Hirdetés
      • Miért kell a cukorbetegek vércukorszintjét beállítani?

        WEBBeteg - Dr. Felszeghy Enikő, gyermekgyógyász, endokrinológus
        Szerző: WEBBeteg - Dr. Felszeghy Enikő, gyermekgyógyász, endokrinológus

        A diabetes mellitus napjaink egyik leggyakoribb, nem fertőző betegsége. A kialakulása szempontjából különböző típusai ismertek. Gyermekkorban az 1-es típusú diabétesz a gyakoribb, míg idősebb korban inkább a 2-es típusú fordul elő, azonban emellett más diabétesz típusok (terhességi, gyógyszer okozta vagy az úgynevezett MODY stb.) is ismertek.

        Mindegyikre jellemző, hogy a szénhidrát-anyagcsere felborulása miatt a vércukorszintek a normálishoz képest emelkednek. Diabetes mellitusról akkor beszélünk, ha az éhgyomri vércukorszint meghaladja a 7,0 mmol/l értéket vagy ha terhelés kapcsán bármikor, illetőleg a 120 perces méréskor a vércukorszint 11,1 mmol/l felé emelkedik. Ebben az esetben a diabétesz diagnózisa kimondható. A párhuzamosan mért inzulinszintek segítségével fény derülhet az egyidejűleg fennálló inzulinrezisztenciára is.

        Hirdetés

        A vércukorszintet célszerű folyamatosan mérni

        A diabéteszes neuropátia

        A (poli)neuropátia a perifériás (környéki) idegeket érintő károsodás, mely általában nem önálló betegségként jelenik meg, hanem valamilyen anyagcsere betegséghez - pl. cukorbetegséghez, alkoholizmushoz, vesebetegséghez, pajzsmirigybetegséghez, vitaminhiányhoz - társul, vagy valamilyen toxikus tényező okozza (gyógyszerek, kémiai szerek).
        A diabéteszes neuropátia

        A szénhidrát-anyagcsere felborulása, és a nem megfelelően beállított és szinten tartott vércukorértékek hosszabb távon a szervezetben súlyos károsodáshoz, diabéteszes érszövődmények kialakulásához vezethetnek.

        A diabetes mellitus diagnózisának felállítása után fontos a meghatározott terápiás javaslatok betartása. Ezek között elsőként az étrendi változtatások jelentenek segítséget a vércukorszintek normalizálásához. A cél a rendszeres vércukormérések kapcsán az éhgyomri 6,1 mmol/l alatti és az étkezések utáni 7,8 mmol/l alatti érték elérése.

        2-es típusú, életmód változtatással (csökkentett kalóriatartalmú - 1200 kcal/nap -, krisztalloid szénhidrátban - 160 gramm/nap, egyénileg változtatható mennyiségben -, és zsírban szegény étrend és heti 3-4 alkalommal 40-50 perc közepes intenzitású mozgás) vagy ennek elégtelensége esetén gyógyszerekkel kiegészített terápia mellett heti rendszerességgel, lehetőleg párhuzamos (étkezés előtt és után) vércukormérések javasoltak.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Ez kivitelezhető otthon is, de szükség esetén az orvosi rendelőkben vagy meghatározott gyógyszertárakban is lehetőségünk nyílik vércukorszintünk mérésére. Abban az esetben, ha a vércukorszintek nem rendezhetőek a fent említett módszerekkel, inzulinterápiára van szükség. Ez hasonlóan a gyógyszeres kezeléshez, egyénileg megtervezendő és kivitelezendő, de a cél az élettani vércukorértékek elérése az irányadó. Ebben az esetben már az inzulinadások előtt is javasolt a vércukorértékek meghatározása, amit a lefekvéskori érték megmérésével is érdemes kiegészíteni. A mérések a magas (hyperglycaemia) és az alacsony (hypoglycaemia) vércukorszintek elkerülését szolgálják.

        A magas vércukorszint károsíthatja az érfalakat

        A mindennapos vércukormérések azonban sok esetben nem megoldhatóak, emellett nem adnak felvilágosítást a vércukorértékek napközbeni alakulásáról. Ezek meghatározására átlagértékek állnak rendelkezésünkre.

        A mindennapi használatban ezek közül a glikolizált haemoglobin, a HbA1c érték mutatja meg legjobban, hogy a mérés előtti 8-12 hétben milyen volt az átlag vércukorszint a szervezetben. Tanulmányok segítségével azt is ki lehetett mutatni, hogy az egészséges 6,1%-os értékhez képest még nem növekszik jelentősen az érszövődmények veszélye, ha az érték 7,5% alattinak bizonyul.

        Mindezek alapján, annak ellenére, hogy a nagy vércukor ingadozások miatt (hypo- és hyperglycaemiák) az átlagérték jó lehet, de a sok egymást követő hyperglycaemia is károsíthatja az érfalakat, a HbA1c rendszeres, 3 havonta történő meghatározása segít a szövődmények kialakulásának előrejelzésében.

        Dr. Felszeghy Enikő, gyermekgyógyász, endokrinológusForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Felszeghy Enikő, gyermekgyógyász, endokrinológus, DRportal szakértő

        Módosítva: 2017.03.04 16:01, Megjelenés: 2017.03.04 16:01
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Az égető lábfájdalom okai

        Az égető lábfájdalom okai

        Dr. Kerekes Éva

        A fájdalom jellegéből, kisugárzásából lehet következtetni az okokra.

        Szájüregi gyulladások

        Szájüregi gyulladások

        Dr. Lajtos Melinda

        Hátterében sokszor valamilyen általános megbetegedés is állhat.

        A neuropátia és a diabéteszes láb

        A neuropátiának három formáját különböztetjük meg: az érző idegek károsodása, melyet szenzoros neuropátiának nevezünk, a mozgató idegek károsodásával járó úgynevezett motoros neuropátia és a vegetatív (akaratunktól függetlenül működő) idegrendszert érintő úgynevezett autonóm neuropátia.

        Lábápolási tanácsok cukorbetegeknek

        A száraz bőr komoly veszélyforrást jelenthet, hiszen a hámréteg fontos védőfunkciót lát el a fertőzések megelőzősével kapcsolatosan, így ennek sérülése, akár apró sérülések formájában is behatolási kaput jelent a kórokozóknak.

        Diabéteszes neuropátia - A hipoglikémia észlelésének zavara

        Ha a vércukorszint 3,5 mmol/l (70 mg/dl) érték alá esik, gyengeségérzés, remegés, verejtékezés és szívdobogásérzés észlelhető a szervezetben. Azoknál a betegeknél, akiknél autonóm neuropátia alakult ki, a tünetek nem jelentkeznek, ami nehézzé teszi a hipoglikémia észlelését.

        6 diétatipp a diabéteszes neuropátia megelőzésére

        Cukorbetegként már tudja, hogy mindaz, amit megeszik, és amikor eszi, hatással van a vércukorszintjére. A cukorbetegség és a diéta szinte együtt jár. A helyes étkezés sokat segíthet abban is, hogy védje az idegeit a diabéteszes neuropátiától.

        A diabéteszes neuropátia emésztési tünetei

        A diabéteszes neuropátia a cukorbetegség mikrovaszkuláris szövődménye, melyet az idegeket oxigénnel és tápanyagokkal ellátó vérerek gyengülése okoz.

        Diabéteszes neuropátia - áttekintés

        A cukorbetegség kis ereket érintő szövődményei közül az idegkárosodás jelentőségét sokáig alábecsülték. Egyrészt kiderült, hogy nem egy ritka szövődményről van szó, hiszen a cukorbetegek 20-40 százalékát érinti, másrészt bizonyos idegkárosodások jelenléte szoros összefüggést mutat ezen szövődménnyel élő betegek fokozott szív eredetű halálozásával.

        A dohányzás diabéteszes neuropátiához vezethet

        A kutatások szerint kétszer akkora eséllyel alakul ki diabéteszes neuropátia a dohányzók esetében, mint azoknál, akik nem cigarettáznak.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.