Fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) - Tünetek, kivizsgálás, kezelés

A fekélyes vastagbélgyulladás - colitis ulcerosa - a gyulladásos bélbetegségek egyik fajtája. Bármelyik életkorban jelentkezhet, de leggyakrabban 20-30 éves korban kezdődik. Pontos kiváltó oka ismeretlen, a ma legáltalánosabban elfogadott álláspont szerint a betegség hátterében az immunrendszer kóros működése áll: a védekező rendszer betolakodó kórokozónak tekinti a bélfalban élő, az emésztést segítő ártalmatlan baktériumokat, és igyekszik elpusztítani őket.

A „harc” közben gyulladáskeltő anyagokat termel, melyek a végbél, illetve a vastagbél nyálkahártyáján kisebb-nagyobb, nyákos vagy véres váladékot termelő, felületes vagy akár mély fekélyeket hoznak létre. Ez a kórkép a végbél felől terjedhet a felsőbb vastagbélszakaszok irányába.

A colitis ulcerosa tünetei

• vissza-visszatérő véres, nyálkás hasmenés
• végbélvérzés
• hasi fájdalom
• gyakori székelési inger
• fáradtság
• étvágytalanság
• fogyás

A tünetek „összetétele” és súlyossága a gyulladásos reakció erősségétől és az érintett vastagbél szakasz hosszától függ.

A betegség jellegzetessége, hogy fellángolások (relapszusok) és tünetmentes periódusok (remissziók) követik egymást. Egyelőre nem ismert, hogy a fellángolásokat milyen tényezők indítják be, de a bélrendszeri fertőzések és a stressz szerepét sok vizsgálat eredménye alátámasztja.

A colitis ulcerosa kivizsgálása

A diagnózis felállításának legfontosabb eszköze a kolonoszkópiás vizsgálat, más néven vastagbéltükrözés. A vastagbélgyulladás lehetőségét az is valószínűsíti, ha a vérvizsgálat a szervezetben zajló gyulladásos folyamatokat jelző egyes paraméterek emelkedett értékét mutatja.

A vastagbéltükrözés során az orvos többnyire jellegzetes gyulladásos, fekélyes elváltozásokat lát, de a diagnózist a szövettani vizsgálat után lehet biztosan kimondani. A bélvizsgálat lehetőséget ad ugyanis arra, hogy a vizsgálóorvos kis szövetmintákat vegyen a bélből, amelyeket a szövettanász mikroszkóp segítségével vizsgál meg. A szövettan választ adhat arra is, hogy a panaszokat a fekélyes vastagbélgyulladás vagy a gyulladásos bélbetegségek másik típusa, a Crohn-betegség okozza-e.

A colitis ulcerosa kezelése

A fekélyes vastagbélgyulladás ma még gyógyíthatatlan betegség, egyensúlyban tartására, a tünetmentes időszakok elérésére és fenntartására azonban többféle hatásmechanizmusú gyógyszer áll rendelkezésre, amelyeket egyidejűleg is alkalmazhatnak. A terápia alapvetően a betegség súlyosságától, kiterjedésétől és a fellángolások gyakoriságától függ.

1. A kezelés egyik lehetőségét a gyulladáscsökkentő gyógyszerek adják, amelyeknek két alapvető csoportját a nem szteroid típusú (aminoszalicilátok, szulfapiridin) és a szteroid típusú vegyületek adják.

2. Az immunrendszer gátlásával is hatékonyan lehet küzdeni a tünetek ellen. Az immunszuppresszánsoknak nevezett vegyületek segítségével a gyulladásos bélbetegségek hátterében álló fokozott immunválasz csökkenthető.

3. Az elmúlt évtizedben megjelentek olyan, úgynevezett biológiai terápiás készítmények, amelyek szerkezetüket tekintve fehérjék, és a gyógyszergyárak többéves munkával, tudatosan fejlesztették ki őket. A fekélyes vastagbélgyulladás esetén használt ilyen fehérje molekulák megakadályozzák, hogy az immunrendszer által túlzott mértékben termelt gyulladáskeltő anyagok a szervezetben kifejtsék hatásukat. Magyarországon a betegek ezen költséges biológiai terápiás kezeléshez kijelölt centrumokban, meghatározott betegség kritériumok teljesülése esetén, térítésmentesen juthatnak hozzá.

4. Ezeken kívül - kiegészítő kezelésként - görcsoldókkal, vitaminokkal és vaskészítményekkel lehet javítani a betegek állapotán. Jelentős részüknél meg lehet találni azt a gyógyszert vagy gyógyszer kombinációt, amely visszaszorítja, illetve megszünteti a tüneteket, és megfelelő életminőséget biztosít.

Ha a betegség mégsem tartható kordában gyógyszerekkel, a teljes vastagbelet műtéti úton kell eltávolítani. Ilyenkor az esetek nagy részében csak átmenetileg ugyan, de egy hasfali nyílást, úgynevezett sztómát képeznek a széklet ürülésének biztosítására, később pedig a vékonybélből kialakított tartály és a végbél összekötésével a sztómát megszüntetve helyreállítják a tápcsatorna folytonosságát.

A műtétet követően jelentősen javul a betegek életminősége. (x)