Holisztikus szemlélet - Ne csak a tüneteket gyógyítsuk

A nyugati orvoslás gondolkodásmódjában a betegségek tünetei vannak középpontban: arra törekszünk, hogy azokat megszüntessük, általában valamilyen gyógyszeres kezelés formájában. Ebből adódóan sok olyan állapot van, amelyek esetében az igazi okot nem ismerjük, ezért teljes gyógyuláshoz sem tudjuk segíteni a pácienseket. Mit is jelent a holisztikus szemlélet a gyógyászatban?

Néhány példa a gyakorlatból

Az úgynevezett „funkcionális” kórképek kezelésében eredményeink szegényesek. Jó példa erre az irritábilis bél szindróma (IBS), amelynek gyanúja esetén a betegek számtalan vizsgálaton keresztülmennek, majd mikor nem igazolódik szervi elváltozás, gyakran magukra maradnak panaszaikkal.

A hangulatzavarok kezelése is sokszor csak hosszú távú gyógyszeres kezelésre korlátozódik, a háttérben álló rizikótényezők, kiváltó okok felderítésére jóval kisebb hangsúly kerül.

A legegyszerűbb fertőzések, például influenza, légúti hurut esetében általában nem vizsgáljuk, hogy miért fogékony valaki a fertőzésre, mikor sokan ugyanabban a környezetben egészségesek maradnak.

Egyértelmű, hogy szükség van szemléletváltásra, hiszen a tünetek a szervezet egyensúlyának megbomlását (központi zavarát) jelzik, és a gyógyuláshoz, az egyensúly visszaállításához meg kell szüntetni a megbomlást kiváltó okokat nem elég a betegség tüneteinek kezelése.

Tovább Hogyan kezelhetők a gyomorpanaszok holisztikus szemlélettel?

Központi idegrendszer és immunrendszer

A központi idegrendszer jelenti kapcsolatunkat a külvilággal, ez határozza meg érzéseinket, hangulatunkat, és innen indulnak azok az idegpályák, amelyek irányítják a különböző szervek működését. Az idegrendszer sejtjei között speciális molekulák, úgynevezett neurotranszmitterek szállítják az információkat. Az immunrendszer feladata, hogy megvédje a szervezetet a számára idegen anyagok hatásától úgy, hogy azokat felismeri és eltávolítja. Működési zavara a szervezet egyensúlyi állapotának felborulása következtében betegségek kialakulását okozza. Sejtjei az egész szervezetet behálózzák a nyirokereken és nyirokcsomókon keresztül, és itt is szükség van „hírvivő” anyagokra, ezeket citokineknek nevezzük.

Az utóbbi időben nagyon izgalmas felismerések születtek ezen két szervrendszer együttműködésével kapcsolatban. A kommunikáció szerepe: kimerültség esetén gyakrabban betegszünk meg.

Tovább Idegrendszeri szabályozásunk titkai

Bebizonyosodott, hogy a központi idegrendszerben is termelődnek citokinek, illetve az immunrendszerben neurotranszmitterek, ugyanakkor mindketten „értik” is a másik jelzéseit! Ennek a szoros kölcsönhatásnak köszönhető, hogy például a lelki kimerültség állapotában a szervezet fogékonyabb a fertőző betegségekre és fordítva, a jó lelkiállapot erősíti az immunrendszert, segít a betegségek megelőzésében, a gyógyulásban.

A neuro-immun interakció (Paceo, Contreras, Prado, 2012.)

Összeköttetés

A „párbeszéden” kívül az agy és az immunrendszer között 2015-ben egy kutatócsoport (Virginiai Egyetem) közvetlen anatómiai kapcsolatot is kimutatott: felfedeztek az agyban egy nyirokér-hálózatot, mely közvetlen összeköttetést jelent az immunrendszerrel. Speciális immunsejtek mutathatók ki ebben a hálózatban, melyek működési zavara nagy valószínűséggel szerepet játszik az Alzheimer-kór, sclerosis multiplex és más idegrendszeri betegségek kialakulásában.

A. a korábban ismert nyirokrendszer B. az agyi hálózattal kiegészülve
(University of Virginia Health System, 2015.)

Közvetlen idegpályák

A Pittsburghi Egyetem szakértői jelenleg azt vizsgálják, hogy milyen direkt összeköttetés van az agy egyes területei és a többi szerv, például a szív-érrendszer, izomrendszer vagy az emésztőrendszer között. Reményeik szerint készül majd egy „térkép”, ami segítséget nyújthat számos kórkép, például a Parkinson-kór, depresszió vagy pszichoszomatikus kórképek kezelésében.

Mint láttuk, néhány jelenleg nehezen kezelhető idegrendszeri betegség esetében új terápiás lehetőségek körvonalazódnak.

Ezen túlmutat, hogy az ideg-immunrendszer tandem a hormonrendszerrel kiegészülve alkotja azt a hálózatot, amely szervezetünk működését minden szinten meghatározza. Ennek ismerete elindíthat a gyógyítás és önmagunk megismerésének egy magasabb szintje felé, melyről így ír a WHO alkotmányának előszava (1986): „Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya.”

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus