• Az IBS növeli a szívinfarktus rizikóját

        Szerző: Kardioközpont - Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, aneszteziológus, intenzív terapeuta

        Az irritábilis bél szindróma (IBS) sokak életét megnehezíti, és mint kiderült, a szívinfarktusnak is önálló rizikófaktora. Az összefüggéseket dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta világította meg.

        Egyre többen szenvednek IBS-től

        A szív-érrendszeri betegségeknek sok ismert önálló rizikófaktora létezik, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség és magas koleszterinszint, és ezek közé tartozik az IBS is – erre a megállapításra jutott az American College of Cardiology, miután 17.5 millió ember egészségi adatait elemezte.

        Hirdetés

        Az IBS egy tünetcsoport, az emésztőrendszer funkcionális zavara, melynek hátterében nem mutatható ki szervi elváltozás. Az IBS nem keverendő össze két másik, igen hasonló panaszokat okozó betegséggel, a fekélyes vastagbélgyulladással és a Crohn-betegséggel. Míg az előbbi a vastag- és végbelet érinti, az utóbbi a száj és a végbél közt bármely szakaszát érintheti az emésztőrendszernek. Mindegyik kórképnél tipikus tünetként a hasi fájdalom, a hasmenés, a fáradtság és a fogyás jelentkezik. Sokan összekeverik az IBS-t a lisztérzékenységgel vagy cöliákiával is, hiszen a tünetek itt is hasonlóak, de ez utóbbi a gluténra adott speciális immunválasz miatt alakul ki és megfelelő étrenddel karbantartható.

        Olvasson tovább! IBS (Irritábilis bél szindróma)

        Az IBS-t az esetek többségében a 30-as életévek előtt és gyakrabban nőknél diagnosztizálják.

        Miért tekinthető önálló rizikótényezőnek?

        Amerikai kutatók vizsgálták meg 17.5 millió, 18-65 év közti személy egészségi adatait, kiszűrvén azokat, akik 2014-2017 közt IBS diagnózist kaptak és azokat, akik (IBS-sel vagy anélkül) szívinfarktuson estek át. Az eredmények szerint 211.870 emberről derült ki, hogy IBS-sel él, ami az USA teljes lakosságára vetítve 1,2 százalékos előfordulást jelent. Azt is megfigyelték a szakemberek, hogy a szív-érrendszeri betegségek ismert rizikófaktorai, mint a dohányzás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és magas koleszterinszint gyakrabban voltak jelen az IBS-betegek közt. Végezetül arra a megállapításra jutottak, hogy az IBS-betegeknek kétszer akkora esélyük van arra, hogy szívinfarktusuk legyen, mint azoknak, akiknek nincs ilyen problémájuk.

        Az emelkedett rizikó akkor is jelentős maradt – egészen pontosan 23 százalék –, amikor tekintetbe vették az életmódbeli kockázati faktorokat és azokat a megváltoztathatatlan tényezőket, mint az életkor, a nem és a rassz.

        Miért fontos ezt tudni a kardiológusnak?

        - A kardiológiai kivizsgálásnak kiemelt része az anamnézis felvétel. Az ilyen jellegű kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy valóban teljes körűen szükséges a páciens kikérdezése, leleteinek vizsgálata, hiszen nemcsak a meglévő szív-érrendszeri betegségek jelenthetnek rizikófaktort, de számos más betegség vagy állapot is, mint például a menopauza lezárulta a nőknél vagy akár az IBS – hangsúlyozza dr. Sztancsik Ilona, a Budai Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta.

        - Ezért aztán azoknak, akik nem rendelkeznek tünetekkel, de bármilyen szempontból veszélyeztetettek, nagyon ajánlott évente-kétévente egy kardiológiai szűrés. Ilyenkor az alapos kikérdezésen, fizikális vizsgálaton túl a nyugalmi és terheléses EKG, a szívultrahang, az arteriográfiás érállapot felmérés, a vérnyomásmérés, a testösszetétel meghatározás és a nagylabor vizsgálatok már egy olyan, viszonylag teljes képet mutathatnak a szív-érrendszer állapotáról, amellyel lehetővé válik a korai felismerés és szükség esetén a kezelés.

        Olvasson tovább! Milyen tényezők növelik a szívinfarktus kockázatát?

        dr. Sztancsik Ilona
         Dr. Sztancsik Ilona, kardiológus, sportorvos, aneszteziológus és intenzív terapeuta

        Módosítva: 2019.03.20 14:36, Megjelenés: 2018.03.20 07:38
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Bőr-érzékelészavar

        Bőr-érzékelészavar

        Dr. Kerekes Éva

        Milyen betegségek esetén alakulhat ki bőr-érzékelésizavar?

        Élelmiszer-függőség

        Élelmiszer-függőség

        B. M., szakfordító

        Mi okozza? Mik a tünetei? Hogyan lehet kezelni? Hogyan lehet megelőzni kialakulását?

        A méregtelenítés technikái

        A szervezetünk méregtelenítésére számtalan tippet találunk az interneten, reklámokban és különféle magazinokban, de legyünk körültekintőek, mielőtt bármelyik tisztítókúrát elkezdjük. Van közöttük valóban hasznos diétás tanács, de a drasztikus és szigorú étrendi megszorítások akár még veszélyesek is lehetnek számunkra.

        Stressz és emésztőrendszer

        Sokszor halljuk a betegektől: Mostanában nagyon stresszes vagyok, biztosan ezért vannak panaszaim... - Valóban, feszült élethelyzetekben gyakran tapasztaljuk refluxbetegség, irritábilis bél szindróma, fekélybetegség, gyulladásos bélbetegség megjelenését vagy kiújulását.

        IBS - Egy modern betegség

        Ez ugye nem az IBS? Gyakran teszik fel nekem rémülten a kérdést olyan betegek, akik az internetet olvasva próbálnak tájékozódni a panaszaik hátterében álló betegségről.

        Az életmód szerepe az IBS kezelésében - Ön mennyit tud róla? Tesztelje!

        Tudástesztünk kitöltésével kiderítheti, melyek a helyes életmódbeli lépések, melyek megkönnyíthetik az irritábilis bél szindrómával történő együttélést, illetve enyhíthetik a panaszait. Tudjon meg többet!

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.