• Szedjünk-e jódot? - Az endokrinológus válaszol

        Szerző: Orvostkeresek Egészségmagazin

        A Japánban történt tragédia hatására világszerte megkezdődött a jódkészítmények pánikszerű felvásárlása. Milyen esetekben indokolt a jód szedése, és ártalmas lehet-e a túlzott jód fogyasztás? – ezekre a kérdésekre ad választ Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.

        Milyen egészségügyi problémákat okozhat a sugárzás?

        A nukleáris katasztrófa veszélyei


        A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő. A jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között. A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>>

        Ma az egyik beteg azt kérdezte tőlem: „mit tehetek az unokámért, hogy megóvjam?” Ekkor átszaladt rajtam az a 25 évvel ezelőtti tragédia, Csernobil agyonhallgatott, de el nem felejthető tragédiája. A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai -akkor a Szovjetunió tagállama- Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben.

        Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2006-os jelentésében úgy fogalmazott: „a baleset hatásai által leginkább érintett területen élők körében – különösen, akik a robbanás idején voltak gyerekek – jelentősen megugrott a pajzsmirigyrák előfordulási valószínűsége.”

        Ez nagyrészt a reaktorból az első napokban kiszabaduló radioaktív jód nagy mennyisége miatt történt, amely lerakódott a legelőkön, s így a tehenek közvetítésével a tejbe került, amelyet a gyerekek fogyasztottak.

        Csernobil tragédiájának legfontosabb késői következménye a pajzsmirigyrák előfordulásának drámai növekedése volt azok körében, akiket gyermekkorukban ért a sugárzás - mostanáig több, mint 6000 esetet ismerünk.

        Tragédia a tragédiában, hogy mindez megelőzhető lett volna, ha az embereknek időben elmondják, hogy ne igyanak a szennyezett füvet legelő tehenek tejéből, amely nagy mennyiségű radioaktív (131-es rendszámú) jódizotópot tartalmazott.

        A pajzsmirigyben felhalmozódó 131-es jódizotóp ugyanis rákot okozhat, különösen gyermekekben.

        Mivel ez az anyag viszonylag hamar elbomlik, ha a környéken élők néhány hónapig nem fogyasztottak volna helyi tejet, a kialakult megbetegedések jelentős része elkerülhető lett volna.

        Hirdetés

        Miért jelent a pajzsmirigy működésére veszélyt a radioaktív jódizotóp?

        Pajzsmirigydaganat: a betegség és tünetei


        A pajzsmirigy rosszindulatú folyamatai ritkán fordulnak elő - az összes rosszindulatú daganat mindössze 1-2 százaléka - és nagy többségük jól kezelhető betegség. A pajzsmirigyben sokszor találnak göböket, és ez a betegekben riadalmat kelthet. Pajzsmirigydaganat: a betegség és tünetei>>

        A pajzsmirigy termelte hormonok (a tiroxin és a trijódtironin) jódtartalmú aminosav-származékok, szintézisükhöz a pajzsmirigynek jódot kell felvennie a vérből, és ha radioaktív jódizotóp van jelen, azt éppúgy felveszi, mint a "normális", nem sugárzó (127-es rendszámú) izotópot.

        A csernobili katasztrófa idején kálium-jodid tablettát javasoltunk, mivel ennek szedésével a pajzsmirigy telíthető a nem sugárzó jódizotóppal, ezáltal kivédhető vagy csökkenthető a radioaktív izotóp felvétele.

        A kálium-jodid a sugárzással való találkozást követő egy néhány napon belül képes kifejteni védő hatását, de minél később kezdi valaki szedni, annál kevésbé használ. 

        Kell-e félnünk a sugárzás káros hatásaitól a katasztrófa helyszínétől több ezer kilométeres távolságban is?

        • Pajzsmirigy kérdőív


          Ellenőrizze pajzsmirigy működését! Szánjon Ön is pár percet a kérdőív kitöltésére!
          A magyar katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a távolság és az uralkodó szélirány miatt a Japánban bekövetkezett katasztrófa csak nagyon kis valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra, mégis kiemelten ellenőrzik az ország környezeti sugárzását.
        • A jelenlegi helyzetben hazánkban kiegészítő jódpótlásra ez okból jelenleg nincs szükség, mert:
        • A jód élettani szerepe


          A jódot Bernard Courtois fedezte fel 1811-ben. Azóta számos területen alkalmazott anyag, ha máshol nem is, a boltokban „jódozott só” néven biztosan találkozhattunk vele. Egyes sebfertőtlenítő szerek fontos alkotórésze, de antiszeptikus hatásánál fogva bizonyos nőgyógyászati fertőzések gyógyítására készült termékekben, torokfertőtlenítő készítményekben.
          Szedjünk-e jódot?
          A kálium-jodid nem egy általános sugárvédő anyag, önmagában a radioaktív jód beépülését akadályozza meg. Erre csak akkor van szükség, ha a környezetben a radioaktív jód mennyisége megemelkedett, erről azonban nálunk szerencsére nincs szó.
        • A kálium-jodid  alkalmazása -amennyiben szükséges- nem napokon át javasolt. A készítmény szedése a katasztrófa bekövetkezése előtt és után 1-2 napig tanácsos, később már értelmetlen.
        • Pajzsmirigy betegség - pl. Basedow kór vagy gyulladás - esetén a kálium-jodid  nem nyújt védelmet, sőt kifejezetten káros lehet.
        • Korábbi pajzsmirigyműtét és csökkent pajzsmirigy működés esetén a kálium-jodid nem indokolt

        Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kálium-jodid alkalmazása jelen helyzetben több kárt okozna, mint hasznot, mert egyrészt nem jelent jelenleg védelmet, fölösleges, másrészt jelentősen megemelné a pajzsmirigybetegek számát.

        A jodid ugyanis fokozza az autoimmun gyulladást, mind fokozott, mind csökkent működéstt is kiválthat. Terhesek számára sem célszerű magas dózisú jód tablettát szedni.

        Radioaktivitási és sugárzásvédelmi útmutató a WEBBetegen>>

        Radioaktivitást mérő állomások
        Háttérsugárzást mérő berendezések Magyarország területén>>

        Endokrin Központ

        Módosítva: 2013.09.29 02:41, Megjelenés: 2013.09.29 02:41
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Nem lát élesen?

        Nem lát élesen?

        Dr. Árvay Anita

        Unja már a szemüveget és a kontaktlencsét? Megoldás lehet a lézeres szemműtét! (x)

        Szkizofréniával küzd?

        Szkizofréniával küzd?

        Szponzorált tartalom

        Hogyan lehet teljes életet élni ezzel a betegséggel? Tanácsok a sorstársaknak. (x)

        Helyi sugársérülések

        Az ionizáló sugárzás különféleképpen károsítja a szöveteket a sugárzás típusától, dózisától és az expozíció (a sugárterhelésnek való kitettség) időtartamától függően. Sugárártalomnak nevezzük a sejtek, szövetek és szervek sugárterhelés hatására bekövetkező kóros funkcionális és morfológiai elváltozásait, melyek klinikai tünetekkel jelentkeznek vagy a panaszok megnyilvánulása előtt már kimutathatóak laboratóriumi módszerekkel.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA