• A táppénzről - Nem véd meg a felmondástól

        Szerző: WEBBeteg - Simon Béla

        Még mindig él az az általános vélekedés, hogy a táppénz megvéd a felmondástól, és a táppénz lejárta után sem lehet felmondani. A határozatlan idejű munkaviszonyt valóban nem lehet megszüntetni rendes felmondással a táppénz időtartama alatt, ám a közös megegyezésnek és a rendkívüli felmondásnak nem akadálya.

        Táppénzre az a személy jogosult, aki keresőképtelenné válik a társadalombiztosítási jogviszonyának fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő három napon belül, és kötelezett mindemellett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére is.

        Hirdetés

        A keresőképtelenné vált személyt egy naptári évben 15 nap betegszabadság is megilleti. Ezért a keresőképtelenség első 15 napjára nem táppénz, hanem betegszabadság jár. Ilyenkor a táppénzt a betegszabadság lejártát követő naptól kell megállapítani az arra jogosult részére. Ezt követően a keresőképtelenség ideje alatt jár, legfeljebb a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, legfeljebb azonban egy éven át, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően 90 naptári napon át. (A gyermeküket nevelő pároknak, illetve az egyedülálló szülőknek ennél több idő jár.)

        A társadalombiztosítási jogviszony időtartamára tekintet nélkül jár a táppénz annak, aki 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül válik biztosítottá, és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított volt. Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már részesült táppénzben, akkor ez csökkenti az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamát. Táppénz a betegszabadság lejártát követően minden naptári napra, tehát a szabadnapra és a munkaszüneti napra is jár.

        Nem adható táppénz

         Méltányosságból igénybe vehető táppénzellátás


        A megyei vagy fővárosi egészségbiztosítási pénztárnak lehetősége van méltányossági jogkörében eljárni. Ennek tekintetében a biztosított részére akkor engedélyezheti a táppénz folyósítását, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, illetve körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják.

        Nem adható táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amikor a biztosított átlagkeresetre jogosult, és amely alatt a biztosítás szünetel, továbbá amely alatt a munkavégzési kötelezettség hiányában keresetveszteség nincs, és a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn.

        Nem jár továbbá táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre a biztosított a teljes keresetét megkapja, illetve, ha a keresetét részben kapja meg, a részben megkapott kereset után.

        A gyermekgondozási segély folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt, vagy az előzetes letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára, illetve a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára szintén nem lehet táppénzt kapni.

        Mindezen felül a táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálását ellenőrző orvos vizsgálatához nem járult hozzá, illetve a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, továbbá a gyógyulását tudatosan késlelteti.

        A táppénz összege

        Legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető napi átlagkereset 60 százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50 százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét. Üzemi baleset esetén azonban az átlagkereset 100 százaléka.

        Dr. Kiss Gergely háziorvos elmondása szerint a gyakorlatban elég összetett kérdés az üzemi baleset megállapítása. Amikor a háziorvos felveszi a beteget, besorolja a balesetet három kategóriába, majd a munkahelyen elkészített jegyzőkönyvet továbbküldi a társadalombiztosítóhoz, ahol határozatot hoznak. A határozatban döntenek arról, hogy elismerik-e a balesetet üzemi balesetként.

        Kinél és hogyan kell bejelenteni a táppénzt?

        A táppénz iránti igényt a biztosítottnak a foglalkoztatójánál kell bejelentenie. Ezt a táppénzigényt visszamenőleg 6 hónapra lehet érvényesíteni. A táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, míg egyéb esetekben a megyei vagy fővárosi egészségbiztosítási pénztár bírálja el és folyósítja. A táppénz igénybevételéhez szükséges benyújtani a keresőképtelenséget megállapító orvosi igazolást, illetve a kórházi ápolásról kiállított igazolást.

        Abban az esetben, ha a foglalkoztatónál nincs társadalombiztosítási kifizetőhely, akkor a foglalkoztató a táppénzre vonatkozó igény elbírálásához úgynevezett "Foglalkoztatói igazolás"-t állít ki, és azt az igazolásokkal együtt 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárnak megküldi. A táppénzt utólag folyósítják, a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a bérfizetési napon.

        A táppénz és a felmondás kapcsolata

        Még mindig él az általános vélekedés, hogy a táppénz megvéd a felmondástól, és a táppénz lejárta után sem lehet felmondani. A határozatlan idejű munkaviszonyt valóban nem lehet megszüntetni rendes felmondással a táppénz időtartama alatt, azonban a közös megegyezésnek és a rendkívüli felmondásnak nem akadálya a táppénzes állomány.

        A táppénzből felépült dolgozó pedig legfeljebb 30 napig áll még védettség alatt, ha a táppénzes állománya is elérte a 30 napot. Amennyiben azonban csak 15-29 napot volt beteg, a felépülése után csak 15 napig élvez védettséget. 15 napnál kevesebb táppénzes állomány pedig kizárólag a betegség tartama alatt véd a felmondástól.

        Akivel már közölték a felmondást, nem tolhatja ki a felmondási időt táppénzzel. Természetesen a felmondási idő alatt is el lehet menni táppénzre, azonban ez az időszak nem fogja meghosszabbítani a felmondási időt.

        Táppénz-hozzájárulás

        Természetesen annak a biztosítottnak is jár táppénz, aki nem munkaviszony, hanem valamilyen vállalkozási viszony alapján biztosított és fizet társadalombiztosítási járulékot. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a táppénznek csak egy részét fedezi az állam, másik részét a foglalkoztatók kötelesek befizetni úgynevezett táppénz-hozzájárulás címén.

        Az alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozók, illetve a betéti társaságok akár több hónapos táppénz-folyósítást követően is kaphatnak olyan végszámlát a társadalombiztosítástól, amely szerint a felvett táppénz 1/3-át kötelesek visszafizetni a tb-kasszába táppénz-hozzájárulás címén. Ebből persze nem következik az, hogy az egyéni vállalkozónak saját maga után is vissza kell fizetnie a felvett táppénz 1/3-át.

        (WEBBeteg - Simon Béla, lektorálta: Dr. Barcsai Tímea jogász)

        Módosítva: 2008.11.26 20:00, Megjelenés: 2008.11.26 20:00
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Ön betartja?

        Ön betartja?

        Dr. Kónya Judit

        Bizonyos gyógyszereket órára pontosan kell szedni. Tartsa be az adagolást.

        A köszvényes diéta

        A köszvényes diéta

        Irinyi-Barta Tünde

        Az egészséges életmódra törekvés az egyik legfontosabb dolog.

        Az időskori alultápláltságra figyelmet kell fordítani

        A sovány embereknek általában az anyagcsere lebontó folyamata zajlik gyorsabban, felfokozottan. Ez gyakran alkati kérdés, aminek genetikai háttere nyomon követhető. A soványabb testalkatú emberek többsége nem eszik tudatosan kevesebbet, noha sokan ügyelnek az egészséges étrend megválasztására, gyakran érzik azt, hogy többet esznek, mint kellene, mégsem híznak. Az alultápláltak szervezete ezzel szemben fontos tápanyagokból szenved hiányt, aminek következtében számos hiánytünet, hiánybetegség alakulhatnak ki náluk.

        A nyár hűsítő kedvencei - Fagylaltok és jégkrémek

        Perzselő napsütés - szinte vibrál a levegő a hőségben, mégis hosszú sor kígyózik az egyik cukrászda előtt... A nyár egyik legkedveltebb édes hűsítőjére várnak: mindenki fagylaltozással szeretné biztosítani magának a felfrissülést.

        "Infarktus után elküldik a férjem! Tehetünk valamit?" - A jogász válaszol

        "A férjem júliusban kapott két szívinfarktust. Október közepétől dolgozott, azonban most közölték vele, hogy az új esztendőben nem számítanak már rá. Mit tehetünk?" - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        A táppénzellátás alapszabályai

        A táppénz az egészségbiztosítás rendszerében nyújtott pénzbeli ellátások egyike. A keresőképtelenség első 15 napjára betegszabadság jár, táppénzre ezt követően jogosult a biztosított.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA