Elérhetővé válhat a vitamindúsabb zöldségek és gyümölcsök termelése

Dr. Tóth Szilvia Zita, szegedi növénybiológus és csoportja a C-vitamin termelődését, szerepeit és a növényeken belüli szállítási folyamatait vizsgálja. A minőségi változásra lenne igény a termelők felől, kérdés, a vásárlók mennyire fogékonyak a külcsín mellett a beltartalomra.

Az elmúlt évtizedekben a termesztett növények vitamintartalma a nemesítési eljárásoknak, az üvegházas termelésnek, a szállítási és tárolási módszereknek tulajdoníthatóan sokat csökkent, és sajnos előfordul, hogy mire a saláta vagy a körte az asztalunkra kerül, már alig tartalmaz például aszkorbinsavat.

A nemesítés számára inkább a zöldségek, gyümölcsök mérete, formája, színe a fontos, a vitamintartalom sokkal kevésbé. A régebbi korokban ezt nem is tudták mérni, és nem állt rendelkezésre elegendő információ a vitaminok jelentőségéről sem – avat be a részletekbe Dr. Tóth Szilvia Zita, az MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa, aki „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” ösztöndíjban részesült.

A genetika és a nemesítés számára ma már rendelkezésre áll az úgynevezett génszerkesztési eljárás, amellyel idegen fajok génjeinek bevitele nélkül lehet elérni a számunkra fontos gének, fehérjék működésének, mennyiségének megváltoztatását. Mi nem csak a C-vitamin termelődéséért felelős folyamatokat vizsgáljuk, hanem azt is, hogyan lehetne úgy megváltoztatni a növények működését, hogy azok a C-vitamint a termelődés helyéről elszállítsák és a megfelelő sejtalkotókban raktározzák el.

Eredményeink remélhetően hozzásegítik majd a növénynemesítőket ahhoz, hogy az általunk megszerzett tudást felhasználva magasabb C-vitamintartalmú zöldség- és gyümölcsfajtákat állíthassanak elő, ez pedig táplálkozástudományi, mezőgazdasági és élelmiszeripari szempontból is igen nagy jelentőséggel bírna – véli Dr. Tóth Szilvia Zita.

Az utóbbi 10-15 évben történtek próbálkozások a növények C-vitamin tartalmának fokozására az azt előállító enzimek mennyiségének növelésével, azonban ez a stratégia eddig kevés eredménnyel járt.

Citrom, ribizli, sütőtök...

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai a friss gyümölcsök és zöldségek napi szintű fogyasztása. Szerencsére ősszel és télen is széles a választék: az alma, a banán, a narancs, a mandarin és a citrom fontos vitaminforrások, de hiba lenne kihagyni étrendünkből a zöldségeket, salátaféléket, amelyek szintén fontos szerepet játszanak szervezetünk védelmi rendszerének működtetésében – mondja Kiss-Tóth Bernadett dietetikus.

A C-vitamin természetes formában számos gyümölcsben, így a citromban, a narancsban és a grapefruitban fordul elő, valamint ott van a bogyós növényekben, illetve a sütőtök, paradicsom, zöldpaprika és a burgonya is tartalmaz C-vitamint. Fontos kérdés azonban, hogy mennyit. A Dr. Barna Mária által szerkesztett Táplálkozás-Diéta című könyv adatai alapján a zöldpaprika 150, a petrezselyemlevél 160 mg C-vitamint rejt, a fekete ribiszke is ennyit, a csipkebogyó 400 mg-ot tartalmaz, teaként csak áztatva ajánlott, forrázva semmiképpen sem.

C-vitaminból is megárt a sok?

Önállóan, mint vitaminkészítményt, leginkább a C-vitamint szokták szedni, amolyan "immunerősítőként", ráadásul kiváló antioxidáns, és mivel vízben oldódik, nem lehet túladagolni, a felesleges mennyiség ugyanis távozik a vizelettel. A túl sok C-vitamin ugyanakkor megterhelést jelent azoknak, akik veseproblémákkal küzdenek – figyelmeztet Dr. Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának főgyógyszerésze. Nekik különösen fontos odafigyelniük arra, hogy a megfázásos időszakban szedett egyéb készítmények, például a lázcsillapítót, fájdalomcsillapítót és köptetőt is tartalmazó komplex szerek milyen dózisban tartalmaznak C-vitamint.

Forrás: WEBBeteg
T. A., újságíró