• Az IBS növeli a szívinfarktus rizikóját

        Szerző: Kardioközpont - Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta

        Az irritábilis bél szindróma (IBS) sokak életét megnehezíti, és mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora. Az összefüggéseket dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta világította meg.

        Egyre többen szenvednek IBS-től

        A szív-érrendszeri betegségeknek sok ismert önálló rizikófaktora létezik, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség és magas koleszterinszint, és ezek közé tartozik az IBS is – erre a megállapításra jutott az American College of Cardiology, miután 17.5 millió ember egészségi adatait elemezte.

        Hirdetés

        Az IBS egy tünetcsoport, az emésztőrendszer funkcionális zavara, melynek hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás. Az IBS nem keverendő össze két másik, igen hasonló panaszokat okozó betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással és a Crohn-betegséggel. Míg az előbbi a vastag- és végbelet érinti, az utóbbi a száj és a végbél közt bármely szakaszát érintheti az emésztőrendszernek. Mindegyik kórképnél tipikus tünetként a hasi fájdalom, a hasmenés, a fáradtság és a fogyás jelentkezik. Sokan összekeverik az IBS-t a lisztérzékenységgel vagy cöliákiával is, hiszen a tünetek itt is hasonlóak, de ez utóbbi a gluténra adott speciális immunválasz miatt alakul ki és megfelelő étrenddel karbantartható.

        Olvasson tovább! IBS (Irritábilis bél szindróma)

        Az IBS-t az esetek többségében a 30-as életévek előtt és gyakrabban nőknél diagnosztizálják.

        Miért tekinthető önálló rizikótényezőnek?

        Amerikai kutatók vizsgálták meg 17.5 millió, 18-65 év közti személy egészségi adatait, kiszűrvén azokat, akik 2014-2017 közt IBS diagnózist kaptak és azokat, akik (IBS-sel vagy anélkül) szívinfarktuson estek át. Az eredmények szerint 211.870 emberről derült ki, hogy IBS-sel él, ami az USA teljes lakosságára vetítve 1,2 százalékos előfordulást jelent. Azt is megfigyelték a szakemberek, hogy a szív-érrendszeri betegségek ismert rizikófaktorai, mint a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és magas koleszterinszint gyakrabban voltak jelen az IBS-betegek közt. Végezetül arra a megállapításra jutottak, hogy az IBS-betegeknek kétszer akkora esélyük van arra, hogy szívinfarktusuk legyen, mint azoknak, akiknek nincs ilyen problémájuk.

        Az emelkedett rizikó akkor is jelentős maradt – egészen pontosan 23 százalék –, amikor tekintetbe vették az életmódbeli kockázati faktorokat és azokat a megváltoztathatatlan tényezőket, mint az életkor, a nem és a rassz.

        Miért fontos ezt tudni a kardiológusnak?

        - A kardiológiai kivizsgálásnak kiemelt része az anamnézis felvétel. Az ilyen jellegű kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy valóban teljes körűen szükséges a páciens kikérdezése, leleteinek vizsgálata, hiszen nemcsak a meglévő szív-érrendszeri betegségek jelenthetnek rizikófaktort, de számos más betegség vagy állapot is, mint például a menopauza lezárulta a nőknél vagy akár az IBS – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

        - Ezért aztán azoknak, akik nem rendelkeznek tünetekkel, de bármilyen szempontból veszélyeztetettek, nagyon ajánlott évente-kétévente egy kardiológiai szűrés. Ilyenkor az alapos kikérdezésen, fizikális vizsgálaton túl a nyugalmi és terheléses EKG, a szívultrahang, az arteriográfiás érállapot felmérés, a vérnyomásmérés, a testösszetétel meghatározás és a nagylabor vizsgálatok már egy olyan, viszonylag teljes képet mutathatnak a szív-érrendszer állapotáról, amellyel lehetővé válik a korai felismerés és szükség esetén a kezelés.

        Olvasson tovább! Milyen tényezők növelik a szívinfarktus kockázatát?

        dr. Sztancsik Ilona
         Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, sportorvos, aneszteziológus és intenzív terapeuta

        Módosítva: 2019.03.20 14:36, Megjelenés: 2018.03.20 07:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        C-vitamin

        C-vitamin

        B. M., szakfordító

        Miért fontos és miben fordul elő? A C-vitamin szerepe és forrásai.

        Májbetegségek első tünetei

        Májbetegségek első tünetei

        Dr. Vitális Zsuzsann

        A máj a szervezet nagyon fontos szerve. Mi a feladata? Milyen tünetei lehetnek, ha megbetegszik?

        IBS - Egy modern betegség

        Ez ugye nem az IBS? Gyakran teszik fel nekem rémülten a kérdést olyan betegek, akik az internetet olvasva próbálnak tájékozódni a panaszaik hátterében álló betegségről.

        Emésztőrendszeri problémák - Az étkezés és a lelkiállapot hatása

        Átélték már, hogy vizsga vagy állásinterjú előtt alig megy le néhány falat reggelire? Vagy amikor nehéz kilépni a lakásból a hirtelen támadó hasmenés miatt, ami a ránk váró stresszhelyzetek előtt váratlanul jelentkezik? És azt a jól ismert süllyedésérzetet gyomortájon, amit egy rossz hír hallatán érzünk?

        IBS (irritábilis bél szindróma)

        Az irritábilis bél szindróma vagy röviden IBS az emésztőrendszer funkciózavara, mely olyan krónikus panaszokkal jár, mint amilyen a hasfájás, a rendszertelen székelés (hasmenés, szorulás vagy felváltva) és puffadás.

        A hasfájásnak lelki okai is lehetnek

        Az emésztőrendszer és a hasűri szervek érzékeny jelzői lehetnek a pszichés állapotnak, stressznek, szorongásnak, elfojtott feszültségnek. Hányszor halljuk, hogy kilyukad a gyomrom az idegességtől, vagy nem veszi be a gyomrom ezt a hazugságot...

        Az életmód szerepe az IBS kezelésében - Ön mennyit tud róla? Tesztelje!

        Tudástesztünk kitöltésével kiderítheti, melyek a helyes életmódbeli lépések, melyek megkönnyíthetik az irritábilis bél szindrómával történő együttélést, illetve enyhíthetik a panaszait. Tudjon meg többet!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA