Szedjünk-e jódot? - Az endokrinológus válaszol

Szerző: Orvostkeresek Egészségmagazin

A Japánban történt tragédia hatására világszerte megkezdődött a jódkészítmények pánikszerű felvásárlása. Milyen esetekben indokolt a jód szedése, és ártalmas lehet-e a túlzott jód fogyasztás? – ezekre a kérdésekre ad választ Prof. Balázs Csaba, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa.

Milyen egészségügyi problémákat okozhat a sugárzás?

A nukleáris katasztrófa veszélyei

A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő. A jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között. A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

Ma az egyik beteg azt kérdezte tőlem: „mit tehetek az unokámért, hogy megóvjam?” Ekkor átszaladt rajtam az a 25 évvel ezelőtti tragédia, Csernobil agyonhallgatott, de el nem felejthető tragédiája. A csernobili atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai -akkor a Szovjetunió tagállama- Pripjaty és Csernobil városok melletti atomerőműben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2006-os jelentésében úgy fogalmazott: „a baleset hatásai által leginkább érintett területen élők körében – különösen, akik a robbanás idején voltak gyerekek – jelentősen megugrott a pajzsmirigyrák előfordulási valószínűsége.”

Ez nagyrészt a reaktorból az első napokban kiszabaduló radioaktív jód nagy mennyisége miatt történt, amely lerakódott a legelőkön, s így a tehenek közvetítésével a tejbe került, amelyet a gyerekek fogyasztottak.

Csernobil tragédiájának legfontosabb késői következménye a pajzsmirigyrák előfordulásának drámai növekedése volt azok körében, akiket gyermekkorukban ért a sugárzás - mostanáig több, mint 6000 esetet ismerünk.

Tragédia a tragédiában, hogy mindez megelőzhető lett volna, ha az embereknek időben elmondják, hogy ne igyanak a szennyezett füvet legelő tehenek tejéből, amely nagy mennyiségű radioaktív (131-es rendszámú) jódizotópot tartalmazott.

A pajzsmirigyben felhalmozódó 131-es jódizotóp ugyanis rákot okozhat, különösen gyermekekben.

Mivel ez az anyag viszonylag hamar elbomlik, ha a környéken élők néhány hónapig nem fogyasztottak volna helyi tejet, a kialakult megbetegedések jelentős része elkerülhető lett volna.

Miért jelent a pajzsmirigy működésére veszélyt a radioaktív jódizotóp?

Pajzsmirigydaganat: a betegség és tünetei

A pajzsmirigy rosszindulatú folyamatai ritkán fordulnak elő - az összes rosszindulatú daganat mindössze 1-2 százaléka - és nagy többségük jól kezelhető betegség. A pajzsmirigyben sokszor találnak göböket, és ez a betegekben riadalmat kelthet. Pajzsmirigydaganat: a betegség és tünetei

A pajzsmirigy termelte hormonok (a tiroxin és a trijódtironin) jódtartalmú aminosav-származékok, szintézisükhöz a pajzsmirigynek jódot kell felvennie a vérből, és ha radioaktív jódizotóp van jelen, azt éppúgy felveszi, mint a "normális", nem sugárzó (127-es rendszámú) izotópot.

A csernobili katasztrófa idején kálium-jodid tablettát javasoltunk, mivel ennek szedésével a pajzsmirigy telíthető a nem sugárzó jódizotóppal, ezáltal kivédhető vagy csökkenthető a radioaktív izotóp felvétele.

A kálium-jodid a sugárzással való találkozást követő egy néhány napon belül képes kifejteni védő hatását, de minél később kezdi valaki szedni, annál kevésbé használ.

Kell-e félnünk a sugárzás káros hatásaitól a katasztrófa helyszínétől több ezer kilométeres távolságban is?

  • Pajzsmirigy kérdőív

    Ellenőrizze pajzsmirigy működését! Szánjon Ön is pár percet a kérdőív kitöltésére!
    A magyar katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a távolság és az uralkodó szélirány miatt a Japánban bekövetkezett katasztrófa csak nagyon kis valószínűséggel hathat a magyarországi sugárzási viszonyokra, mégis kiemelten ellenőrzik az ország környezeti sugárzását.
  • A jelenlegi helyzetben hazánkban kiegészítő jódpótlásra ez okból jelenleg nincs szükség, mert:
  • A jód élettani szerepe

    A jódot Bernard Courtois fedezte fel 1811-ben. Azóta számos területen alkalmazott anyag, ha máshol nem is, a boltokban „jódozott só” néven biztosan találkozhattunk vele. Egyes sebfertőtlenítő szerek fontos alkotórésze, de antiszeptikus hatásánál fogva bizonyos nőgyógyászati fertőzések gyógyítására készült termékekben, torokfertőtlenítő készítményekben.
    Szedjünk-e jódot?
    A kálium-jodid nem egy általános sugárvédő anyag, önmagában a radioaktív jód beépülését akadályozza meg. Erre csak akkor van szükség, ha a környezetben a radioaktív jód mennyisége megemelkedett, erről azonban nálunk szerencsére nincs szó.
  • A kálium-jodid alkalmazása -amennyiben szükséges- nem napokon át javasolt. A készítmény szedése a katasztrófa bekövetkezése előtt és után 1-2 napig tanácsos, később már értelmetlen.
  • Pajzsmirigy betegség - pl. Basedow-kór vagy gyulladás - esetén a kálium-jodid nem nyújt védelmet, sőt kifejezetten káros lehet.
  • Korábbi pajzsmirigyműtét és csökkent pajzsmirigy működés esetén a kálium-jodid nem indokolt

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kálium-jodid alkalmazása jelen helyzetben több kárt okozna, mint hasznot, mert egyrészt nem jelent jelenleg védelmet, fölösleges, másrészt jelentősen megemelné a pajzsmirigybetegek számát.

A jodid ugyanis fokozza az autoimmun gyulladást, mind fokozott, mind csökkent működéstt is kiválthat. Terhesek számára sem célszerű magas dózisú jód tablettát szedni.

Radioaktivitási és sugárzásvédelmi útmutató a WEBBetegen

Radioaktivitást mérő állomások
Háttérsugárzást mérő berendezések Magyarország területén

Endokrin Központ

Hozzászólások (1)

Cikkajánló

Myeloma multiplex Myeloma multiplex

Az új gyógyszerekkel sokat javult a túlélés és az életminőség.

Mi az infraszauna? Vannak...

Az infraszauna egy olyan szaunatípus, ami a fény felhasználásával állít elő hőt. Ezt a szaunatípust néha távoli-infravörös szaunának is nevezik...

A jódhiány és tünetei

A jódozott konyhasófogyasztás elterjedésével az utóbbi években Magyarországon jelentősen csökkent a jódhiányban szenvedők száma. Azonban ritkán...

A pajzsmirigy szerepe és a...

A pajzsmirigy az emberi szervezet legnagyobb hormontermelő szerve. A gége, illetve légcső előtt helyezkedik el. Ennek ismerete azért fontos, mert...

Helyi sugársérülések

Az ionizáló sugárzás különféleképpen károsítja a szöveteket a sugárzás típusától, dózisától és az expozíció (a sugárterhelésnek való...

A nukleáris katasztrófa rövid és...

A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy milyen veszélynek vannak az...

Kérje ingyenes cikkértesítőnket!
Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.