• Radioaktivitási és sugárzásvédelmi útmutató

        Szerző: WEBBeteg - B. M. , szakfordító

        A japán Fukushima atomerőmű katasztrófája megrázta a világot. Milyen károkat okozhat a radioaktív sugárzás a szervezetben? Mi a sugárbetegség? Fogyaszthatunk-e japán szusit és szójaszószt félelem nélkül?

        Sugárbaleset, radioaktiviás, jódtabletta - Gyakori kérdések és válaszok:

        Mi a radioaktivitás?

         Hasznos hazai oldalak


        Azokat az anyagokat nevezzük radioaktívnak, melyek atommagja szétesik, miközben sugárzás formájában energia szabadul fel. Ez a radioaktív sugárzás áthatolhat más anyagok atomszerkezetén megváltoztatva azokat: A semleges részecskékből elektromosan töltött ionok keletkeznek. A radioaktív sugárzást ezért ionizáló sugárzásnak is nevezik.

        A radioaktivitást mesterségesen is létre lehet hozni, pl. atomerőművekben. Azonban természetes körülmények között is előfordulnak radioaktív anyagok, mint pl. urán, rádium, plutónium és a radon nevű nemesgáz. Sok „normál” anyagnak van radioaktív variánsa (ún. izotópja), például a szénnek is. A szén atommagja 6 neutront tartalmaz (C12-es izotóp). Van azonban egy gyengén radioaktív változata is 8 neutronnal (C14-es izotóp).

        Hirdetés

        Mi a felezési idő?

         A nukleáris katasztrófa veszélyei


        A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy a milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt. A kikerülő radioaktív anyagok többféle betegséget okozhatnak. A jód 131-es izotópja a pajzsmirigy rosszindulatú elváltozását idézheti elő,  a jód normál esetben felhalmozódik a pajzsmirigyben, telíti a pajzsmirigyet. Tehát a radioaktív jód felhalmozódása megelőzhető előzőleg normál jód adásával, mely, ha telítette a pajzsmirigyet, blokkolja a radioaktív izotóp felvételét. A reaktorból származhatnak egyéb károsító hatással rendelkező izotópok is. A stroncium 90 a csontokba kerül, rosszindulatú daganatos betegségek, vérképzőszervi betegségeket okozva. A cézium 137-es izotópja az egész szervezetben lerakódhat, de leginkább az izomszövethez van affinitása. A plutónium elsődlegesen is toxikus, ha belélegezzük, tüdőrákot alakíthat ki. A partikulumok felezési idejétől függ a rizikó. A jód 131 felezési ideje 8 nap, a stronciumé 29 év, tehát lényeges különbségek vannak az egyes radioaktív anyagok között.
        A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei>>

        A különböző radioaktív anyagok bomlási ideje nem azonos, ezt a felezési idővel fejezik ki. A felezési idő azt az időtartamot adja meg, mely ahhoz szükséges, hogy a sugárzó anyag mennyisége a felére essen szét.

        A viszonylag rövid felezési idejű radioaktív jódot a gyógyászatban is használják. Míg az adott dózis a felére bomlik, kevesebb mint 8 nap telik el. A plutónium felezési ideje ezzel szemben 24,11 év.

        A felezési idő nem adja meg, mennyi időbe telik, míg egy radioaktív anyag veszélytelenné válik.

        Noha a felezési idő letelte után az anyag már a felére bomlott, a második fele még továbbra is sugárzik.

        A bomlási folyamat valójában nem lineáris lefutású. Ezért nehezen meghatározható, mikortól számít veszélytelennek egy radioaktív anyag.

        Milyen egységekben mérik a radioaktivitást?

        A radioaktivitás mértékegysége a Bequerel (Bq), ami az időegység alatt széteső atommagok számát adja meg. Tehát egy Bequerel 1 atommag szétesését jelenti egy másodperc alatt.

        Többek között a radioaktív sugárzás energiájától függ, hogy milyen mértékű károkat okozhat egy szervezetben. Ezt az értéket Gray-ben (Gy) adják meg.

        Az ionizáló sugárzás energiadózisát Sievert(Sv) egységekben is ki lehet fejezni - ezt azonban a szövetek érzékenységének az irányértékét is figyelembe véve kapják meg, amit a Nemzetközi Sugárzásvédelmi Bizottság a test minden szervére és szövetére megállapított.

        Milyen magas Közép-Európában a sugárterhelés?

        Minden ember folyamatosan ki van téve ionizáló sugárzásnak a hétköznapi életben is.

        A sugárzás egy része a világűrből származik (kozmikus sugárzás). A maradékot a földi eredetű sugárzás teszi ki, ami a talajban lévő természetes radioaktív anyagokból és kőzetrétegekből származik.

         Milyen radioaktív elemek szabadultak ki az erőműből?


        Számos különböző radioaktív elemmel kell számolni, melyek toxikus hatása eltérő. A korábbi atomerőmű balesetek alapján valószínű, hogy olyan inert gázok kerültek a légkörbe, mint a xenon és a kripton, emellett jód-131, két cézium izotóp, esetleg stroncium, tellúr és rubídium. A cézium-137 felezési ideje mintegy 30 év, a csapadék radioaktivitásától függően tisztítási eljárásokra lesz szükség a mezőgazdaságban, erdészetben, stb.
        Milyen radioaktív elemek szabadultak ki a Fukusima erőműből?>>

        Németországban például a természetes sugárzás értékének átlaga 2, 1 millisievert.

        Bizonyos esetben ez az érték 1 és 10 millisiesvert között mozog a lakóhelytől, illetve a táplálkozási- és életmódbeli szokásoktól függően.

        Így például azok, akik sokat utaznak repülőn (elsősorban, ha gyakran és hosszú ideig tartanak a repülőutak) magasabb sugárzási dózisnak vannak kitéve, mint azok, akik csak ritkán vagy sosem közlekednek repülővel.

        A magassággal ugyanis a világűrből érkező sugárzás mértéke is emelkedik.

        A természetes sugárzás mellett civilizációs sugárterhelésről is beszélhetünk, azaz olyan sugárzásról, ami orvosi kezelés vagy vizsgálat, illetve különböző technikai alkalmazások során éri a szervezetet. Ez évente Közép-Európában kb. 2 millisievert.

        Radioaktivitást mérő állomások
        Háttérsugárzást mérő berendezések Magyarország területén>>

        Milyen sugárzási dózis jelent veszélyt az emberre?

        A szakértők szerint kevesebb, mint 100 millisievertnyi sugárzás hatására semmilyen közvetlen károsodásra nem kell számítani. A rák kockázatát már csekély dózis is növeli. Atomreaktor-baleset estén, ha a sugárzás mértéke eléri a 10 millisievertet, az érintett területeken élőknek ajánlott zárt épületekben tartózkodni. 100 millisievert vagy annál nagyobb értékek mellett a lakosságot evakuálják.

        Milyen hatással van a szervezetre a radioaktivitás?

         Csernobil súlyos öröksége


        Az ukrán egészségügy egyik legsúlyosabb öröksége a csernobili atomerőmű katasztrófája: az 1986. április 26-án történt robbanás következményeinek azonnali elhárításában közreműködő 350 ezer úgynevezett „likvidátor” közül több mint 12 ezer már nem él. A még életben lévők körében megugrott a pajzsmirigy daganatos megbetegedésének előfordulása.
        Csernobil súlyos öröksége>>

        A radioaktív sugárzás ionizáló, ami azt jelenti, hogy a semleges részecskéket elektromosan töltött részecskékké változtatják- az emberi szervezetben is. A keletkezett ionok könnyen reakcióba lépnek, mivel igyekeznek ismét kémiailag stabil kötést létesíteni.

        Néha olyan kötések keletkeznek, melyek veszélyesek a szervezetre nézve. Így például az enzimek elveszíthetik funkciójukat, vagy megzavarhatják a sejtek építőanyagait. Egész sejteket pusztíthat el. Az ionizáló sugárzás megváltoztathatja az örökítőanyagot (DNS-t), ami hosszú távon rák kialakulásához vezethet.

        Az, hogy a radioaktivitás mennyire súlyos károkat okozott, többek között attól függ, hogy a szervezet mennyi ideig és milyen erős sugárzásnak volt kitéve. Ugyanis a szervezet egy bizonyos szintig képes kijavítani a károkat.

        Ha a sugárzás mennyisége nagyon nagy, vagy ha az érintett szövet nagyon érzékeny, a javítási mechanizmusok nem elegendőek. Egyes sejtekben már csekély sugárzási dózisnak is végzetes következményei lehetnek. Elviekben tehát nem adható meg olyan küszöbérték, mely alatt az ionizáló sugárzás veszélytelen lenne.

        Mi a sugárbetegség?

         Pajzsmirigydaganat: a betegség és tünetei


        A pajzsmirigy rosszindulatú folyamatai ritkán fordulnak elő - az összes rosszindulatú daganat mindössze 1-2 százaléka - és nagy többségük jól kezelhető betegség. A pajzsmirigyben sokszor találnak göböket, és ez a betegekben riadalmat kelthet. Pedig a göbök túlnyomó többsége ártalmatlan, egy részük változást okozhat a pajzsmirigy működésében (pl. hormontúltermelés) és kis részük csak az, amelyik szövettani vizsgálattal rosszindulatúnak bizonyul. Pajzsmirigydaganat: a betegség és tünetei>>

        A radioaktív sugárzás a testet ért dózis alapján különböző mértékben súlyos károkat okozhat. Egy nagy dózisú sugárzás sugárbetegség (sugár szindróma) kialakulását okozhatja.

        Az első tünetek közé tartozik a gyengeség- és betegségérzet, az étvágytalanság, émelygés, hányás. Ezek a panaszok aztán eltűnnek és a páciens egy ideig jobban érzi magát (látens fázis).

        Napokkal vagy hetekkel később azonban láz, hasmenés, vérzések, hajhullás illetve fájdalmas nyílt sebek jelentkeznek a száj- és torok nyálkahártyáján.

        A sugárdózistól függően a páciens lassan felépülhet, de előfordulhat az is, hogy az agy megduzzad (agyi ödéma) és elhal.

        Mi a magolvadás?

        A károsodást szenvedett atomerőművek leállítása után sem hárul el a veszély. Az éghető anyagok még évekig jelentős mennyiségű hőt adnak le, ezért hűteni kell őket. Emiatt az éghető anyagokat sok reaktorban vízben tárolják, amit folyamatosan cserélnek.

         Rádióhullámok és sugárzás


        A legújabb tanulmányok szerint, a mobiltelefonok és más rádióhullámokat kibocsátó eszközök (vezeték nélküli beltéri telefonok, vezeték nélküli routerek, laptopok, mikrohullámú sütők, de még a babaőrök is) komoly egészségügyi veszélynek teszik ki használóikat. Hogyan maradjunk biztonságban, ebben a drótnélküli világban? Rádióhullámok és sugárzás>>

        Ha a víz cseréje és ezáltal a hűtés nem valósítható meg, vagy felmondja a szolgálatot, -mint ahogy a japán Fukushima atomerőműben történt a földrengés után- a reaktor magja ellenőrizhetetlenül fölmelegszik: A még rendelkezésre álló víz elpárolog, a fűtőelemek, melyek hőmérséklete messze meghaladja az 1000°C-ot, szabadon maradnak, és olvadni kezdenek. A rendkívül forró atomolvadék a vastag falú nyomás alatt álló tartályt és azon kívül lévő biztonsági tartályt is megolvasztva átjuthat rajtuk és így károsíthatja a környezetet is.

        A reaktorban ráadásul a nagy forróság hatására a vízgőz elbomolhat, hidrogén és oxigén veszélyes keverékévét létrehozva, ami heves robbanást okozhat. Ennek során a reaktor acél vagy acélbeton védőköpenye is tönkremehet. Így nagy mennyiségű radioaktív anyag kerül a levegőbe, amit a szél tovább terjeszt.

        Mi az a GAU, illetve a super-GAU?

         Mennyire veszélyes a reptéri egész testes átvilágítás?


        Egyre több repülőtéren alkalmaznak teljes-testszkennert az utasok átvilágítására. Noha ezek elsődleges célja az utasok biztonságának növelése, egyes szakértők attól tartanak, hogy a berendezés által kibocsátott alacsony ionizált sugárzás növeli a daganatos megbetegedések kockázatát. A szóban forgó szkenner az utasokat az úgynevezett visszaverődéses röntgen-sugarakkal vizsgálja, hogy észlelje a ruha alá rejtett tárgyakat, mint a nem fémből készült robbanóanyagokat, fegyvereket. Minden olyan alkalommal, mikor az utas áthalad egy ilyen szkenneren, kismértékű sugárzásnak van kitéve.
        Mekkora sugárterhelés éri a szervezetet?>>

        A GAU rövidítés a lehető legnagyobb balesetre (tervezési hibának is nevezik) utal. A szakértők ezalatt azt a legnagyobb balesetet értik, melyre az atomerőmű biztonsági rendszerének fel kell készülnie. Azaz biztosítani kell, hogy a sugárterhelés, ami a baleset következtében a létesítményen kívül mérhető, ne lépje túl az előírt határértéket. Ezt a határértéket a sugárzásvédelmi rendelet állapítja meg.

        Egy még nagyobb baleset esetén, tehát amikor a sugárterhelés a határértéket meghaladja, és atomkatasztrófa következik be, a média többnyire szuper- GAU-ról beszél. Erre a legismertebb példa a csernobili atomkatasztrófa.

        Az eddigi központi erőművekben bekövetkezett hibákat egy nemzetközi skála (INES-skála, "International Nuclear Event Scale”) alapján osztályozzák: A legalacsonyabb szinthez (0. szint) tartoznak a semmilyen vagy nagyon csekély biztonságtechnikai jelentőséggel bíró események. A legmagasabb szinthez (7. szint) a katasztrofális reaktorbaleseteket sorolják, amelyek hatása nagy területekre terjed ki, és befolyással bír az emberi egészségre és a környezetre.

        A csernobili katasztrófa 7-es szintű. A Fukushima Atomerőmű balesetét kezdetben 4-es szintűnek értékelték, a legújabb fejlemények alapján viszont a 6-os vagy 7-es szinthez sorolják.

        Hogyan segíthet a jódtabletta a radioaktivitással szemben?

        Pajzsmirigy kérdőív


        Ellenőrizze pjzsmirigyműködését! Szánjon Ön is pár percet a kérdőív kitöltésére! Teszt kitöltése >>

        Ha az atomerőmű baleste során nagy mennyiségű radioaktív jód szabadul fel, az érintett területeken lakók számára jódtabletta szedését javasolják. A belélegzett radioaktív jód ugyanis a pajzsmirigyben felhalmozódik, és ez növeli a pajzsmirigyrák kockázatát.

        Ha azonban az érintettek ezzel egy időben nem radioaktív jódot vesznek be tabletta formájában, a pajzsmirigy ezzel a jóddal telítődik, így a radioaktív jód nem tud lerakódni.

        Atomerőművek Japánban
        Atomerőművek Japánban

        Európában is kell jódtablettát szedni?

         A jód élettani szerepe


        A jódot Bernard Courtois fedezte fel 1811-ben. Azóta számos területen alkalmazott anyag, ha máshol nem is, a boltokban „jódozott só” néven biztosan találkozhattunk vele. Egyes sebfertőtlenítő szerek fontos alkotórésze, de antiszeptikus hatásánál fogva bizonyos nőgyógyászati fertőzések gyógyítására készült termékekben, torokfertőtlenítő készítményekben.
        A jód élettani szerepe>>

        Csak azoknak célszerű és fontos jódtablettát bevenni, akik a veszélyes magreaktor közvetlen környezetében élnek- a mostani esetben tehát azoknak, akik a japán Fukushima atomerőmű közelében laknak. A távolabb eső területeken szükségtelen jódtablettát bevenni. Hiszen ez akár veszélyes is lehet a szervezetre. Ezért a Sugárzásvédelmi Szövetség óvva int attól, hogy valaki saját felelősségére jódtablettát vegyen be.

        A japán reaktorkatasztrófa Európára is veszélyt jelent?

        Európa több ezer kilométer távolságban fekszik a japán Fukushima atomerőműtől. A radioaktív anyag koncentrációja, ahogy egyre távolabbra terjed, csökken. Ráadásul a rövid életű összetevők gyorsan le is bomlanak. A japán élelmiszerek fogyasztása szakértők szerint jelenleg semmilyen veszélyt nem jelent.

        A japán élelmiszereket érhette sugárzás?

         Orvosi diagnosztika és sugárterhelés


        A megsérült japán atomerőmű kapcsán rengeteg hírt olvashatunk a radioaktiv szennyeződés szervezetre gyakorolt hatásairól. Sugárterhelés azonban néhány orvosi diagnosztikai módszer esetén is érheti testünket, sokakban ezért alakul ki megalapozatlan félelem a vizsgálatokkal kapcsolatban. Cikkünkben a sugárterheléssel járó vizsgálatokról (CT, röntgen, mammográfia) olvashat részletesen.
        Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól?>>

        A Japánból importált élelmiszerek túlnyomó része olyan csomagolt specialitás, mint a szárított gombák, szójaszósz, fűszerek, és zöld tea, azonban alig akad köztük friss áru néhány halkülönlegesség kivételével. Ami jelenleg az üzletekben és az éttermekben kapható, jóval az atomerőmű katasztrófája előtt elhagyta Japánt (a tengeren való hosszadalmas szállítás miatt). Ebből a szempontból aggodalomra jelenleg semmi ok.

        A Fukushima erőműből azonban a levegővel radioaktív anyagok terjednek a Csendes-óceán fontos halászati területeire is, ahonnan halak, algák és tenger gyümölcsei származnak. Még nem megjósolható, hogy a kár a vadvízi lazacokat is eléri-e, és, ha igen, milyen súlyos mértékben.

        Mit tehetünk egy atomreaktor-katasztrófa esetén?

        Reaktorbaleset esetén a szakértők a következőket javasolják:

          A sugárbetegség első tünetei


        • Hányinger, hányás - A hányinger és hányás a sugárfertőzöttség legkorábbi tünetei. Minél nagyobb dózisú sugárzás ért valakit, annál hamarabb jelentkeznek a tünetek, és annál rosszabbak a kilátások is.
        • Spontán vérzés - A sugárbetegség orr-, száj, fogíny-, végbél - vérzést okozhat. Emellett a beteg könnyen lesz véraláfutásos és belső vérzés, vagy akár vérhányás is kialakulhat.
        • Véres hasmenés - A sugárzás a szervezet azon sejtjeit támadja meg, melyek gyorsan reprodukálódnak – ez magába foglalja a bélrendszer belső bélését is. A sugárbetegség jelentős irritációt okoz a bélfalban, ami súlyos, esetenként véres hasmenést okoz.
        • Bőrleválás - A sugárzásnak kitett bőrfelület felhólyagosodik, bepirosodik, leginkább egy súlyos napégéshez hasonlóan.
        • Hajhullás - A sugárzás károsítja a hajhagymákat, ennek eredményeként a nagy dózisú sugárzásnak kitetteknél két-három héten belül jelentkező, időszakos vagy állandó hajhullás jelentkezik.
        • Kimerültség - A sugárbetegség gyengeséget, kimerültséget okoz, mely tünetei egy makacs influenzánál tapasztaltakhoz hasonló.  Mivel a vörösvértestek száma drámaian csökken, anémia jelentkezik, illetve megnő az ájulás kockázata.
        • Szájfekély - sugárbetegség látható fekélyeket okoz a szájban, vagy az ajkakon. Ráadásul emellett gyakran a nyelőcső, a gyomor és a belek fekélyesedésével is számolni kell.
        • Fertőzések - A vörösvérsejtek számának csökkenése mellett a sugárbetegség a fertőzések ellen küzdő fehérvérsejtek számát is csökkenti a szervezetben.
          Bővebben a tünetekről>>
        • Maradjanak a házban! - Egy atomerőmű balesete során veszélyes mennyiségben juthatnak radioaktív anyagok a levegőbe. Az erősen mérgező anyagok belélegzésének elkerülése érdekében legjobb az épületekben maradni, ami legalább részben védelmet nyújt a radioaktív sugárzással szemben, ami az anyagokból felszabadul. Ha gyermekei a katasztrófaveszély ideje alatt épp iskolában vagy óvodában tartózkodnak, ott gondoskodnak róluk, és szükség esetén őket is kitelepítik az érintett területről. Csak akkor menjen el gyermekeiért, ha a katasztrófavédelmi hatóság kifejezetten erre szólít fel.
        • Amennyiben lehetséges, tartózkodjon ablak nélküli pincében! - Az épületeknek nem minden része nyújt azonos védelmet egy atomerőmű balesetekor. A legbiztonságosabb egy belső helyiségben vagy pincében tartózkodni. Az ablak nélküli falak és a föld védőbástyát képez a sugárzással szemben.
        • Zárja be az ablakot, kapcsolja ki a klímaberendezést! - Az ajtókat és ablakokat tartsa zárva, a klíma- és szellőztető berendezéseket kapcsolja le! Ez csökkenti a légcserét és a radioaktív anyagok házba jutásának esélyét.
        • Öltözzön át, alaposan mossa ki a ruhát! - Ha mindennek ellenére a szabadban kell tartózkodnia, mielőtt visszatér a házba vagy lakásba, vegye le szennyeződött felső ruházatát és cipőjét, tegye műanyag tasakba és zárja le. Ezzel elkerüli, hogy a radioaktív anyagok a lakásba jussanak. Ezek után alaposan mosson kezet, mossa meg az arcát és a haját, és minden fedetlen testrészét folyó vízzel! Csak ezután zuhanyozzon!
        • Ne fogyasszon kerti zöldségeket és gyümölcsöket! - A levegőből a radioaktív anyagok kiválnak és lerakódnak a különböző felületeken, ám ahogy a talajon, úgy a gyümölcsök és zöldségek felületén is felhalmozódnak. A saját maga által termelt gyümölcsöt ezért ne szedje le, és ne fogyassza! Egyen inkább konzerv vagy mélyhűtött terméket! Ilyen esetben a tej fogyasztása tabu, ha az olyan állatokból származik, amelyek az atomerőmű balesete során a szabadben tartózkodtak. Ezzel szemben a tejfeldolgozó üzemek tejtermékei semmilyen veszélyt nem jelentenek, mert ott folyamatos ellenőrzés gondoskodik a biztonságról. Vezetékes vizet is lehet inni, ezt szintén ellenőrzik, radioaktív terhelés nem érheti az ivóvizet.
        • Szerezzen információkat a rádióból! - Katasztrófariadó során mindig legyen bekapcsolva a rádiója! A hatóságok tájékoztatják a lakosságot a helyzetről, biztonsága érdekében fontos utasításokat és tanácsokat adnak.
        • Tűzoltót és rendőrt csak veszély esetén hívjon! - Ne értesítse szükségtelenül a tűzoltóságot és a rendőrséget – ez túlterhelheti a vonalakat, és azok az emberek nem tudnak segítséget kérni, akik valóban veszélyben vannak. Minden fontos információt megszerezhet a rádióból, vagy a hangosbemondó közléseiből. A magerőmű 25 km-es körzetében baleset estén további intézkedéseket foganatosítanak. A témával kapcsolatban fontos információkat talál az erőmű üzemeltetőjének tájékoztató brosúrájában.

        (WEBBeteg - B. M.; Forrás: NetDoktor , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

        Módosítva: 2011.03.24 05:17, Megjelenés: 2011.03.24 05:17
      • Nyomtatás
      • Cikkajánló

        Aktívan inkontinenciával

        Aktívan inkontinenciával

        M. J., újságíró

        Milyen típusú termék a megfelelő azoknak, akik szeretnének aktívak maradni?

        Policisztás vesebetegség

        Policisztás vesebetegség

        Dr. Kónya Judit

        Ritka, öröklődő megbetegedés, kezdetben a tünetei nem specifikusak.

        Sugárterhelések típusai és következményei

        Sugárfertőzéssel kapcsolatban általában óvatosan fogalmaznak a szakemberek. Ennek az az oka, hogy évekkel, akár nemzedékekkel később is kifejtheti a hatását.

        Hogyan károsítják a nukleáris balesetek az egészséget? - Kérdések és válaszok

        A japán hatóságok bejelentették, hogy a Fukusima atomerőmű közelében a sugárzási szint olyan magasra emelkedett, hogy a környék lakhatatlanná vált. A New Scientist című lap az atomerőmű robbanásokkal kapcsolatos egészségügyi kockázatokat vizsgálta.

        Orvosi diagnosztika és sugárterhelés - Kell-e félnünk a vizsgálatoktól?

        A megsérült japán atomerőmű kapcsán rengeteg hírt olvashatunk a radioaktiv szennyeződés szervezetre gyakorolt hatásairól. Sugárterhelés azonban néhány orvosi diagnosztikai módszer esetén is érheti testünket, sokakban ezért alakul ki megalapozatlan félelem a vizsgálatokkal kapcsolatban. Cikkünkben a sugárterheléssel járó vizsgálatokról (CT, röntgen, mammográfia) olvashat részletesen.

        Tíz egészségügyi veszély, amire számítani lehet Japánban

        Az elsodort épületek és a kavargó árvizek csak a kezdeti veszélyt jelentik a földrengés sújtotta Japánban. A földrengések, cunamik és egyéb természeti katasztrófák gyakran járnak életveszélyes betegségek kialakulásával, melyet általában a szennyezett víz fogyasztása okoz.

        Sugárbetegség: Nyolc rémisztő tünet

        A földrengés sújtotta Japánban történt atomerőmű baleset óta egyre többen rettegnek attól, hogy a szivárgás miatt sugárzásnak vannak kitéve. A sugárbetegség, még ha nem is bizonyul végzetes erejűnek, számos elrettentő tünetet produkál.

        A nukleáris katasztrófa rövid- és hosszútávú veszélyei

        A Japánban történt tsunami, földrengés és az ennek következtében kialakuló robbanás jogosan felveti a kérdést, hogy milyen veszélynek vannak az ott élők kitéve, illetve, hogy a távolabbi országok lakói veszélyben vannak-e. A katasztrófa következményei nemcsak Japánt érintik, hanem a környező területeket, országokat egyaránt.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA