Elérhetővé válhat a vitamindúsabb zöldségek és gyümölcsök termelése
Dr. Tóth Szilvia Zita, szegedi növénybiológus és csoportja a C-vitamin termelődését, szerepeit és a növényeken belüli szállítási folyamatait vizsgálja. A minőségi változásra lenne igény a termelők felől, kérdés, a vásárlók mennyire fogékonyak a külcsín mellett a beltartalomra.
Az elmúlt évtizedekben a termesztett növények vitamintartalma a nemesítési eljárásoknak, az üvegházas termelésnek, a szállítási és tárolási módszereknek tulajdoníthatóan sokat csökkent, és sajnos előfordul, hogy mire a saláta vagy a körte az asztalunkra kerül, már alig tartalmaz például aszkorbinsavat.
A nemesítés számára inkább a zöldségek, gyümölcsök mérete, formája, színe a fontos, a vitamintartalom sokkal kevésbé. A régebbi korokban ezt nem is tudták mérni, és nem állt rendelkezésre elegendő információ a vitaminok jelentőségéről sem – avat be a részletekbe Dr. Tóth Szilvia Zita, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, aki „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” ösztöndíjban részesült.
A genetika és a nemesítés számára ma már rendelkezésre áll az úgynevezett génszerkesztési eljárás, amellyel idegen fajok génjeinek bevitele nélkül lehet elérni a számunkra fontos gének, fehérjék működésének, mennyiségének megváltoztatását. Mi nem csak a C-vitamin termelődéséért felelős folyamatokat vizsgáljuk, hanem azt is, hogyan lehetne úgy megváltoztatni a növények működését, hogy azok a C-vitamint a termelődés helyéről elszállítsák és a megfelelő sejtalkotókban raktározzák el.
Eredményeink remélhetően hozzásegítik majd a növénynemesítőket ahhoz, hogy az általunk megszerzett tudást felhasználva magasabb C-vitamintartalmú zöldség- és gyümölcsfajtákat állíthassanak elő, ez pedig táplálkozástudományi, mezőgazdasági és élelmiszeripari szempontból is igen nagy jelentőséggel bírna – véli Dr. Tóth Szilvia Zita.
| Hidrogéntermelő algák |
| A „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 millió forint összdíjazású elismerését - amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban - idén Dr. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Dr. Wohner Nikolett kutatóorvos kapta. Dr. Tóth Szilvia Zita és munkatársai azt is felfedezték, hogy a C-vitaminnak jelentős szabályozó szerepe van a zöldalgák hidrogéntermelésében. Az algákon végzett kutatások során arra is rájöttek, hogy a hidrogéntermelést hogyan lehetne úgy megvalósítani, hogy közben az algák ne károsodjanak és ezáltal a folyamat hosszú távon is fenntartható legyen. Az európai szabadalom, amely a nevéhez kötődik, lehetővé teheti, hogy a jövőben megújuló energiaforrásként hasznosítható hidrogén előállítására alkalmas algafarmok jöjjenek létre. |
Az utóbbi 10-15 évben történtek próbálkozások a növények C-vitamin tartalmának fokozására az azt előállító enzimek mennyiségének növelésével, azonban ez a stratégia eddig kevés eredménnyel járt.
Citrom, ribizli, sütőtök...
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai a friss gyümölcsök és zöldségek napi szintű fogyasztása. Szerencsére ősszel és télen is széles a választék: az alma, a banán, a narancs, a mandarin és a citrom fontos vitaminforrások, de hiba lenne kihagyni étrendünkből a zöldségeket, salátaféléket, amelyek szintén fontos szerepet játszanak szervezetünk védelmi rendszerének működtetésében – mondja Kiss-Tóth Bernadett dietetikus.
A C-vitamin természetes formában számos gyümölcsben, így a citromban, a narancsban és a grapefruitban fordul elő, valamint ott van a bogyós növényekben, illetve a sütőtök, paradicsom, zöldpaprika és a burgonya is tartalmaz C-vitamint. Fontos kérdés azonban, hogy mennyit. A Dr. Barna Mária által szerkesztett Táplálkozás-Diéta című könyv adatai alapján a zöldpaprika 150, a petrezselyemlevél 160 mg C-vitamint rejt, a fekete ribiszke is ennyit, a csipkebogyó 400 mg-ot tartalmaz, teaként csak áztatva ajánlott, forrázva semmiképpen sem.
C-vitaminból is megárt a sok?
Önállóan, mint vitaminkészítményt, leginkább a C-vitamint szokták szedni, amolyan "immunerősítőként", ráadásul kiváló antioxidáns, és mivel vízben oldódik, nem lehet túladagolni, a felesleges mennyiség ugyanis távozik a vizelettel. A túl sok C-vitamin ugyanakkor megterhelést jelent azoknak, akik veseproblémákkal küzdenek – figyelmeztet Dr. Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának főgyógyszerésze. Nekik különösen fontos odafigyelniük arra, hogy a megfázásos időszakban szedett egyéb készítmények, például a lázcsillapítót, fájdalomcsillapítót és köptetőt is tartalmazó komplex szerek milyen dózisban tartalmaznak C-vitamint.
| Komplex probléma, de orvosolható |
| A genetika és a nemesítés tényezői (termésátlag-növelés, mennyiségi és külsőségi elvárások, betegségekkel szembeni ellenállás stb.) mellett az okok között található az elmúlt években tapasztalható tápanyagellátás hiánya vagy nem megfelelő alkalmazása. Korlátozott a talaj tápanyag-szolgáltató képessége, ha erre nem figyelnek a növénytermelők, minőségi romlást tapasztalhatunk, hasonlóan, mint az emberek egyoldalú táplálkozásánál, amely betegségekhez vezethet. Több termelő csupán a nitrogénellátásra koncentrál, amellyel a termés mennyiségét növelik, azonban egyéb tápanyagok pótlására már nem figyelnek, így romolhat a növények beltartalma, a vitamintartalommal együtt. Amennyiben nem pótoljuk a tápanyagokat a talajba juttatva, elérve a növények gyökérzetét, felhígulhat az ásványi anyag és nyomelemtartalom. Problémát jelenthet az is, hogy megnövekedett a globális kereskedelemben a szállítási és tárolási idő, így egyes növényeket még féléretten juttatják el a célországba. Például egy-egy láda spanyol vagy holland paradicsom zölden indul útnak, és amire a boltok polcaira kerül, szép, kerek, egyforma piros zöldséget kapunk. Feltételezhető, hogy így is csökken a beltartalom, a vitaminforrás. Fontos, hogy lokálisan keressünk termékeket, amelyek biológiai úton értek meg, nem a raktárban. Fontos célunk, hogy a legmagasabb tápanyagtartalmú termést produkálják a kertészeink, akik ezzel versenyelőnyhöz juthatnak. Fontos tényező a piac vásárlóinak igénye is, hogy mennyire tudják a külcsín elé sorolni a zöldségek és gyümölcsök beltartalmát. Szarvas Zoltán szakmai vezető, okleveles kertészmérnök Timac AGRO Hungária Kft. |
Forrás: WEBBeteg
T. A., újságíró
