Táppénzre menne? - Változások és a legfontosabb kérdések
Idén más szabályok vonatkoznak a baleseti táppénz igénylésére, az összeg megállapítására, valamint a biztosítási időre.
Amennyiben az érintett a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az emiatt kieső jövedelem egy részét pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás. Fontos azonban tudni, kinek, mikor jár az ellátás, mekkora összeget kaphat, illetve mi a helyzet, ha gyermeke betegsége miatt nem tud dolgozni.
Változások |
| Csak néhány apró módosítás, de ha nem figyelünk ezekre, rosszul is járhatunk. Amennyiben a baleseti táppénz igényét a benyújtástól számított 21 napon belül az ellátást folyósítónak nincs lehetősége teljesíteni, mert a biztosított jövedelméről a foglalkoztatója nem készített bevallást, nem állapítják meg az ellátási előleget, ugyanis a rendelkezésre álló adatok alapján kell az ellátást megállapítani. Ha a biztosított jövedelméről a bevallást később benyújtják, ez alapján kell az ellátást megállapítani, illetve módosítani a határozatot. Általános előírás, hogy az ellátások késedelmes kifizetése esetén nem kell megfizetni a kamatot, amennyiben a kamat összege nem haladja meg az 1000 forintot. Forrás: Piac és Profit |
Kinek és mikor jár?
Táppénzre az jogosult, akinek van fennálló biztosítási jogviszonya vagy pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, mert például vállalkozó (az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék), és az orvos megállapította és igazolta a keresőképtelenséget. Ha a biztosított gyermeke betegsége miatt nem tud dolgozni, gyermekápolási táppénz jár neki (ami a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása esetén kapható).
Más a helyzet, ha az érintett saját jogú nyugdíjasként munkát vállal vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatott, így a járulékalapot képező jövedelme után a 4 százalékon túl még a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is meg kell fizetnie, és így jogosultságot szerez a táppénz igénybevételére.
Mikor nem jár?
Nem jár táppénz egyebek mellett akkor, ha szünetel a biztosítás, illetve a keresőképtelenség azon időtartamára, amelyre a munkavállaló a teljes keresetét megkapja (ha a kereset egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt bére után jár az ellátás).
Mennyi időre kapható?
A táppénzre való jogosultság időtartama attól függ, hogy a biztosított saját vagy gyermeke betegsége miatt keresőképtelen, illetve milyen hosszú a folyamatos biztosítási ideje.
Táppénz a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól az igazolt keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át jár, ha fennáll a munkaviszonya, rendelkezik legalább egyéves folyamatos biztosításban eltöltött idővel és nincs táppénzelőzménye (a táppénzre jogosultság időtartamát csökkenteni kell ugyanis az aktuális keresőképtelenséget megelőző 1 évben igénybe vett táppénz idejével).
Az ellátás minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.
Baleseti táppénz |
| Az üzemi balesetként elismert balesettel, foglalkozási megbetegedéssel összefüggő keresőképtelenség idejére nyújtott pénzbeli ellátás, amely akkor állapítható meg, ha a bejelentett megbetegedés tényét a kifizetőhely vagy az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal határozattal megállapította. |
Mennyi jár?
A táppénz összegét több tényező befolyásolja, így elsődlegesen a pénzbeli egészségbiztosítási járulék összege, a biztosításban eltöltött idő. A kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset százalékos összege jár, annak 50 vagy 60 százaléka.
Jó tudni!
A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton nem jelent meg és erre nem tud felmutatni elfogadható okot, nem járult hozzá a keresőképesség elbírálásának ellenőrzését végző szakértő vizsgálatához, a biztosított nem tartja be az orvos utasításait, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.
Ez is érdekelheti! A betegszabadság nem táppénz!
Forrás: WEBBeteg, NEAK (OEP), NAV
Szerző: Tóth András, újságíró
