Hirdetés
      • Miért kell a cukorbetegek vércukorszintjét beállítani?

        Dr. Felszeghy Enikő
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Felszeghy Enikő, gyermekgyógyász, endokrinológus

        A diabetes mellitus napjaink egyik leggyakoribb, nem fertőző betegsége. A kialakulása szempontjából különböző típusai ismertek. Gyermekkorban az 1-es típusú diabétesz a gyakoribb, míg idősebb korban inkább a 2-es típusú fordul elő, azonban emellett más diabétesztípusok (terhességi, gyógyszer okozta vagy az úgynevezett MODY stb.) is ismertek.

        Mindegyikre jellemző, hogy a szénhidrát-anyagcsere felborulása miatt a vércukorszintek a normálishoz képest emelkednek. Diabetes mellitusról akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukorszint meghaladja a 7,0 mmol/l értéket vagy ha terhelés kapcsán bármikor, illetőleg a 120 perces méréskor a vércukorszint 11,1 mmol/l felé emelkedik. Ebben az esetben a diabétesz diagnózisa kimondható. A párhuzamosan mért inzulinszintek segítségével fény derülhet az egyidejűleg fennálló inzulinrezisztenciára is.

        Hirdetés

        A vércukorszintet célszerű folyamatosan mérni

        A szénhidrát-anyagcsere felborulása, és a nem megfelelően beállított és szinten tartott vércukorértékek hosszabb távon a szervezetben súlyos károsodáshoz, diabéteszes érszövődmények kialakulásához vezethetnek.

        A diabetes mellitus diagnózisának felállítása után fontos a meghatározott terápiás javaslatok betartása. Ezek között elsőként az étrendi változtatások jelentenek segítséget a vércukorszintek normalizálásához. A cél a rendszeres vércukormérések kapcsán az éhgyomri 6,1 mmol/l alatti és az étkezések utáni 7,8 mmol/l alatti érték elérése.

        2-es típusú, életmód változtatással (csökkentett kalóriatartalmú - 1200 kcal/nap -, krisztalloid szénhidrátban - 160 gramm/nap, egyénileg változtatható mennyiségben -, és zsírban szegény étrend és heti 3-4 alkalommal 40-50 perc közepes intenzitású mozgás) vagy ennek elégtelensége esetén gyógyszerekkel kiegészített terápia mellett heti rendszerességgel, lehetőleg párhuzamos (étkezés előtt és után) vércukormérések javasoltak.

        Ez kivitelezhető otthon is, de szükség esetén az orvosi rendelőkben vagy meghatározott gyógyszertárakban is lehetőségünk nyílik vércukorszintünk mérésére. Abban az esetben, ha a vércukorszintek nem rendezhetőek a fent említett módszerekkel, inzulinterápiára van szükség. Ez hasonlóan a gyógyszeres kezeléshez, egyénileg megtervezendő és kivitelezendő, de a cél az élettani vércukorértékek elérése az irányadó. Ebben az esetben már az inzulinadások előtt is javasolt a vércukorértékek meghatározása, amit a lefekvéskori érték megmérésével is érdemes kiegészíteni. A mérések a magas (hyperglycaemia) és az alacsony (hypoglycaemia) vércukorszintek elkerülését szolgálják.

        A magas vércukorszint károsíthatja az érfalakat

        A mindennapos vércukormérések azonban sok esetben nem megoldhatóak, emellett nem adnak felvilágosítást a vércukorértékek napközbeni alakulásáról. Ezek meghatározására átlagértékek állnak rendelkezésünkre.

        A mindennapi használatban ezek közül a glikolizált haemoglobin, a HbA1c érték mutatja meg legjobban, hogy a mérés előtti 8-12 hétben milyen volt az átlag vércukorszint a szervezetben. Tanulmányok segítségével azt is ki lehetett mutatni, hogy az egészséges 6,1%-os értékhez képest még nem növekszik jelentősen az érszövődmények veszélye, ha az érték 7,5% alattinak bizonyul.

        Mindezek alapján, annak ellenére, hogy a nagy vércukor ingadozások miatt (hypo- és hyperglycaemiák) az átlagérték jó lehet, de a sok egymást követő hyperglycaemia is károsíthatja az érfalakat, a HbA1c rendszeres, 3 havonta történő meghatározása segít a szövődmények kialakulásának előrejelzésében.

        Olvasson tovább! A diabéteszes neuropátia

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Felszeghy Enikő, gyermekgyógyász, endokrinológus

        Módosítva: 2019.09.05 05:06, Megjelenés: 2017.03.04 16:01
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Depresszió

        Depresszió

        Dr. Zsuga Judit

        A genetikai hajlam és a környezeti hatások együtt vezetnek kialakulásához.

        A zaj hatása

        A zaj hatása

        B. V., újságíró

        Mekkora zaj ártalmas? Hogyan védekezhetünk a zajártalmak ellen?

        A cukorbetegség elhanyagolt szövődményei

        A cukorbetegség az inzulintermelés vagy az inzulinhatás zavara következtében kialakuló olyan állapot, mely érinti a teljes szervezet szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcseréjét, valamint befolyásolja az energiaháztartást.

        A nem kezelt neuropátia következményei

        Általában a diabétesz mindegyik szövődményére igaz, hogy rossz anyagcserekontroll, tartósan magas vércukorérték esetén a szövődmények kialakulása és progressziója felgyorsul. Jó anyagcsere-beállítás esetén a szövődmények kialakulása megelőzhető, illetve lassítható.

        Diabéteszes neuropátia - A hipoglikémia észlelésének zavara

        Ha a vércukorszint 3,5 mmol/l (70 mg/dl) érték alá esik, gyengeségérzés, remegés, verejtékezés és szívdobogásérzés észlelhető a szervezetben. Azoknál a betegeknél, akiknél autonóm neuropátia alakult ki, a tünetek nem jelentkeznek, ami nehézzé teszi a hipoglikémia észlelését.

        A diabéteszes neuropátia emésztési tünetei

        A diabéteszes neuropátia a cukorbetegség mikrovaszkuláris szövődménye, melyet az idegeket oxigénnel és tápanyagokkal ellátó vérerek gyengülése okoz.

        Lábápolási tanácsok cukorbetegeknek

        A száraz bőr komoly veszélyforrást jelenthet, hiszen a hámréteg fontos védőfunkciót lát el a fertőzések megelőzősével kapcsolatosan, így ennek sérülése, akár apró sérülések formájában is behatolási kaput jelent a kórokozóknak.

        6 diétatipp a diabéteszes neuropátia megelőzésére

        Cukorbetegként már tudja, hogy mindaz, amit megeszik, és amikor eszi, hatással van a vércukorszintjére. A cukorbetegség és a diéta szinte együtt jár. A helyes étkezés sokat segíthet abban is, hogy védje az idegeit a diabéteszes neuropátiától.

        Diabéteszes neuropátia - áttekintés

        A cukorbetegség kis ereket érintő szövődményei közül az idegkárosodás jelentőségét sokáig alábecsülték. Egyrészt kiderült, hogy nem egy ritka szövődményről van szó, hiszen a cukorbetegek 20-40 százalékát érinti, másrészt bizonyos idegkárosodások jelenléte szoros összefüggést mutat ezen szövődménnyel élő betegek fokozott szív eredetű halálozásával.

        A dohányzás diabéteszes neuropátiához vezethet

        A kutatások szerint kétszer akkora eséllyel alakul ki diabéteszes neuropátia a dohányzók esetében, mint azoknál, akik nem cigarettáznak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.