• Öngyógyítás: hol a határ?

        Szerző: WEBBeteg - Tóth András, újságíró

        Nincs időnk az egészségünkre, azonnali megoldást várunk, általában ezért kezdünk öngyógyításba, sajnos leginkább akkor, amikor nem kellene - véli dr. Bélteczki János, aneszteziológus. A felgyorsult világ, vagy éppen az egészségtudatosság hiánya áll a háttérben?

        A téma cikkei 
        3/1 Hogyan működik a fájdalommenedzsment?
        3/2 Öngyógyítás: hol a határ?
        3/3 Otthon kezeljem vagy forduljak orvoshoz?

        Óriási szerepe van az egészségtudatosságnak, pláne a tudatos fogyasztói magatartásnak abban, hogy mikor alkalmazzuk az öngyógyítást, mikor keresünk házi praktikákat a bajunkra.

        Dr. Bélteczki János aneszteziológus, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke a WEBBeteg.hu portálnak elmondta: régóta szajkózza az orvosi szakma, hogy égető szükség van a közoktatásban a biológiai-egészségügyi alapismeretek alaposabb elsajátítására. Ezeknek az ismereteknek a megkülönböztetés képességére (mi az, ami jó és mi az, ami káros) is irányulniuk kellene. E nélkül gyakorlatilag egy hazárdjáték az egész betegségkezelés, megbízhatatlan forrásból gyűjtenek információkat az emberek, és minden esetben elhiszik azt, ami le van írva.

        Hirdetés

        A szervezet jelzései: figyeljük?

        Miben hiszünk?

        Dr. Bélteczki János hosszú évekig foglalkozott mozgásszervi betegek fájdalomterápiájával, ennek fontos része volt az otthon végezhető speciális gyógytorna. - A betegek lelkére kötöttem, hogy a betanított gyakorlatot naponta 5 perben végezzék el. A java része képes lett volna akármennyi összegért gyógyszert felíratni, mert jobban bíztak abban, mint a túl egyszerű, és éppen ezért hatástalannak gondolt, rendszeres tornában. Időt kellett volna rá fordítani, csupán napi 5 percet, be kellett volna építeni a napi rutinba, de nem tették.

        Vajon az érintettek hány százaléka tudja, hogy a különböző daganatos betegségeknél, így például az emlődaganatnál vagy a prosztataráknál mik azok a jelek, amelyekre fokozottan figyelni kell? Hány százaléka van ezen tudás birtokában? És hányan hiszik azt, hogy ők a kivételek, hogy ők nem lehetnek betegek? Túlzottan optimisták vagyunk ezen a téren – véli dr. Bélteczki János.

        Csak egy példa. Nagyon gyakran bélcsavarodást, bélelzáródást okoz a súlyos, előrehaladott vastagbéldaganat. A legtöbb esetben már előtte jele van a betegségnek: megváltozik a széklet állaga, jellege, a székelés gyakorisága. Ezeket vagy észreveszi a beteg, vagy nem.

        Amennyiben észreveszi, akkor sem biztos, hogy azonnal orvoshoz megy a problémával, mert úgy gondolja, ez csak egy átmeneti probléma. Otthon próbálja kezelni a hasmenést vagy éppen a székrekedést, vény nélkül beszerezhető készítményeket használ, amelyek hatására enyhül ugyan a tünet, de időközben kifejlődik a szervezetben a komolyabb betegség, amelyet aztán nehezebb kezelni, időigényes és nyilván drágább is. Súlyosabb esetben akár végzetes is lehet az öngyógyítás.

        Ezért rosszak a magyar halálozási statisztikák!

        Természetesen van mit javítani az onkológiai ellátás, a kemoterápia területén, de az alapvető ok a daganat késői felismerése.

        A Magyar Orvosok Szövetségének elnöke azt mondja: jól ismert, bejáratott kivizsgálási útja van minden betegségnek, a háziorvosok tisztában vannak azzal, hová kell irányítani a pácienst, vannak problémák a várólistákkal is, de ez nem ad okot arra, hogy kihagyjuk a szakorvost és öngyógyításba kezdjünk.

        Amikor segíthet az öngyógyítás

        A másik véglet, amikor minden esetben orvoshoz megy, vagy orvost hív a beteg vagy a hozzátartozó. Nagyon gyakori, amikor a lázas gyerekhez orvost hív az anyuka, holott kezelhető lett volna a tünet otthon, lázcsillapítással. A láz egy alapvető védekezési módja a szervezetnek, mégis kétségbeesést szül. A megfázással, náthás tünetekkel jelentkező, 5-7 nap alatt elmúló betegség, amely a sok-sok vírus közül egy, nagyszerűen elmúlnak fájdalomcsillapítással, különböző házi praktikákkal – teszi hozzá az orvos. 

        Mit választunk?

        A magyarok jelentős része gyógyhatású készítményt vagy étrend-kiegészítőt venne igénybe egészsége javítására, illetve megőrzésére, melyek közül első helyen az általános immunerősítés készítményei állnak - ez derül ki a Szinapszis és a Magyar Gyógyszerészi Kamara közös, 2010-ben végzett országosan reprezentatív kutatásának eredményeiből. 

        A nők inkább...

        • A nők gyakrabban alkalmazzák az öngyógyítási technikákat, mint a férfiak. Betegnek lenni a nők számára inkább megengedett, mint a férfiaknak.
        • A férfiak csak akkor tesznek valamit panaszaikkal, amikor azok már súlyosabbá válnak, illetve munkaképességüket korlátozzák, és ennek következtében már a kezelésmódok is intézményes, orvosi beavatkozást igényelnek.
        • A falusi lakosság körében magasabb az öngyógyítási technikák alkalmazásának gyakorisága, a városiak hamarabb mennek orvoshoz.
        • Az idősebbekre inkább jellemző, hogy betegségeiket életük során felhalmozott tapasztalatuk, tudásuk alapján maguk kezelik.
        • A fiatalok ilyen tudás híján inkább orvoshoz fordulnak. Ők az azonnal ható, radikális szerek és beavatkozások alkalmazását preferálják.
        • A magasabb iskolai végzettségűek többet tudnak az egészségi kockázatokról, valamint az orvosi beavatkozás előnyeiről és jobban megbíznak az orvoslás tudományos eredményeiben.

        Forrás: Lakossági öngyógyítási stratégiák - kutatás / Dr. Szántó Zsuzsa, Susánszky Éva - Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet

        WEBBeteg

        Forrás: WEBBeteg
        T. A., újságíró
        Orvos szakértő: Dr. Bélteczki János, aneszteziológus

        Módosítva: 2018.02.12 13:11, Megjelenés: 2018.02.12 13:11
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        A prosztata egészsége

        A prosztata egészsége

        Cs. K., fordító

        Egészséges táplálkozással és életmóddal bizonyítottan sokat tehet prosztatája védelméért.

        A köszvényes diéta

        A köszvényes diéta

        Irinyi-Barta Tünde

        Az egészséges életmódra törekvés az egyik legfontosabb dolog.

        Miért fáj az ágyékom?

        Ha az övvonal alatt fájdalmat érez, az valószínű ágyéki fájdalom lehet. Fontos, hogy a fájdalom oka kiderüljön.

        Mi okozhat hátfájást a légzés közben?

        A légvétel közbeni hátfájás sok betegségre utalhat. Ha a fájdalom éles, lehetséges a mellhártyagyulladás, gerincprobléma, tüdőgyulladás, tüdőrák, tüdőembólia is. Ha a hátfájás mellett légszomj vagy mellkasi fájdalom tapasztalható, akkor fennáll a szívroham vagy a tüdőembólia lehetősége. Ebben a cikkben a légzés közbeni hátfájás néhány lehetséges okát vizsgáljuk és leírjuk, mikor kell orvoshoz fordulnia.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.