedés okozta halálozásnak is.

        Ez a tanulmány nem bizonyítja ezen két tény közötti kapcsolatot.

        Az idősebbek meghalhatnak a COVID-19 megbetegedés következtében a nagyobb arányban előforduló egyéb betegségük miatt, amelyek D-vitamin-szinttől függetlenek.

        Ez persze nem jelenti azt, hogy a D-vitamin nem játszik szerepet abban, hogy az adott személy milyen valószínűséggel kapja el a SARS-CoV-2 vírust vagy hal meg a COVID-19 megbetegedés következtében. További vizsgálatokra van szükség a lehetséges összefüggések alaposabb feltárásához.

        Valójában az Egyesült Királyságban található Oxfordi Egyetem tényeken alapuló orvoslással foglalkozó központjának (’The Centre for Evidence-Based Medicine’) egy kutatócsoportja 2020. május 1-jén közzétett egy kutatási gyorsjelentést a D-vitaminról mint a COVID-19 megbetegedés megelőzésének vagy kezelésének lehetséges módszeréről.

        „Nem találtunk klinikai bizonyítékot a D-vitamin-szint és a COVID-19 megbetegedés közötti összefüggésre” - írják. Nem volt olyan bizonyíték, ami alátámasztotta volna, hogy a D-vitamin-hiány hajlamosít a COVID-19 megbetegedésre, és a vizsgálatok nem támasztották alá a vitaminpótlás szerepét a COVID-19 megbetegedés megelőzésében vagy kezelésében sem.

        A jelenlegi kutatás szerzői maguk is megjegyzik, hogy a kutatásuk korlátokba ütközött, ideértve azt a tényt, hogy nem lehetett egyértelmű módon igazolni a valós COVID-19 esetszámokat az egyes országokban.

        Kísértésbe eshetünk, hogy egy könnyen beszerezhető étrend-kiegészítőhöz forduljunk, hogy távol tartsuk magunktól a SARS-CoV-2 vírust, mégis biztonságosabb lehet, ha egyelőre nem fogunk túlzott D-vitamin-szedésben, és nem esünk abba a csapdába, hogy a megelőzés szempontjából bizonyítottan kulcsontosságú elemekre (kézhigiénia, távolságtartás stb.) nem fordítunk kellő figyelmet.

        Olvasson tovább!

        WEBBeteg
        Forrás: F. Zs., fordító; Should people take vitamin D to ward off the new coronavirus? (newsnetwork.mayoclinic.org)
        Lektorálta: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

        Módosítva: 2020.05.11 16:05, Megjelenés: 2020.05.11 16:05
      • Cikkajánló

        Szájbetegség

        Szájbetegség

        Dr. Lajtos Melinda

        A szájüregi gyulladások hátterében sokszor más megbetegedés is állhat.

        Merevedési probléma

        Merevedési probléma

        Szponzorált tartalom

        A prosztata gyulladásos betegsége is állhat a probléma hátterében.(x)

        Koronavírus - sokan még mindig rosszul viselik a maszkot

        Az utóbbi napokban jelentősen megnőtt a szájmaszkot használók aránya, de nagyon sokan még mindig nem megfelelően viselik - mondta Németh Franciska, a Szent János Kórház ápolója.

        Koronavírus - 844 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma és elhunyt öt idős, krónikus beteg

        844 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 13 153 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma.

        Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok

        Minden egészségügyi tudnivaló, amit ismernie kell és érdemes a COVID-19-járványról a WEBBeteg.hu összeállításában. A legfontosabb jelenleg is: aki teheti, maradjon otthon!

        Meddig tart a COVID-19 elleni immunitás? Ne aggódjon!

        Az antitestek számának esése nem feltétlenül arra utal, hogy immunrendszerünk gyengébbé vált a koronavírussal szemben, de azt sem jelenti, hogy nem lehet hatékony vakcinát kifejleszteni - üzenik szakértők az elbizonytalanodó lakosságnak.

        Az egészséges fiatalnál is hetekbe telhet kigyógyulni a COVID-19-ből

        A 35 év alatti páciensek ötöde arról számolt be, hogy a pozitív teszteredményt követően akár 21 napba is telt, míg újra a korábbi egészségi állapotában érezte magát, olvasható az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) adatai között.

        A COVID-19 esetében az enyhe csak ritkán jelent könnyedén elmúlót

        A többség úgy gondolja, ha egy betegséget enyhének mondanak, nincs miért aggódni. A WHO jelentései, mikor azt közlik: a COVID-19 esetek akár 80 százaléka tünetmentes vagy enyhe lefolyású, szintén nyugtatóként hatnak. Mégis, jobb, ha ilyenkor se legyintünk. Mégiscsak a COVID-19-ről van szó...

        A vérplazma-terápia kiemelt jelentősége koronavírus-fertőzés okozta megbetegedésben

        A SARS-CoV-2 által okozott világjárvány leküzdésére folyamatosan történnek az erőfeszítések. Kutatók párhuzamosan próbálják fejleszteni a megelőzés eszközeit (védőoltások) és a sikeres kezelés terápiáit (pl. antivirális gyógyszerek). Ezek közül az egyik kiemelkedő, a gyógyult betegek vérplazmájának felhasználása (rekonvaleszcensplazma-terápia).

        Védőoltás az új koronavírus ellen - Mit tudunk most?

        Ez év elején alakult ki nagyon rövid idő alatt a mai napig több mint 3 millió embert igazoltan megfertőző és több mint 220 ezer ember halálát okozó SARS-CoV-2 vírus okozta pandémia. Gőzerővel zajlanak a kutatások a lehetséges gyógymódok és a fertőzés megelőzését célzó védőoltások fejlesztésére.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.