Ciklikus hányás szindróma
A ciklikus hányás szindróma egy olyan, főként gyermekeknél tapasztalható betegség, melyre a minden látszólagos ok nélküli visszatérő, elhúzódó erős hányinger, hányás és az ebből következő túlzott gyengeség, kimerültség jellemző.
A betegségben szenvedő betegeknél jelentkező hányás órákon, vagy akár napokon át ciklikusan ismétlődik, és ezek az epizódok mind tüneteikben, mind lefolyásukban nagyon hasonlítanak egymásra. Jellemző a betegségre, hogy a hányással jellemzett epizódok között teljesen egészségesek.
A betegségről először 1882-ben írt Dr. S. Gee. A betegség bármely életkorban jelentkezhet, noha általában a gyerekekre jellemző, és hónapokon, éveken, vagy akár évtizedeken át tarthat. Nőknél gyakrabban fordul elő, s a súlyos migrénre való hajlam, illetve a kinetózis is növeli a betegség kialakulásának kockázatát.
| Darwin rejtélyes betegsége? |
| Majdnem 130 évvel Charles Darwin halála után, egy ausztrál tudós azt állítja, hogy az evolúcióelmélet atyjaként is ismert Darwin valójában a ciklikus hányás szindrómában szenvedett. Bővebben Darwin betegségéről |
A kinetózis kifejezés a görög „kinein” (mozgás) szóból ered. Lényege, hogy a hajón, repülőgépen, sőt néha még a gépkocsin való utazás is szédülést és hányingert okoz. Ennek oka, hogy minden imbolygó, hullámzó, rázó, szokatlanul gyorsuló vagy lassuló mozgás ingerli a belső fülünkben lévő egyensúlyszervünket, a labirintust, illetve a mellette található hányásközpontot. A betegség meglehetősen gyakori, enyhe formája körülbelül minden harmadik embert érint.
A ciklikus hányás szindróma az abban szenvedők életét nagymértékben megkeseríti. Súlyos esetekben előfordulhat, hogy a beteg a ciklikusság gyakorisága miatt képtelen dolgozni, iskolába járni, vagy akár enni is. Mindemellett a hányás ciklikus ismétlődése miatt fokozottan ki vannak téve a kiszáradás veszélyének.
A ciklikus hányás szindróma tünetei
A betegség könyörtelen rosszulléttel, ismétlődő extrém hányingerrel és hányással jár, mely leginkább a kora reggeli órákban jelentkezik először. A betegek gyakran sápadtak, letargikusak, olykor a sok hányás miatt annyira kimerültek, hogy beszélni is képtelenek.
Gyakran tapasztalnak erős migrénes fejfájást illetve hasfájást, hőemelkedést vagy alacsony lázat, illetve enyhe hasmenést. Súlyos esetekben a nyelőcső túlzott irritációja miatt előfordulhat annak vérzése is.
A betegséget kiváltó okok
A tünetek leggyakoribb kiváltója a stressz vagy fokozott izgalmi állapot (születésnap, vendégség, vakációs utazás stb.), de bizonyos megfázásos és influenzás fertőzések és nők esetében a menstruáció is okozhatja.
A diagnózis felállításánál fontos a beteg alapos egészségügyi anamézisének vizsgálata, a laboreredmények és a fizikális vizsgálat figyelembe vétele annak megállapítására, hogy nem valamilyen más betegség húzódik-e meg az állandó hányás hátterében. A betegségben szenvedőknél gyakori a súlyos migrénrohamok jelenléte az anyai ágon.
Hogyan kezelhető?
Noha a betegség ma még nem gyógyítható, elég jól kezelhető. Ez meglehetősen összetett feladat, mely általában gasztroenterológusok, pszichiátriai és neurológiai szakemberek közreműködésével zajlik. A terápia részét képezi a kiváltó tényezők elkerüléséről szóló felvilágosítás, a hányásos epizódok során alkalmazandó gyógyszerek megállapítása, illetve a megelőző gyógyszeres kezelés.
A megfelelő mennyiségű folyadék utánpótlás létfontosságú a betegségben szenvedők számára, ám a nyugodt pihenés is fontos.
Mivel a ciklikus hányás szindrómában szenvedő felnőtt betegeknél jellemző az extrém migrénes fejfájás is, illetve a betegséget gyakran a stressz váltja ki, gyakran antidepresszánsokat javasolnak az újabb rohamok megelőzésére. Felnőttkorra a Ciklikus Hányás Szindróma ritkábban jelentkezik, ám hosszabb ideig tart.
Sajnos, mivel a betegség viszonylag ritka, gyakran összetévesztik a gyomorrontással, vagy ételmérgezéssel, így előfordulhat, hogy a beteg évekig szenved a pontos diagnózis hiánya miatt.
Forrás: WEBBeteg
Cs. K., fordító; cvsaonline.org
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos
