Radioaktivitási és sugárzásvédelmi útmutató

A japán Fukushima atomerőmű katasztrófája megrázta a világot. Milyen károkat okozhat a radioaktív sugárzás a szervezetben? Mi a sugárbetegség? Fogyaszthatunk-e japán szusit és szójaszószt félelem nélkül?

Mi a radioaktivitás?

Azokat az anyagokat nevezzük radioaktívnak, melyek atommagja szétesik, miközben sugárzás formájában energia szabadul fel. Ez a radioaktív sugárzás áthatolhat más anyagok atomszerkezetén megváltoztatva azokat: A semleges részecskékből elektromosan töltött ionok keletkeznek. A radioaktív sugárzást ezért ionizáló sugárzásnak is nevezik.

A radioaktivitást mesterségesen is létre lehet hozni, pl. atomerőművekben. Azonban természetes körülmények között is előfordulnak radioaktív anyagok, mint pl. urán, rádium, plutónium és a radon nevű nemesgáz. Sok „normál” anyagnak van radioaktív variánsa (ún. izotópja), például a szénnek is. A szén atommagja 6 neutront tartalmaz (C12-es izotóp). Van azonban egy gyengén radioaktív változata is 8 neutronnal (C14-es izotóp).

Mi a felezési idő?

A különböző radioaktív anyagok bomlási ideje nem azonos, ezt a felezési idővel fejezik ki. A felezési idő azt az időtartamot adja meg, mely ahhoz szükséges, hogy a sugárzó anyag mennyisége a felére essen szét.

A viszonylag rövid felezési idejű radioaktív jódot a gyógyászatban is használják. Míg az adott dózis a felére bomlik, kevesebb mint 8 nap telik el. A plutónium felezési ideje ezzel szemben 24,11 év.

A felezési idő nem adja meg, mennyi időbe telik, míg egy radioaktív anyag veszélytelenné válik.

Noha a felezési idő letelte után az anyag már a felére bomlott, a második fele még továbbra is sugárzik.

A bomlási folyamat valójában nem lineáris lefutású. Ezért nehezen meghatározható, mikortól számít veszélytelennek egy radioaktív anyag.

Milyen egységekben mérik a radioaktivitást?

A radioaktivitás mértékegysége a Bequerel (Bq), ami az időegység alatt széteső atommagok számát adja meg. Tehát egy Bequerel 1 atommag szétesését jelenti egy másodperc alatt.

Többek között a radioaktív sugárzás energiájától függ, hogy milyen mértékű károkat okozhat egy szervezetben. Ezt az értéket Gray-ben (Gy) adják meg.

Az ionizáló sugárzás energiadózisát Sievert(Sv) egységekben is ki lehet fejezni - ezt azonban a szövetek érzékenységének az irányértékét is figyelembe véve kapják meg, amit a Nemzetközi Sugárzásvédelmi Bizottság a test minden szervére és szövetére megállapított.

Milyen magas Közép-Európában a sugárterhelés?

Minden ember folyamatosan ki van téve ionizáló sugárzásnak a hétköznapi életben is.

A sugárzás egy része a világűrből származik (kozmikus sugárzás). A maradékot a földi eredetű sugárzás teszi ki, ami a talajban lévő természetes radioaktív anyagokból és kőzetrétegekből származik.

Németországban például a természetes sugárzás értékének átlaga 2, 1 millisievert.

Bizonyos esetben ez az érték 1 és 10 millisiesvert között mozog a lakóhelytől, illetve a táplálkozási- és életmódbeli szokásoktól függően.

Így például azok, akik sokat utaznak repülőn (elsősorban, ha gyakran és hosszú ideig tartanak a repülőutak) magasabb sugárzási dózisnak vannak kitéve, mint azok, akik csak ritkán vagy sosem közlekednek repülővel.

A magassággal ugyanis a világűrből érkező sugárzás mértéke is emelkedik.

A természetes sugárzás mellett civilizációs sugárterhelésről is beszélhetünk, azaz olyan sugárzásról, ami orvosi kezelés vagy vizsgálat, illetve különböző technikai alkalmazások során éri a szervezetet. Ez évente Közép-Európában kb. 2 millisievert.

Háttérsugárzást mérő berendezések Magyarország területén

Milyen sugárzási dózis jelent veszélyt az emberre?

A szakértők szerint kevesebb, mint 100 millisievertnyi sugárzás hatására semmilyen közvetlen károsodásra nem kell számítani. A rák kockázatát már csekély dózis is növeli. Atomreaktor-baleset estén, ha a sugárzás mértéke eléri a 10 millisievertet, az érintett területeken élőknek ajánlott zárt épületekben tartózkodni. 100 millisievert vagy annál nagyobb értékek mellett a lakosságot evakuálják.

Milyen hatással van a szervezetre a radioaktivitás?

A radioaktív sugárzás ionizáló, ami azt jelenti, hogy a semleges részecskéket elektromosan töltött részecskékké változtatják- az emberi szervezetben is. A keletkezett ionok könnyen reakcióba lépnek, mivel igyekeznek ismét kémiailag stabil kötést létesíteni.

Néha olyan kötések keletkeznek, melyek veszélyesek a szervezetre nézve. Így például az enzimek elveszíthetik funkciójukat, vagy megzavarhatják a sejtek építőanyagait. Egész sejteket pusztíthat el. Az ionizáló sugárzás megváltoztathatja az örökítőanyagot (DNS-t), ami hosszú távon rák kialakulásához vezethet.

Az, hogy a radioaktivitás mennyire súlyos károkat okozott, többek között attól függ, hogy a szervezet mennyi ideig és milyen erős sugárzásnak volt kitéve. Ugyanis a szervezet egy bizonyos szintig képes kijavítani a károkat.

Ha a sugárzás mennyisége nagyon nagy, vagy ha az érintett szövet nagyon érzékeny, a javítási mechanizmusok nem elegendőek. Egyes sejtekben már csekély sugárzási dózisnak is végzetes következményei lehetnek. Elviekben tehát nem adható meg olyan küszöbérték, mely alatt az ionizáló sugárzás veszélytelen lenne.

Mi a sugárbetegség?

A radioaktív sugárzás a testet ért dózis alapján különböző mértékben súlyos károkat okozhat. Egy nagy dózisú sugárzás sugárbetegség (sugár szindróma) kialakulását okozhatja.

Az első tünetek közé tartozik a gyengeség- és betegségérzet, az étvágytalanság, émelygés, hányás. Ezek a panaszok aztán eltűnnek és a páciens egy ideig jobban érzi magát (látens fázis). Napokkal vagy hetekkel később azonban láz, hasmenés, vérzések, hajhullás illetve fájdalmas nyílt sebek jelentkeznek a száj- és torok nyálkahártyáján.

A sugárdózistól függően a páciens lassan felépülhet, de előfordulhat az is, hogy az agy megduzzad (agyi ödéma) és elhal.

Mi a magolvadás?

A károsodást szenvedett atomerőművek leállítása után sem hárul el a veszély. Az éghető anyagok még évekig jelentős mennyiségű hőt adnak le, ezért hűteni kell őket. Emiatt az éghető anyagokat sok reaktorban vízben tárolják, amit folyamatosan cserélnek.

Ha a víz cseréje és ezáltal a hűtés nem valósítható meg, vagy felmondja a szolgálatot, -mint ahogy a japán Fukushima atomerőműben történt a földrengés után- a reaktor magja ellenőrizhetetlenül fölmelegszik: A még rendelkezésre álló víz elpárolog, a fűtőelemek, melyek hőmérséklete messze meghaladja az 1000°C-ot, szabadon maradnak, és olvadni kezdenek. A rendkívül forró atomolvadék a vastag falú nyomás alatt álló tartályt és azon kívül lévő biztonsági tartályt is megolvasztva átjuthat rajtuk és így károsíthatja a környezetet is.

A reaktorban ráadásul a nagy forróság hatására a vízgőz elbomolhat, hidrogén és oxigén veszélyes keverékévét létrehozva, ami heves robbanást okozhat. Ennek során a reaktor acél vagy acélbeton védőköpenye is tönkremehet. Így nagy mennyiségű radioaktív anyag kerül a levegőbe, amit a szél tovább terjeszt.

Mi az a GAU, illetve a super-GAU?

A GAU rövidítés a lehető legnagyobb balesetre (tervezési hibának is nevezik) utal. A szakértők ezalatt azt a legnagyobb balesetet értik, melyre az atomerőmű biztonsági rendszerének fel kell készülnie. Azaz biztosítani kell, hogy a sugárterhelés, ami a baleset következtében a létesítményen kívül mérhető, ne lépje túl az előírt határértéket. Ezt a határértéket a sugárzásvédelmi rendelet állapítja meg.

Egy még nagyobb baleset esetén, tehát amikor a sugárterhelés a határértéket meghaladja, és atomkatasztrófa következik be, a média többnyire szuper- GAU-ról beszél. Erre a legismertebb példa a csernobili atomkatasztrófa.

Az eddigi központi erőművekben bekövetkezett hibákat egy nemzetközi skála (INES-skála, "International Nuclear Event Scale”) alapján osztályozzák: A legalacsonyabb szinthez (0. szint) tartoznak a semmilyen vagy nagyon csekély biztonságtechnikai jelentőséggel bíró események. A legmagasabb szinthez (7. szint) a katasztrofális reaktorbaleseteket sorolják, amelyek hatása nagy területekre terjed ki, és befolyással bír az emberi egészségre és a környezetre.

A csernobili katasztrófa 7-es szintű. A Fukushima Atomerőmű balesetét kezdetben 4-es szintűnek értékelték, a legújabb fejlemények alapján viszont a 6-os vagy 7-es szinthez sorolják.

Hogyan segíthet a jódtabletta a radioaktivitással szemben?

Ha az atomerőmű baleste során nagy mennyiségű radioaktív jód szabadul fel, az érintett területeken lakók számára jódtabletta szedését javasolják. A belélegzett radioaktív jód ugyanis a pajzsmirigyben felhalmozódik, és ez növeli a pajzsmirigyrák kockázatát.

Ha azonban az érintettek ezzel egy időben nem radioaktív jódot vesznek be tabletta formájában, a pajzsmirigy ezzel a jóddal telítődik, így a radioaktív jód nem tud lerakódni.

Mit tehetünk egy atomreaktor-katasztrófa esetén?

Reaktorbaleset esetén a szakértők a következőket javasolják:

• Maradjanak a házban! - Egy atomerőmű balesete során veszélyes mennyiségben juthatnak radioaktív anyagok a levegőbe. Az erősen mérgező anyagok belélegzésének elkerülése érdekében legjobb az épületekben maradni, ami legalább részben védelmet nyújt a radioaktív sugárzással szemben, ami az anyagokból felszabadul. Ha gyermekei a katasztrófaveszély ideje alatt épp iskolában vagy óvodában tartózkodnak, ott gondoskodnak róluk, és szükség esetén őket is kitelepítik az érintett területről. Csak akkor menjen el gyermekeiért, ha a katasztrófavédelmi hatóság kifejezetten erre szólít fel.
• Amennyiben lehetséges, tartózkodjon ablak nélküli pincében! - Az épületeknek nem minden része nyújt azonos védelmet egy atomerőmű balesetekor. A legbiztonságosabb egy belső helyiségben vagy pincében tartózkodni. Az ablak nélküli falak és a föld védőbástyát képez a sugárzással szemben.
• Zárja be az ablakot, kapcsolja ki a klímaberendezést! - Az ajtókat és ablakokat tartsa zárva, a klíma- és szellőztető berendezéseket kapcsolja le! Ez csökkenti a légcserét és a radioaktív anyagok házba jutásának esélyét.
• Öltözzön át, alaposan mossa ki a ruhát! - Ha mindennek ellenére a szabadban kell tartózkodnia, mielőtt visszatér a házba vagy lakásba, vegye le szennyeződött felső ruházatát és cipőjét, tegye műanyag tasakba és zárja le. Ezzel elkerüli, hogy a radioaktív anyagok a lakásba jussanak. Ezek után alaposan mosson kezet, mossa meg az arcát és a haját, és minden fedetlen testrészét folyó vízzel! Csak ezután zuhanyozzon!
• Ne fogyasszon kerti zöldségeket és gyümölcsöket! - A levegőből a radioaktív anyagok kiválnak és lerakódnak a különböző felületeken, ám ahogy a talajon, úgy a gyümölcsök és zöldségek felületén is felhalmozódnak. A saját maga által termelt gyümölcsöt ezért ne szedje le, és ne fogyassza! Egyen inkább konzerv vagy mélyhűtött terméket! Ilyen esetben a tej fogyasztása tabu, ha az olyan állatokból származik, amelyek az atomerőmű balesete során a szabadben tartózkodtak. Ezzel szemben a tejfeldolgozó üzemek tejtermékei semmilyen veszélyt nem jelentenek, mert ott folyamatos ellenőrzés gondoskodik a biztonságról. Vezetékes vizet is lehet inni, ezt szintén ellenőrzik, radioaktív terhelés nem érheti az ivóvizet.
• Szerezzen információkat a rádióból! - Katasztrófariadó során mindig legyen bekapcsolva a rádiója! A hatóságok tájékoztatják a lakosságot a helyzetről, biztonsága érdekében fontos utasításokat és tanácsokat adnak.
• Tűzoltót és rendőrt csak veszély esetén hívjon! - Ne értesítse szükségtelenül a tűzoltóságot és a rendőrséget – ez túlterhelheti a vonalakat, és azok az emberek nem tudnak segítséget kérni, akik valóban veszélyben vannak. Minden fontos információt megszerezhet a rádióból, vagy a hangosbemondó közléseiből. A magerőmű 25 km-es körzetében baleset estén további intézkedéseket foganatosítanak. A témával kapcsolatban fontos információkat talál az erőmű üzemeltetőjének tájékoztató brosúrájában.

(WEBBeteg - B. M.; Forrás: NetDoktor, Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)