• Étel okozta megbetegedések

        Szerző: WEBBeteg - Fazekas Erzsébet, újságíró

        Minden évben 23 milliónál is több európai betegszik meg a kétes, bizonytalan eredetű, egészségre ártalmas (nem feltétlenül a megromlott) élelmiszerek fogyasztása miatt - ez azonban csak a jéghegy csúcsa, írja a legfrissebb adatokat tartalmazó, Koppenhágában keltezett Európai Uniós jelentés (címe: Az élelmiszerek közvetítette betegségek terhe a WHO európai régiójában). Az összeállítást a Biztonságos Élelmiszerek (első) Világnapjára (június 7.) hozták nyilvánosságra, nem véletlenül a téma szempontjából amúgy különösen kritikus nyári idényre időzítve.

        A táplálkozáshoz köthető veszélyekre való figyelmeztetés e napon világszerte különös nyomatékot kap. A WHO célja az, hogy az élelmiszerek biztonságos voltának egészségügyi fontosságát hangsúlyozzák a felelős szakemberek, és ezzel egy időben a fogyasztók tájékoztatása révén növeljék a lakosság egészségtudatosságát. „A világ valamennyi országában – legyen bármily kicsi vagy nagy, gazdag vagy szegény – adódnak táplálkozásból eredő megbetegedések, s e téren Európa sem kivétel. A probléma meglepően súlyos, ezért nagy előttünk az a kihívás is, hogy a megelőzés szerepét kiemelve csökkentsük az élelmiszerbiztonság hiányosságaiból fakadó kockázatokat” – fogalmazott dr. Jakab Zsuzsanna. A WHO európai régiójának igazgatója arra is kitért, hogy „mivel a tápláléklánc körülfonja a Földet, összeköti a térségeket, az élelem ügye globális téma. Még a legegyszerűbb étel összetevői is jó eséllyel származhatnak különböző kontinensekről, ezért az elkészített étel biztonsága nemzetközi együttműködésen múlik/múlhat. A legújabb, a maga nemében egyedülállónak mondott jeles nap (World Food Safety Day) jó alkalom arra, hogy Európában, de mindenütt a világon arra szólítsuk fel a kormányzatokat, a különböző szektorok vezetőit, tegyék szigorúbbá az élelmiszer-biztonságot ellenőrző rendszereiket.”

        Ami pedig a riasztó részleteket illeti: percenként 44 megbetegedést okoz szennyezett, fertőzött étel, és becslések szerint a betegek közül évente 4700-an emiatt vesztik életüket. Szakértők úgy vélik, a tényleges esetszám azonban ennél jóval magasabb is lehet.

        Hirdetés

        15 millió fertőzés norovírus miatt

        A nem megbízható élelem (unsafe food) miatt sokmillió a munkavégzésből kiesett, betegnapok (ahol van ilyen, a „táppénzes” napok) száma – a megbetegedés sok esetben súlyos, hosszan tartó. Gyakran van szükség kórházi kezelésre, olykor mégis halálhoz vezet a fertőzés. Az élelmiszerek közvetítette kórok teljes terhét (az egészségügyi ’alkalmatlansággal’, a munkaképtelenséggel kiigazítva/arányosítva) mintegy 413 ezer életévnyire becsülik a régióban – értsük úgy, hogy tehát 413 020 évnyi időszak esik ki betegség, gyengélkedés miatt az adott fertőzött egyének tömegének életéből.  

        A norovírus-infekció akut gyomor-bélrendszeri megbetegedéshez vezet, ami heves hányással, erős hasmenéssel jár. A panaszok többnyire néhány nap alatt – nagyobb gond és súlyosabb károsodás nélkül – rendeződnek, ám kisgyerekekre (különösen a csecsemőkre), illetve idős, esetleg más kór miatt amúgy is legyengült emberekre nézve az állapottal járó nagymértékű folyadékvesztés, a kiszáradás miatt a fertőzés akár életveszélyes is lehet. A norovírussal szennyezett étel, ital fogyasztása révén is bekövetkezhet fertőzés (ismert olyan helyi járvány, amit szennyezett saláta vagy gyümölcsök idéztek elő). Általában azonban az elégtelen higiéniás intézkedések, a rossz tisztasági körülmények a felelősek, erről lehet szó olyan esetekben, amikor például egészségügyi (kórház), vagy közösségi létesítményben (iskola, idősek otthona) tör ki a járvány. Bár a norovírus-fertőzést nem lehet direkt módon megelőzni, a higiéniás szabályok betartásával sokat lehet tenni kockázatának csökkentésére. Az esetek többségében (a rotavírus mellett) ezek felelnek a vírus okozta fertőző gyomor-bélrendszeri gyulladások kialakulásáért. A gyerekeket érintő minden harmadik, a felnőtteknél előforduló minden második gasztroenteritisz esetet norovírusok okozzák a világon, derül ki a Robert Koch intézet adataiból és az is, hogy a fertőzések száma az utóbbi években emelkedőben van.

        Az említettek mellett többféle más vírus, illetve egy sornyi baktérium, parazita, sőt vegyi anyag (kémiai ágens) jelenthet potenciálisan súlyos következményeket az egyének egészségére, sőt adott térség gazdaságára, a környezetre nézve is. Az élelmiszerek által hordozott fő veszélyeztető kórokozók becslések szerint a gyomor- bélrendszerre ható (hasmenést kiváltó) ágensek. A leggyakoribbnak a norovírus tekinthető, mintegy 15 millió megbetegedés erre vezethető vissza, ismételjük az EU jelentése alapján. Az ugyancsak bélrendszeri fertőzést okozó Campylobacter baktériumnemzetség a „rangsor” következő szereplője, a maga csaknem 5 milliós esetszámával. A hasmenéses betegségek mintegy negyedét valamelyik Campylobacter törzs okozza. Ez az egyik leggyakoribb enterális kórokozó, és ugyan bármely korcsoportba tartozó egyént megbetegíthet, főként a 2-4 év közötti gyerekeknél okoz panaszokat. Mivel ez a szájon át terjedő baktérium az élelmiszerek közvetítésével jut a szervezetbe, az okozott hasmenés nyáron-ősszel sokkal gyakoribb, a gyengébb hűtési lehetőségek következményeként.

        A fertőzött étel fogyasztása után kialakuló gyomor-bélrendszeri tünetekre rendszerint a szalmonellózis elnevezéssel utal a köznyelv. A kórokozónak (Salmonella enterica) több alfaja létezik, az okozott kórképek döntően három csoportba sorolhatóak. A hastífusz más, mint a heveny gyomor-bélhurut képében zajló szalmonellózis vagy a többnyire a choleraesuis típus okozta szepszissel járó forma. Mindegyikre az a jellemző, hogy a baktérium – rendszerint szennyezett enni-, vagy innivalóval – szájon át jut a szervezetbe. Összességében a hasmenéses esetek 94%-a vezethető vissza táplálék közvetítette fertőzésekre az európai térségben.  

        A csapatmunka a megoldás

        „Az elfogyasztott élelmiszerek milyenségén általában addig nem is gondolkodunk el, nem gyanakszunk, hogy valami ne volna rendben, amíg váratlanul baj nem támad. Elfogadhatatlan, hogy az emberek túlságosan nagymértékben vannak kitéve (sőt, kiszolgáltatva) az élelmezési alapanyagok nem megfelelő voltából adódó kockázatoknak. Némely esetben a problémák tragikus következménnyel járnak, főleg a nagyon fiatal, illetve a nagyon idős egyének esetében”, mondja dr. Dorit Nitzan, a rendkívüli (vész)helyzetek WHO/Európa regionális igazgatója. „Az élelmiszerbiztonsági ’puzzle’ minden egyes darabja életeket, gazdaságokat és egész közösségeket jelent. Sok elem lehet a kirakós része: a kézmosástól az élelmiszerek megfelelő főzéséig és tárolásáig, az összes folyamat ellenőrzésétől a nemzetközi szabályozás kidolgozásáig. Az élelmiszerbiztonság világnapja – amit az ENSZ közgyűlése által elfogadott határozat alapján jelöltek ki – jó alkalom arra, hogy mindenki számára érthetővé tegyük azt a figyelmeztetésünket, hogy pozitív változást csak közös fellépéssel lehet elérni” – vonja le a következtetést az igazgató. Hozzáteszi, az üzenet terjesztésében együtt lépnek fel az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO), és partnerük a Codex Alimentarius nemzetközi szervezet, amely a WHO és a FAO által kialakított, elfogadott standardok, előírások, irányelvek, gyakorlati szabályzatok összegyűjtésével segíti az élelmiszerbiztonság ügyét. Közösen védelmezik a fogyasztók egészségét és terjesztik az élelmiszer-kereskedelemben kialakított jó gyakorlatot.

        Forrás: WEBBeteg
        Fazekas Erzsébet, újságíró

        Módosítva: 2019.07.10 18:35, Megjelenés: 2019.07.10 18:35
      • Cikkajánló

        Menopauza és elhízás

        Menopauza és elhízás

        Balogh Mária, újságíró

        Sok nő panaszkodik klimax idején súlygyarapodásra. Van kiút az elhízás fogságából.

        Pókhas gyermekeknél

        Pókhas gyermekeknél

        Dr. Polgár Marianne

        Feltűnően elődomborodó has, vékony végtagok. Súlyos betegség okozhatja.

        Bélflóra, autizmus és hangulatzavarok - Mi lehet az összefüggés?

        A gyomor-bél traktus a szervezet részeként kapcsolatban van a központi idegrendszerrel, és a bélflóra változásai olyan neurológiai rendellenességekkel is kapcsolatba hozhatók, mint a stressz, autizmus, depresszió, Parkinson-kór vagy Alzheimer-kór.

        Életeket ment a vastag- és végbélszűrés

        November közepén a Kor Kontroll Társaság az Országos Onkológiai Intézettel (OOI) közös nyílt napot tartott, hogy felhívja a figyelmet a vastag- és végbélrák megelőzésének, illetve korai stádiumban történő felismerésének, szűrésének jelentőségére.

        Táplálkozzon okosan, hogy okos legyen!

        "Mondd meg mit eszel, megmondom ki vagy." Ez a mondás egy francia, Epikürosz tanait követő filozófustól származik. Vajon bizonyos ételek fogyasztása tényleg okosabbá, boldogabbá vagy stressztűrőbbé tesz bennünket? Az igénytelen étkezés hosszú távon okozhat problémákat?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.