Mit tehetünk az irodai veszélyek ellen?

Ki gondolná, hogy a kényelmes irodai munka komoly veszélyeket rejt? Dr. Mármarosi István, foglalkozás-egészségügyi orvos a leggyakoribb problémákra hívta fel a figyelmet.

Problémák az üléstől

A legjellemzőbb probléma az egész napos ülés. Nemrégiben még az is bebizonyosodott, hogy minél több órát ülünk naponta, annál nagyobb az esélyünk a szív- és érrendszeri betegségekre.

Mit tehetnek magukért az irodai dolgozók?

Szakadjunk el az íróasztaltól!

Bár az ülés könnyű feladatnak látszik, a helytelen testtartás mégis számos probléma forrása lehet. Az egészségtelen ülésmód túlzottan megfeszíti a testet, így tulajdonképpen törvényszerű a hátfájás. Nem meglepő, hogy ez a táppénz egyik legfőbb oka. Az Amerikai Kiropraktorok Társasága szerint a hátfájdalom leggyakoribb forrása a gyenge vázizomzat, az elhízás és a stressz. Mindhárom tényező fakadhat a munkahelyi környezetből, ahol szinte hozzá vagyunk láncolva az íróasztalunkhoz.

A helyes ülésmód egyik első lépése, hogy pontosan a monitor és a klaviatúra középpontjához pozícionáljuk magunkat. Egyenes tartással a talpunkat a padlóra helyezzük, illetve, ha ez nem lehetséges, lábtartóra. Optimális esetben a combok vízszintesen vannak. Gépelés közben a csukló legyen természetes helyzetben – ebben segíthet a csuklótámasz. Nagyon fontos, hogy óránként legalább egyszer álljunk fel, sétáljunk egy kicsit, nyújtóztassuk ki magunkat.

Milyen hibáink lehetnek?

- Görnyedt testtartás – túl nagy terhet jelent a deréknak.

- Keresztbe rakott láb – lomba tartáshoz vezethet és az izmok egyenlőtlen terhelése miatt csípőfájdalmat okozhat.

- Előrenyújtott áll – gyakran a túl alacsony ülést próbáljuk így kompenzálni, nyakfájdalmat kockáztatva.

- Váll és fej közt tartott telefon – ha gyakran kényszerítjük magunkat ebbe a tartásba, a nyakizmok egyensúlyának felbomlása fejfájást is okozhat.

- Használjuk „egészségesen” a számítógépet!

A számítógép elhelyezése döntően befolyásolja a testtartást. A monitort úgy kell elhelyezni, hogy körülbelül karnyújtásnyira álljon tőlünk és a képernyő felső része legyen szemmagasságban. A komputer a testtartáson kívül rendkívül nagy hatással van a szemünkre és a csuklónkra is. A képernyő beállításai közül a fényerőt kell elsősorban az iroda fényviszonyaihoz képest beállítani úgy, hogy ne legyen túl éles fényű, és ha lehet, ne vetüljön külső fény a monitorra. Ez ugyanis a leggyakoribb oka a szemfáradtságnak és - szárazságnak, gyengülő látásnak.

Milyen hibáink lehetnek még?

- Túl kicsi betűmérettel írunk, ami miatt görnyedten közel hajolunk a monitorhoz.

- Behajlított vagy túlzottan feszes csuklótartással gépelünk, ami tartós fájdalomhoz vezet. A legjobb, ha beszerzünk egy habszivacs vagy zselés csuklótámaszt.

- Nem iktatunk be óránkénti szüneteket, így egyrészt összefolynak a betűk a szemünk előtt, másrészt kényszertartást veszünk fel.

- Az irodai “veszélyekre”kitűnő megoldás a munkaadó által biztosított komplex egészségprogram, amelynek részét képezhetik a konkrét szűrések, az egészséges életvitel támogatása és a stresszkezelési technikák bevezetése, a lehetőségek biztosítása. A szűrések nem csak a dolgozók lojalitását növelik, de olyan, addig rejtett betegségekre is fény derülhet ilyen módon, amelyek tüneteket okozva már sokkal súlyosabb problémát, ezáltal kiesést jelentenének a munkából.

Rendkívül hatékonyak a kitelepült szűrések és a vállalatok számára kidolgozott vizsgálatok, menedzserszűrések – hangsúlyozza dr. Mármarosi István, foglalkozás-egészségügyi szakorvos. - Szakképzett irányítással látványosabban javulhat az egészségi állapot és nőhet a teljesítmény!

(Oxygen Medical - Dr. Mármarosi István, gasztroenterológus)