Miért dolgozunk betegen? Megfázás esetén nem szívesen maradunk otthon
megjelent:
Az év első hónapjaiban tapasztalt időjárás ideális körülményeket biztosít a felső légúti megbetegedéseket kiváltó kórokozók számára. Ezt az időszakot a legtöbben nem is ússzuk meg a megfázás és a nátha zavaró tünetei nélkül. Mit csinál ilyenkor egy magyar felnőtt: kipiheni vagy dolgozni megy?
Amíg mi a munkánk miatt, az amerikaiak a zavartalan pihenésük miatt aggódnak egy betegség során, az oroszok számára pedig az a legfontosabb szempont, hogy ne fertőzzenek meg másokat. Többek között ezekre az adatokra világított rá a Wick Pharma GmbH 2014-ben elvégzett felmérése, amely során 12 ország közel 12 000 lakosát kérdezték náthával és megfázással kapcsolatos tapasztalatairól.
Pihenés vagy munka?
A legyengült szervezet egyik legnagyobb ellensége a kialvatlanság és az otthoni pihenés hiánya. Legtöbben mégsem maradunk ágyban egy megfázás esetén, és sokszor csak a magas lázunk miatt nem lépünk ki az utcára. Általános tendencia, hogy egy kis orrfolyással, köhögéssel is a munkahelyünkön ülünk. Vajon miért akarunk mindig és mindenáron teljesíteni? Többek között erre a kérdésre is választ kaptunk egy nemzetközi kutatásból.
A felmérés egyik legszembeötlőbb eredménye globális szinten, hogy évente átlagosan háromszor küzdünk megfázásos-influenzás megbetegedéssel, vagyis életünk során közel 3,5 évet töltünk köhögéstől, orrdugulástól, fejfájástól és egyéb náthás tünetektől szenvedve. Azt gondolnánk, hogy a többség ilyenkor otthon marad és kikúrálja magát, ám a válaszok szinte minden országban megdöbbentő tényre mutattak rá: az emberek nagy többsége bemegy dolgozni. Ezt a statisztikát erősítjük mi magyarok is, ugyanis 87 százalékunk kényszerítve érzi magát, hogy betegen is munkába menjen.
A magyarok 60 százaléka nyilatkozta azt, hogy a megfázásos megbetegedések során a legaggasztóbb dolog számukra, hogy nem tudják megfelelően végezni a munkájukat, vagy egyáltalán nem mehetnek be dolgozni. Ennek hátterében pénzügyi nyomás és a munkahelyi elvárások állnak a válaszadók szerint.
Velünk ellentétben az amerikaiak 50 százalékának az a legzavaróbb, hogy a megfázás kellemetlen tünetei miatt nem tudják magukat megfelelően kipihenni éjszaka, ez pedig kihat a mindennapi tevékenységekre is. Az orosz megkérdezettek közel 70 százaléka azt jelölte meg legaggasztóbb tényezőként, hogy náthás betegségek esetén könnyedén megfertőzhetnek másokat is.
Amíg az a legtöbb szülő számára természetes, hogyha gyermekei megbetegszenek, akkor otthon kell maradniuk, addig magukról nem így gondolkodnak a felnőttek. Több mint 66 százalékuk akkor is bemegy dolgozni, ha észleli magán a megfázás jeleit. A kutatás adatai szerint egész évre kivetítve átlagosan 2-3 alkalommal összesen 5-5 napig vagyunk betegek, viszont ehhez képest a válaszadók 64 százaléka 4 vagy még annál is kevesebb napot töltött tavaly betegszabadságon.
Felmerül a kérdés, miért dolgozunk betegen? Globális szinten az alábbi két választ jelölték meg fő okként a megkérdezettek: félnek, hogy kiesnek a munkából, illetve úgy vélik, hogy „kisebb” betegségek nem jelentenek okot az otthon maradásra. Ebben igencsak különböznek a magyarok válaszai a nagy átlagtól: mi ugyanis a munkáltatói nyomást, valamint a pénzügyi okokat jelöltük meg az első két helyen.
A globális felmérésből az is kiderült, hogy mindezt hogyan tesszük a legtöbben: vitaminokkal turbózzuk a szervezetünket (44%), jobban odafigyelünk az étkezésre (34%), gyakrabban mosunk kezet (34%), valamint beraktározunk vény nélkül kapható készítményekből (31%).
A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyarok strapabíróbbak a világátlagnál: az eredmények szerint évente csak kétszer fázunk meg, és akkor is gyorsabban gyógyulunk, mint az átlag. Ellentétben például a németekkel vagy a kínaiakkal, akik évente négy alkalommal is gyengélkednek. Edzettségünket mutatja az is, hogy amíg az ukránok 59, az oroszok 66 százaléka érzi úgy, a betegség komoly hatással van munkájára, a magyaroknak csak 30 százalékáról mondható ez el. Ezzel Európában a harmadik helyen végeztünk a legstrammabb franciák (20 százalék) és a spanyolok (21 százalék) mögött.
Lehet, hogy szívós nemzet vagyunk, viszont a kedvünkre igencsak rányomja a bélyegét a betegség: 61 százalékunk fáradtnak és boldogtalannak érzi magát ilyenkor. Nálunk csak az ukránok és az oroszok törnek le jobban nátha idején (71 és 75 százalékban). Velük ellentétben a déli országok lakói tartják híres optimizmusukat, az olaszoknak csupán 40 százalékát hangolja le a szezonális megbetegedés. A brazilok pedig a világ legvidámabb betegei: mindössze 26 százalékuk gondterhelt náthásan.
(Red Lemon Media)
