Elérhetővé válhat a vitamindúsabb zöldségek és gyümölcsök termelése

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Dr. Tóth Szilvia Zita, szegedi növénybiológus és csoportja a C-vitamin termelődését, szerepeit és a növényeken belüli szállítási folyamatait vizsgálja. A minőségi változásra lenne igény a termelők felől, kérdés, a vásárlók mennyire fogékonyak a külcsín mellett a beltartalomra.

Az elmúlt évtizedekben a termesztett növények vitamintartalma a nemesítési eljárásoknak, az üvegházas termelésnek, a szállítási és tárolási módszereknek tulajdoníthatóan sokat csökkent, és sajnos előfordul, hogy mire a saláta vagy a körte az asztalunkra kerül, már alig tartalmaz például aszkorbinsavat.

A nemesítés számára inkább a zöldségek, gyümölcsök mérete, formája, színe a fontos, a vitamintartalom sokkal kevésbé. A régebbi korokban ezt nem is tudták mérni, és nem állt rendelkezésre elegendő információ a vitaminok jelentőségéről sem – avat be a részletekbe Dr. Tóth Szilvia Zita, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, aki „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” ösztöndíjban részesült.

A genetika és a nemesítés számára ma már rendelkezésre áll az úgynevezett génszerkesztési eljárás, amellyel idegen fajok génjeinek bevitele nélkül lehet elérni a számunkra fontos gének, fehérjék működésének, mennyiségének megváltoztatását. Mi nem csak a C-vitamin termelődéséért felelős folyamatokat vizsgáljuk, hanem azt is, hogyan lehetne úgy megváltoztatni a növények működését, hogy azok a C-vitamint a termelődés helyéről elszállítsák és a megfelelő sejtalkotókban raktározzák el.

Eredményeink remélhetően hozzásegítik majd a növénynemesítőket ahhoz, hogy az általunk megszerzett tudást felhasználva magasabb C-vitamintartalmú zöldség- és gyümölcsfajtákat állíthassanak elő, ez pedig táplálkozástudományi, mezőgazdasági és élelmiszeripari szempontból is igen nagy jelentőséggel bírna – véli Dr. Tóth Szilvia Zita.

Hidrogéntermelő algák
A „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 millió forint összdíjazású elismerését - amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban - idén Dr. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Dr. Wohner Nikolett kutatóorvos kapta.

Dr. Tóth Szilvia Zita és munkatársai azt is felfedezték, hogy a C-vitaminnak jelentős szabályozó szerepe van a zöldalgák hidrogéntermelésében. Az algákon végzett kutatások során arra is rájöttek, hogy a hidrogéntermelést hogyan lehetne úgy megvalósítani, hogy közben az algák ne károsodjanak és ezáltal a folyamat hosszú távon is fenntartható legyen. Az európai szabadalom, amely a nevéhez kötődik, lehetővé teheti, hogy a jövőben megújuló energiaforrásként hasznosítható hidrogén előállítására alkalmas algafarmok jöjjenek létre.

Az utóbbi 10-15 évben történtek próbálkozások a növények C-vitamin tartalmának fokozására az azt előállító enzimek mennyiségének növelésével, azonban ez a stratégia eddig kevés eredménnyel járt.

Citrom, ribizli, sütőtök...

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai a friss gyümölcsök és zöldségek napi szintű fogyasztása. Szerencsére ősszel és télen is széles a választék: az alma, a banán, a narancs, a mandarin és a citrom fontos vitaminforrások, de hiba lenne kihagyni étrendünkből a zöldségeket, salátaféléket, amelyek szintén fontos szerepet játszanak szervezetünk védelmi rendszerének működtetésében – mondja Kiss-Tóth Bernadett dietetikus.

A C-vitamin természetes formában számos gyümölcsben, így a citromban, a narancsban és a grapefruitban fordul elő, valamint ott van a bogyós növényekben, illetve a sütőtök, a paradicsom, a zöldpaprika és a burgonya is tartalmaz C-vitamint. Fontos kérdés azonban, hogy mennyit. A Dr. Barna Mária által szerkesztett Táplálkozás-Diéta című könyv adatai alapján a zöldpaprika 150, a petrezselyemlevél 160 mg C-vitamint rejt, a fekete ribiszke is ennyit, a csipkebogyó 400 mg-ot tartalmaz, teaként csak áztatva ajánlott, forrázva semmiképpen sem.

C-vitaminból is megárt a sok?

Önállóan, mint vitaminkészítményt, leginkább a C-vitamint szokták szedni, amolyan "immunerősítőként", ráadásul kiváló antioxidáns, és mivel vízben oldódik, nem lehet túladagolni, a felesleges mennyiség ugyanis távozik a vizelettel. A túl sok C-vitamin ugyanakkor megterhelést jelent azoknak, akik veseproblémákkal küzdenek – figyelmeztet Dr. Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának főgyógyszerésze. Nekik különösen fontos odafigyelniük arra, hogy a megfázásos időszakban szedett egyéb készítmények, például a lázcsillapítót, fájdalomcsillapítót és köptetőt is tartalmazó komplex szerek milyen dózisban tartalmaznak C-vitamint.

Komplex probléma, de orvosolható
A genetika és a nemesítés tényezői (termésátlag-növelés, mennyiségi és külsőségi elvárások, betegségekkel szembeni ellenállás stb.) mellett az okok között található az elmúlt években tapasztalható tápanyagellátás hiánya vagy nem megfelelő alkalmazása. Korlátozott a talaj tápanyag-szolgáltató képessége, ha erre nem figyelnek a növénytermelők, minőségi romlást tapasztalhatunk, hasonlóan, mint az emberek egyoldalú táplálkozásánál, amely betegségekhez vezethet.

Több termelő csupán a nitrogénellátásra koncentrál, amellyel a termés mennyiségét növelik, azonban egyéb tápanyagok pótlására már nem figyelnek, így romolhat a növények beltartalma, a vitamintartalommal együtt. Amennyiben nem pótoljuk a tápanyagokat a talajba juttatva, elérve a növények gyökérzetét, felhígulhat az ásványi anyag és nyomelemtartalom.

Problémát jelenthet az is, hogy megnövekedett a globális kereskedelemben a szállítási és tárolási idő, így egyes növényeket még féléretten juttatják el a célországba. Például egy-egy láda spanyol vagy holland paradicsom zölden indul útnak, és amire a boltok polcaira kerül, szép, kerek, egyforma piros zöldséget kapunk. Feltételezhető, hogy így is csökken a beltartalom, a vitaminforrás. Fontos, hogy lokálisan keressünk termékeket, amelyek biológiai úton értek meg, nem a raktárban.

Fontos célunk, hogy a legmagasabb tápanyagtartalmú termést produkálják a kertészeink, akik ezzel versenyelőnyhöz juthatnak. Fontos tényező a piac vásárlóinak igénye is, hogy mennyire tudják a külcsín elé sorolni a zöldségek és gyümölcsök beltartalmát.

Szarvas Zoltán
szakmai vezető, okleveles kertészmérnök
Timac AGRO Hungária Kft.

WEBBeteg logó
Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró

Segítség

Orvos válaszol

orvos válaszol piktogram
Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Belgyógyászati leletértelmezés 24h

Dr. Szabó Roxana belgyógyász szakorvosjelölt

Orvoskereső

orvoskereső piktogram
Varga Dóra

Varga Dóra

Dietetikus

Budapest

Cikkajánló